Rendőrségi túlkapás miatt marasztalták el Strasbourgban Magyarországot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma hozta nyilvánosságra egy roma kérelmező brutális rendőri intézkedés miatt Magyarország ellen indított ügyében kivételes gyorsasággal meghozott ítéletét. A döntés értelmében a magyar állam megsértette a megalázó bánásmód tilalmát. Az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Romaprogramja tárta fel, majd az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen vitte a strasbourgi bíróság elé.

Az ítélet, amely 2012. szeptember 26-án jogerőre emelkedett, magyar nyelven itt olvasható.

2010. szeptember 4-én este 9 óra körül a rendőrök egy kis faluban, egy családi ház kertjében tartott keresztelő ünnepségen csendháborításra hivatkozva felszólították az ünneplő roma családot, hogy halkítsák le a zenét. Ez meg is történt. Fél óra múlva a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, és gumibottal, könnygázzal oszlatta szét az ünnepséget annak ellenére, hogy az ünneplők nem álltak ellen a rendőri intézkedésnek, csupán kétségbe vonták annak jogosságát.

K. Borbálát több rendőr métereken át húzta a földön a kapucnijánál fogva, aminek során a hátán sérüléseket szenvedett, és a mellei mindenki előtt láthatóvá váltak. Utána megmotozták, közben pedig nekilökték a rendőrautónak is.

Az ügyben a sértettek feljelentést tettek a rendőrök ellen hivatali eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, azonban a feljelentésüket elutasították, majd a TASZ újabb feljelentése alapján indult nyomozást minden fokon megszüntették. Közben a sértettek ellen is indult büntetőeljárás hatóság eljárása megzavarásának bűntette miatt, amely olyannyira gördülékenyen halad, hogy 2012 márciusában már első fokú ítélet született, és amely ügyben a vádat ugyanaz az ügyész képviseli, aki a rendőrök elleni ügyben a nyomozást megszüntette.

K. Borbála sértett képviseletében a két emberi jogvédő szervezet 2011 szeptemberében a strasbourgi bírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az aránytalan, brutális rendőri intézkedés és annak nem megfelelő kivizsgálása megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkében lefektetett embertelen, megalázó bánásmód tilalmát.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a rendőrök brutális fellépése az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel ellentétes volt, továbbá megállapította, hogy az ügy nyomozása sem felelt meg az egyezmény és a bíróság joggyakorlatában lefektetett elvárásoknak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulás alapvető eljárásjogi követelménye, hogy a rendelkezésre álló hatékony hazai jogorvoslatokat ki kell meríteni. Jelen ügy jelentőségét az is adja, hogy a bíróság kimondta: a pótmagánvád lehetősége az adott ügyben nem minősült olyan hatékony jogorvoslatnak, amelyet a sértettnek ki kellett volna merítenie.

Az ERRC és a TASZ üdvözli a strasbourgi döntést, amely egyértelműen üzeni a jogalkalmazó hatóságoknak, hogy kötelesek alaposan kivizsgálni minden rendőri túlkapás gyanúját felvető esetet. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a bíróság bizonyítottság hiányában nem állapította meg, hogy az emberi jogsértést megvalósító rendőri brutalitás a sértett roma származásával összefüggésben történt volna.

A TASZ-nak az ügyről készített videóját itt tekintheti meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormány bosszújára nemcsak a szegregált roma gyerekek faragnak rá, de ők különösen

Visszaküldenék az iskolapadba a nagykorút, aki évekkel korábban azért indított pert, mert megalázóan bánt vele a tanár? Ilyen abszurd helyzeteket is szülhet a köznevelési törvény tervezett módosítása.

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Zaklatással a kritika ellen – pert indítottunk az érpataki polgármester és önkormányzat ellen

Munkatársa képviseletében a TASZ beperelte Érpatak Község Önkormányzatát és Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármestert az egyenlő bánásmód követelményének és személyhez fűződő jogoknak a megsértése miatt. Az első tárgyalásra 2013. november 19-én került sor.