Schmitt Pál kegyelmi határozatai titkosak

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a nyilvánosságnak teret engedő elsőfokú ítéletet, és a ma kihirdetett ítéletével elutasította az Origo újságírójának keresetét a Schmitt Pál által elbírált kegyelmi határozatok nyilvánossága tekintetében.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a kegyelmi határozatok közérdekű adatnak minősülnek, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal kezel, ezért azok anonimizált másolatainak nyilvánosságát nem lehet korlátok közé szorítani. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a személyes adatok anonimizálása révén az érintett, aki elnöki kegyelemben részesült, még nem válik felismerhetetlenné. Ezen adatok nélkül pedig a kegyelmi határozatoknak nem maradna olyan része, amely értelmezhető lehetne. A Fővárosi Ítélőtábla továbbá kiemelte, a jogalkotót mulasztás terheli, mert a kegyelmi határozatok megismerhetőségét nem rendezi jogszabály. A bíróság - mutat rá az ítélet - nem végezhet jogalkotói tevékenységet azzal, hogy ítéletében eldönti ezen határozatok nyilvánosságát.

„A Fővárosi Ítélőtábla két fontos dolgot kimondott: egyrészt azt, hogy a kegyelmi határozatok a köztársasági elnök szuverén döntését tartalmazó közjogi aktusok, amelyek közérdekű adatnak tekinthetők; másrészt, hogy hézagos a jogi szabályozás. A TASZ álláspontja szerint az egyébként méltányolható adatvédelmi szempontok túlzott szerephez jutottak a jogalkalmazás során. Az a tény, hogy Schmitt Pál például egy rablásért vagy adócsalásért elítéltnek kegyelmezett meg, még nem jelenti a személyes adatok nyilvánosságát, hiszen ebből a részinformációból nem azonosítható be a konkrét személy. Sajnos a közvélemény nem kap semmilyen képet arról, hogy a köztársasági elnök milyen bűncselekmények kapcsán alkalmazza ezt a jogintézményt“ - kommentálta az ítéletet Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője.

A perbe Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is beleszólt>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.