Schmitt Pál kegyelmi határozatai titkosak

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a nyilvánosságnak teret engedő elsőfokú ítéletet, és a ma kihirdetett ítéletével elutasította az Origo újságírójának keresetét a Schmitt Pál által elbírált kegyelmi határozatok nyilvánossága tekintetében.

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a kegyelmi határozatok közérdekű adatnak minősülnek, melyet a Köztársasági Elnöki Hivatal kezel, ezért azok anonimizált másolatainak nyilvánosságát nem lehet korlátok közé szorítani. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a személyes adatok anonimizálása révén az érintett, aki elnöki kegyelemben részesült, még nem válik felismerhetetlenné. Ezen adatok nélkül pedig a kegyelmi határozatoknak nem maradna olyan része, amely értelmezhető lehetne. A Fővárosi Ítélőtábla továbbá kiemelte, a jogalkotót mulasztás terheli, mert a kegyelmi határozatok megismerhetőségét nem rendezi jogszabály. A bíróság - mutat rá az ítélet - nem végezhet jogalkotói tevékenységet azzal, hogy ítéletében eldönti ezen határozatok nyilvánosságát.

„A Fővárosi Ítélőtábla két fontos dolgot kimondott: egyrészt azt, hogy a kegyelmi határozatok a köztársasági elnök szuverén döntését tartalmazó közjogi aktusok, amelyek közérdekű adatnak tekinthetők; másrészt, hogy hézagos a jogi szabályozás. A TASZ álláspontja szerint az egyébként méltányolható adatvédelmi szempontok túlzott szerephez jutottak a jogalkalmazás során. Az a tény, hogy Schmitt Pál például egy rablásért vagy adócsalásért elítéltnek kegyelmezett meg, még nem jelenti a személyes adatok nyilvánosságát, hiszen ebből a részinformációból nem azonosítható be a konkrét személy. Sajnos a közvélemény nem kap semmilyen képet arról, hogy a köztársasági elnök milyen bűncselekmények kapcsán alkalmazza ezt a jogintézményt“ - kommentálta az ítéletet Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelmi és Információszabadság Programjának vezetője.

A perbe Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is beleszólt>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert nyert a Médiatanáccsal szemben, így kétévnyi pereskedés után végre beigazolódott a szervezetek gyanúja, miszerint a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését.

Pert nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen

Jogerősen pert nyert a K-Monitor és a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, így az MNV a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megfelelően köteles kiadni a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzését vizsgáló 2010-es jelentést. Ezzel végre kiderülhet, milyen körülmények között került sor a nemzetközi botrányokkal övezett busztenderre.