Paks 2: A kormány saját szabályait sem tartja be?

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért. 

Paks2 előkészítéséről ma szinte semmit sem tudunk, ahogy az Országgyűlés tagjai sem, pedig ők ma döntenek a 3000 milliárd forintnyi hitel felvételéről. Egy ilyen döntés nemcsak felelőtlen, de ellentétes is Magyarország érdekeivel.

Továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről. Ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek. Azaz, a kormány nem végezte el azokat a vizsgálatokat, amelyek információkkal szolgáltak volna az új reaktorok előkészítéséhez. A magyar országgyűlési képviselőknek az Országgyűlésben ma tehát úgy kell szavazniuk a finanszírozásról szóló szerződésről, hogy a döntéshez szükséges információk nem állnak, nem állhatnak rendelkezésükre.

A kormány által 2 éve hozott határozat (1194/2012.) világosan megfogalmazta az új atomerőművel kapcsolatosan elvégzendő feladatokat. Ebben vizsgálatot írt elő többek között a létesítés finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával (ú.n. pénzügyi hozzájárulás, állami kezességvállalás, garancia), valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy ezeket a vizsgálatokat nem végezték el, sőt, a határidőket sem tartották be: a feladatokat 2012. június – 2012. október között kellett volna végrehajtani.

Az NFM a per során mindössze néhány jogszabály-módosításra és egyetlen elkészült vizsgálati dokumentumra hivatkozott, amelyek egyike sem érint lényeges kérdéseket, és a kormányhatározat előírásaitól függetlenül is elvégezték volna. Ellenben a határozatban felsorolt több mint tucatnyi vizsgálatról nem tudtak kézzelfogható anyagokat felmutatni.

Lázár János és Varga Mihály korábban azt nyilatkozták, hogy léteznek kormányzati számítások, és a kockázatokat is behatóan elemezték. A pert megelőzően az Energiaklub az NFM-től adatigénylés keretében kérte az előkészítő dokumentumokat, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné, akkori fejlesztési miniszter írta alá.

Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a per során korábban az derült ki, hogy nem is az NFM az adatkezelő, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban. Csakhogy a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél.

foto: gifszinhaz.hu

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.