Per a közkiadásokat titkoló Pénzügyminisztérium ellen

A szeptember 4-én keresetet nyújtottunk be a Pénzügyminisztérium ellen, mivel az megtagadta annak a ténynek a nyilvánosságra hozatalát, hogy a 2006-os költségvetés féléves adataiban milyen tétel növeli 100 milliárd forinttal a hiányt.

Dr. Katona Tamás államtitkár a témával kapcsolatos, 2006. július 18-i sajtótájékoztatón még arra hivatkozott, hogy ez az információ „üzleti titoknak” minősül, majd a közérdekű adatigénylésünk elutasításakor már azzal érvelt, hogy csupán egy „prognózisról” van szó, ami szerinte nem is adat.



Mindkét érvelés rendkívül érdekes, tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv (81.§ (3) bekezdés) szerint „nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés”, valamint az ezekkel kapcsolatos adatok. Az adatvédelmi törvény szerint az állami szervek kezelésében lévő bármilyen módon vagy formában rögzített információk vagy ismeretek pedig egyértelműen közérdekű adatoknak minősülnek. Ez a szabály természetesen a költségvetési hiányra vonatkozó információkra is érvényes.



Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Pénzügyminisztérium 100 milliárd forint közpénz felhasználása körül titkolózik, és önkényesen felülírja az információszabadság alapvető normáit. A minisztérium magatartása nemcsak törvényellenes, hanem a ködösítéssel rontja a magyar állam hitelét, és szándékosan figyelmen kívül hagyja a nyitott kormányzás és az átlátható állam alapelveit.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.