Rendőrségi túlkapás miatt marasztalták el Strasbourgban Magyarországot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma hozta nyilvánosságra egy roma kérelmező brutális rendőri intézkedés miatt Magyarország ellen indított ügyében kivételes gyorsasággal meghozott ítéletét. A döntés értelmében a magyar állam megsértette a megalázó bánásmód tilalmát. Az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Romaprogramja tárta fel, majd az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen vitte a strasbourgi bíróság elé. 

Az ítélet, amely 2012. szeptember 26-án jogerőre emelkedett, magyar nyelven itt olvasható.

2010. szeptember 4-én este 9 óra körül a rendőrök egy kis faluban, egy családi ház kertjében tartott keresztelő ünnepségen csendháborításra hivatkozva felszólították az ünneplő roma családot, hogy halkítsák le a zenét. Ez meg is történt. Fél óra múlva a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, és gumibottal, könnygázzal oszlatta szét az ünnepséget annak ellenére, hogy az ünneplők nem álltak ellen a rendőri intézkedésnek, csupán kétségbe vonták annak jogosságát.

K. Borbálát több rendőr métereken át húzta a földön a kapucnijánál fogva, aminek során a hátán sérüléseket szenvedett, és a mellei mindenki előtt láthatóvá váltak. Utána megmotozták, közben pedig nekilökték a rendőrautónak is.

Az ügyben a sértettek feljelentést tettek a rendőrök ellen hivatali eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, azonban a feljelentésüket elutasították, majd a TASZ újabb feljelentése alapján indult nyomozást minden fokon megszüntették. Közben a sértettek ellen is indult büntetőeljárás hatóság eljárása megzavarásának bűntette miatt, amely olyannyira gördülékenyen halad, hogy 2012 márciusában már első fokú ítélet született, és amely ügyben a vádat ugyanaz az ügyész képviseli, aki a rendőrök elleni ügyben a nyomozást megszüntette.

K. Borbála sértett képviseletében a két emberi jogvédő szervezet 2011 szeptemberében a strasbourgi bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az aránytalan, brutális rendőri intézkedés és annak nem megfelelő kivizsgálása megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkében lefektetett embertelen, megalázó bánásmód tilalmát.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a rendőrök brutális fellépése az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel ellentétes volt, továbbá megállapította, hogy az ügy nyomozása sem felelt meg az egyezmény és a bíróság joggyakorlatában lefektetett elvárásoknak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulás alapvető eljárásjogi követelménye, hogy a rendelkezésre álló hatékony hazai jogorvoslatokat ki kell meríteni. Jelen ügy jelentőségét az is adja, hogy a bíróság kimondta: a pótmagánvád lehetősége az adott ügyben nem minősült olyan hatékony jogorvoslatnak, amelyet a sértettnek ki kellett volna merítenie.

Az ERRC és a TASZ üdvözli a strasbourgi döntést, amely egyértelműen üzeni a jogalkalmazó hatóságoknak, hogy kötelesek alaposan kivizsgálni minden rendőri túlkapás gyanúját felvető esetet. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a bíróság bizonyítottság hiányában nem állapította meg, hogy az emberi jogsértést megvalósító rendőri brutalitás a sértett roma származásával összefüggésben történt volna.

A TASZ-nak az ügyről készített videóját itt tekintheti meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Semmi köze az önkormányzatnak ahhoz, hogy takarítja-e valaki a WC-jét

2018 végén 5 megye valamennyi közösségi együttélési rendeletét megvizsgáltuk, és 125 helyi önkormányzati rendeletben találtunk a magánszférát sértő, jogellenes rendelkezéseket. Ezért Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatalaihoz fordultunk és kértük, hogy bocsássanak ki törvényességi felhívást az érintett önkormányzatok képviselő-testületei részére a támadott rendelkezések hatályon kívül helyezése iránt. Akciónk sikeresen zárult, a kormányhivatalok sok érvünkkel egyetértettek, és felhívásuk folytán a képviselő-testületek a támadott rendelkezések jó részét hatályon kívül helyezik.

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.

A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.