Paks 2: kinél vannak az elemzések?

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért képviseletével pert indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, a paksi bővítést megalapozó hatásvizsgálatok, elemzések megismeréséért. Az első tárgyaláson a bíró szerint is a „mocsárban tapogatóztunk”.

Az ügy tétje, hogy megismerheti-e a nyilvánosság, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött a paksi bővítésről és a szerződések aláírásáról. Lázár János és Varga Mihály nyilatkozták korábban, hogy léteznek kormányzati számítások, megvizsgáltak különböző rizikófaktorokat az ügyben. Az Energiaklub az NFM-től kért többféle előkészítő dokumentumot, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá.

Az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a mostani tárgyaláson már azzal érvelt, hogy nem is ő az adatkezelő, és nincs is nála olyan dokumentum, amire Lázár János és Varga Mihály utalt korábban, és az NFM helyett a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot kellene kérdezni inkább! Ezzel két alapvető probléma van. Egyrészt ha nincsenek az NFM-nél a hatásvizsgálatok, akkor hogy állapította meg róluk, hogy azok ún. döntés megalapozó dokumentumok? Másrészt a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy vagy nem léteznek ezek a számítások, vagy ha vannak, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél.

A kormányhatározat azonban mindettől függetlenül az NFM-et kötelezi arra, hogy végezze el a paksi bővítéshez szükséges előkészítő feladatok egy részét. Az alperes jogi képviselője elismerte, hogy létezik ugyan 2 dokumentum, ami a kormányhatározat alapján született, de ezek nyilvánosságra hozatalát továbbra is megtagadják döntés-előkészítésre hivatkozva, valamint, mert nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné Magyarország tárgyalási pozícióját az orosz féllel szemben.

Az Energiaklub álláspontja szerint az a kormányzati szándék látszik körvonalazódni, hogy legkorábban csak az új blokkok üzembe helyezésekor, vagyis csak 2025 körül ismerhetnénk meg a beruházás indokoltságáról, hátteréről szóló elemzéseket. Így több mint 10 évig nem tudhatjuk meg, hogy milyen terheket ró majd a 3000 milliárd forintos kölcsön és a beruházáshoz szükséges további devizahitelek visszafizetése a magyar állampolgárokra; és azt sem, hogy a szerződés megkötése előtt foglalkoztak-e egyáltalán az atomenergiával versenyző, fenntartható megoldások – megújulók, energiahatékonyság – megvalósításának lehetőségeivel. A bővítésre használt „évszázad üzlete” kijelentés ezek nélkül az információk nélkül továbbra is értelmezhetetlen, üres frázis marad.

Egyelőre nagyon keveset tudunk az új paksi blokkról és az már látszik, hogy ezen nem lesz könnyű változtatni. Az Energiaklub több információszabadság pert is indított a TASZ segítségével az ügyben, melyek eredményeiről folyamatosan beszámolunk.

A Pak II. Zrt. ellen folyó perben május 5-én volt tárgyalás, ahol az alperes átadta az ellenkérelmet, amiből az derül ki, hogy egyelőre a parlament által elfogadott egyezményen kívül más megállapodást nem írtak alá a felek. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyilvánosságra kell hozni, hogy kiket tiltottak ki az USA-ból I.

A Társaság a Szabadságjogokért közérdekű adatigényléseket küldött olyan személyeknek, akiknek a neve a sajtóban felmerült a kitiltási botrány kapcsán. A tény, hogy közfeladatot ellátó illetve a közügyekre jelentős befolyást gyakorló személyek korrupciós ügyekre tekintettel nem kívánatosak az Egyesült Államokban a nyilvánosságra tartozik.

Mi piszkálja a Vidékfejlesztési Minisztérium csőrét?

A TASZ képviseletében a ParlagfűpollenNO társaság elsőfokon pert nyert a Vidékfejlesztési Minisztériummal szemben, így a minisztériumnak ki kell adni, hogy a parlagfűmentesítésre felajánlott adó 1%-ból befolyt 1,1 milliárd forintot pontosan -számlákkal és szerződésekkel is alátámasztva - mire költötte. A tárca kifogásolta az ügyről készült beszámolónkat, de a perről készített videóink alapján nem értjük, hogy miért.

MEGHÍVÓ TÁRGYALÁSRA

Az Origo.hu újságírója és a K-Monitor Egyesület beperelte a Magyar Villamos Műveket, mert a társaság titkolja a Pintér Sándor volt biztonsági cégével (CBSZ Zrt.) kötött szerződésének adatait. A jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látja el.