Schmitt Pál kegyelmi határozatai titkosak

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a nyilvánosságnak teret engedő elsőfokú ítéletet, és a ma kihirdetett ítéletével elutasította az Origo újságírójának keresetét a Schmitt Pál által elbírált kegyelmi határozatok nyilvánossága tekintetében.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a kegyelmi határozatok közérdekű adatnak minősülnek, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal kezel, ezért azok anonimizált másolatainak nyilvánosságát nem lehet korlátok közé szorítani. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a személyes adatok anonimizálása révén az érintett, aki elnöki kegyelemben részesült, még nem válik felismerhetetlenné. Ezen adatok nélkül pedig a kegyelmi határozatoknak nem maradna olyan része, amely értelmezhető lehetne. A Fővárosi Ítélőtábla továbbá kiemelte, a jogalkotót mulasztás terheli, mert a kegyelmi határozatok megismerhetőségét nem rendezi jogszabály. A bíróság - mutat rá az ítélet - nem végezhet jogalkotói tevékenységet azzal, hogy ítéletében eldönti ezen határozatok nyilvánosságát.

„A Fővárosi Ítélőtábla két fontos dolgot kimondott: egyrészt azt, hogy a kegyelmi határozatok a köztársasági elnök szuverén döntését tartalmazó közjogi aktusok, amelyek közérdekű adatnak tekinthetők; másrészt, hogy hézagos a jogi szabályozás. A TASZ álláspontja szerint az egyébként méltányolható adatvédelmi szempontok túlzott szerephez jutottak a jogalkalmazás során. Az a tény, hogy Schmitt Pál például egy rablásért vagy adócsalásért elítéltnek kegyelmezett meg, még nem jelenti a személyes adatok nyilvánosságát, hiszen ebből a részinformációból nem azonosítható be a konkrét személy. Sajnos a közvélemény nem kap semmilyen képet arról, hogy a köztársasági elnök milyen bűncselekmények kapcsán alkalmazza ezt a jogintézményt“ - kommentálta az ítéletet Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője.

A perbe Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is beleszólt>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.