Siker az Alkotmánybíróságon, egyedi ügyben

Az Alkotmánybíróság egyetért azzal a miskolci bíróval, aki a TASZ jogászának indítványára fordult a testülethez közigazgatási bírságot kiszabó határozat felülvizsgálata iránti perben, és megtiltotta annak az önkormányzati rendeletnek a konkrét eljárásban való alkalmazását, amely alapján többszázezres bírságot szabtak ki ügyfeleinkre.

Amint arról tavaly májusban hírt adtunk, a közösségellenes magatartások szankcionálására felhatalmazott önkormányzatok joggyakorlata körében Putnok város esetében találkoztunk az egyik legkirívóbb önkényt felvonultató üggyel (egy - mélyszegénységben élő - családra egy nap három tényállás alkalmazásával 350 ezer forintos bírságot szabott ki az önkormányzati hatóság). Egy országot megmosolyogtató vagy elriasztó (kinek-kinek ízlése és vérmérséklete szerint), számos esetben az abszurditásig oktalan önkormányzati tényállások világosan rámutattak az élet minden zegzugába belopakodó rendészeti szemlélet veszélyeire, egyben cáfolhatatlan látleletet is adtak a közhatalmat gyakorlók zavarodottságáról. A széles mérlegelési jogkört megengedő büntető típusú szabályok, az együgyű tilalmak célcsoportja – ki nem mondva, de a sorok között egyértelműen körvonalazódva – a kollektív büntetésre ítélt társadalmi csoportok (romák, hajléktalanok). 

Mint már annyiszor láttuk, a kormányzat voluntarizmusa e tekintetben sem ismert határokat: hiába helyezte a „(kirívóan) közösségellenes magatartások” törvényi alapját hatályon kívül az Alkotmánybíróság, azok egy hónappal később megjelentek ún. önkormányzati „együttélési szabályok” formájában. Az alapjogi biztost ugyanakkor nem lehet ilyen gyermeteg húzással megtéveszteni, így újfent az Alkotmánybírósághoz fordult a visszacsempészett felhatalmazó rendelkezések kapcsán.

Az egyedi ügyben a bírságokat még azelőtt szabták ki a kirívóan közösségellenes magatartásokat szabályozó helyi rendelet alapján, hogy annak törvényi felhatalmazó rendelkezését az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna. A TASZ által megtámadott, bírságot kiszabó egyik határozat felülvizsgálatát végző bíró elutasította keresetünket, vagyis helybenhagyta a bírságot. A másik bíró azonban – egyetértve indítványunkkal - az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte, hogy a taláros testület tiltsa meg az önkormányzati rendelet szabályainak alkalmazását azok alkotmányellenességére tekintettel. A bíróság szerint a „kirívóan közösségellenes magatartás” olyan határozatlan jogfogalom, amely lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak arra, hogy önkényesen éljenek a közhatalom gyakorlására szóló felhatalmazással a közösség érdekeinek valódi sérelme nélkül és állami kényszereszközzel avatkozzanak be a területükön élő polgárok életébe.

Az AB konzekvens módon, a bírósággal egyetértve döntött és megtiltotta az önkormányzati rendelet alkalmazását az adott ügyben. Az AB felhívja a figyelmet határozatában arra, hogy „önmagában a felhatalmazó rendelkezések hatályon kívül helyezése nem teszi kétségessé a felhatalmazott jogalkotó felhatalmazásának alkotmányosságát: a felhatalmazó rendelkezés megalkotásakor a felhatalmazó közhatalma teljességének birtokában jár el. Amennyiben azonban e jogalkotói hatáskör csorbát szenved, úgy ennek delegálására sem kerülhet sor alkotmányosan.” Vagyis az alkotmányos deficittel rendelkező törvényi rendelkezés alapján hozott önkormányzati rendelet is alkotmányellenes.

E nyilvánvaló tényről eszmefuttatásokat írogatni jogászos köldöknézésnek tűnhet, pedig nem az.  Ahhoz, hogy az alkotmányellenes szabály alapján megbírságoltaknak ne kelljen fizetniük, ezeket az eszmefuttatásokat el kell fogadtatni a jogalkalmazókkal, a bírósággal és az Alkotmánybírósággal, és rá kell venni őket arra, hogy az alkotmányellenes jogszabályt az adott ügyben már ne alkalmazzák. Ráadásul jelenleg is hatályban van egy ugyanolyan határozatlan jogfogalom („a közösségi együttélés szabályai”), amely változatlanul széles diszkrecionális jogkörrel ruházza fel az önkormányzatokat rendészeti szabályok megalkotására. Az anyagi jogi garanciák továbbra is hiányoznak, nem állapítható meg továbbra sem, hogy mely jogalanyok magatartásának szabályozására vonatkozik, szubjektív vagy objektív felelősségen alapuló szankciók statuálására van-e jogosítvány. Vagyis a jogbiztonság, az egyik alapvető alkotmányossági követelmény felett még mindig ott lóg a damoklészi kard, amely a helyi képviselő-testületek buzgó rendeletalkotásával bármikor lecsaphat. És bizonyára naponta le is csap, ismerve az előző jogalkotási hullám intenzitását.         

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ki védi meg a bíróság előtt a rászorulókat?

Szabálysértési ügyekben nem jár kötelező ügyvédi képviselet a fogvatartott, a fiatalkorú, a fogyatékos, az írni-olvasni nem tudó, valamint az anyagilag rászorult vádlottaknak. Emiatt tömegek esnek el jogorvoslati joguktól. Az ombudsman jelentésében támogatott minket és felkérte egyúttal a belügyminisztert, hogy tegye meg a megfelelő módosításokat.

Gyöngyöspata-per: jön a másodfok

Folytatódik a rendőrség elleni közérdekű perünk, amely a gyöngyöspatai romák diszkriminációjáról szól. Elsőfokon a bíróság megállapította a hátrányos megkülönböztetést, de nem tiltotta el a rendőrséget a további jogsértéstől, ezért fellebbeztünk.

Az ombudsman szerint is súlyosan sérti a szegregátumok lakóinak jogait a Miskolci Önkormányzat

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) üdvözlik az alapvető jogok biztosának és nemzetiségi helyettesének a mai napon nyilvánosságra hozott jelentését, amelyben súlyos alapjogi visszásságokat állapítanak meg a Miskolci Önkormányzat rendészeti szerve által koordinált hatósági ellenőrzések, az önkormányzat által alkotott bizonyos rendeleti szabályok, egyes környező településeken elfogadott úgynevezett kiszorítós rendeletek és a számozott utcákban zajló kilakoltatási gyakorlat kapcsán. Midezen gyakorlatok és jogszabályok a mélyszegénységben élő, többségében roma lakosság alapjogait sértik.