Rendkívüli jogrend után Átmeneti Törvény - civilek közös elemzése a jogszabályról

A rendeleti kormányzásnak a jogrend normális működésének helyreállításával sem mondhatunk búcsút.

2020. június 18-án megszűnt a rendkívüli jogrend Magyarországon, ezzel formálisan a kormány rendkívüli hatalma is. A veszélyhelyzet megszüntetésével hatályát vesztette a sokat bírált Felhatalmazási Törvény, valamint a veszélyhelyzet alatt elfogadott közel 150 kormányrendelet is. A rendeleti kormányzásnak azonban a jogrend normális működésének helyreállításával sem mondhatunk búcsút, a kormány ugyanis a rendkívüli hatalmának fontos elemeit a járványügyi készültségre hivatkozással a rendes jogrend időszakára is átmentette. Ugyanígy, bár a veszélyhelyzet során a Felhatalmazási Törvény adta lehetőségekkel is élve kiadott kormányrendeletek hatályukat vesztették, azok rendelkezései közül számos további érvényesülését biztosította be a kormány. A politikai hatalomgyakorlás jellege – a jogi szabályozásnak és a különböző jogintézményeknek a végrehajtó hatalom mozgásterének folyamatos bővítése céljából való fel- és kihasználása, illetve módosítása – tehát érdemben nem változik a következő hónapokban, csak immár új jogi keretek között, a járványügyi készültségre hivatkozással történik majd. Erről a folytonosságról az Átmeneti Törvény gondoskodik, amelyet az Országgyűlés június 16-i ülésnapján fogadott el.

Az Amnesty International, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzése alább érhető el.

Részletes elemzés az Átmeneti Törvénynek a különleges jogrendre és az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályairól, valamint alapjogokat és jogállami normákat érintő egyéb rendelkezéseiről

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Civil hozzájárulás az uniós jogállamisági jelentéshez

Nyolc magyar civil szervezet közös jelentéssel járult hozzá az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentéséhez. A 2019-re vonatkozó jelentés a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető problémákat azonosított Magyarországon, a helyzet pedig a konzultációban részt vevő civil szervezetek szerint 2020-ban tovább romlott. A nyolc civil szervezet bízik benne, hogy az Európai Bizottság idei jelentésében már konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Senki nem kérdezi meg az embereket, hogy akarnak-e állandó technológiai megfigyelés alatt élni

Egyre szélesebb körben, és szinte mindig társadalmi vita nélkül vetnek be arcfelismerő rendszereket polgáraik megfigyelésére és követésére az államok. A hiányos szabályozás alapvető jogokat sért, a technológia pontatlanságai pedig a diszkriminációt is felerősítik. A Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INCLO) az adatvédelem napján jelentést tesz közzé a nemzetközi tapasztalatokról, amelynek elkészítésében a TASZ is részt vett – a probléma Magyarországot is érinti.

Civilellenes törvény: Három ajánlás az Európai Bizottságnak

A Liberties, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz.