Schmitt Pál kegyelmi határozatai titkosak

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a nyilvánosságnak teret engedő elsőfokú ítéletet, és a ma kihirdetett ítéletével elutasította az Origo újságírójának keresetét a Schmitt Pál által elbírált kegyelmi határozatok nyilvánossága tekintetében.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a kegyelmi határozatok közérdekű adatnak minősülnek, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal kezel, ezért azok anonimizált másolatainak nyilvánosságát nem lehet korlátok közé szorítani. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a személyes adatok anonimizálása révén az érintett, aki elnöki kegyelemben részesült, még nem válik felismerhetetlenné. Ezen adatok nélkül pedig a kegyelmi határozatoknak nem maradna olyan része, amely értelmezhető lehetne. A Fővárosi Ítélőtábla továbbá kiemelte, a jogalkotót mulasztás terheli, mert a kegyelmi határozatok megismerhetőségét nem rendezi jogszabály. A bíróság - mutat rá az ítélet - nem végezhet jogalkotói tevékenységet azzal, hogy ítéletében eldönti ezen határozatok nyilvánosságát.

„A Fővárosi Ítélőtábla két fontos dolgot kimondott: egyrészt azt, hogy a kegyelmi határozatok a köztársasági elnök szuverén döntését tartalmazó közjogi aktusok, amelyek közérdekű adatnak tekinthetők; másrészt, hogy hézagos a jogi szabályozás. A TASZ álláspontja szerint az egyébként méltányolható adatvédelmi szempontok túlzott szerephez jutottak a jogalkalmazás során. Az a tény, hogy Schmitt Pál például egy rablásért vagy adócsalásért elítéltnek kegyelmezett meg, még nem jelenti a személyes adatok nyilvánosságát, hiszen ebből a részinformációból nem azonosítható be a konkrét személy. Sajnos a közvélemény nem kap semmilyen képet arról, hogy a köztársasági elnök milyen bűncselekmények kapcsán alkalmazza ezt a jogintézményt“ - kommentálta az ítéletet Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője.

A perbe Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is beleszólt>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: A közérdekű bejelentők védelméről

2014. január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik.

A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor.

A minisztérium szerint a nemzeti légitársaság nem a MALÉV

A TASZ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ellen közérdekű adatok kiadása iránt pert indított az elhíresült Századvég-tanulmányok és a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért.

Nyilvános adat a rektorok fizetése!

A mai napon, 2009. november 19-én tárgyalta a Fővárosi Bíróság a rektori fizetések nyilvánosságának kérdését. A bíróság a pert kezdeményező Bodoky Tamás újságíró, és az őt képviselő TASZ jogvédő szervezet javára döntött: az ítélet szerint az egyetemi rektorok fizetése közérdekű, és így nyilvános adat kell hogy legyen.