Strasbourghoz fordultak az önleláncoló LMP-sek

A magukat az Országház parkolója elé láncoló LMP-sek úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és emberi jogaikat. Ezért múlt héten tizenegyen alkotmányjogi panaszt tettek, ma pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Jogi képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért látja el.

Az LMP képviselői és aktivistái tavaly december 23-án az Országház parkolójának kijáratai előtt leláncolták magukat, és míg a rendőrök el nem vitték őket, akadályozták az autóforgalmat. A képviselők és szimpatizánsaik – akikhez további ellenzéki politikusok is csatlakoztak – így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a kormánypártok a törvényhozási hajszával tovább rombolják a demokráciát és a jogállamot.

A tiltakozók ellen személyi szabadság megsértése miatt indult büntetőeljárás. Ők azonban azt állítják, hogy tettük a véleménynyilvánítás keretei között maradt, és mivel a Parlament gyalogos megközelítésében és elhagyásában senkit nem akadályoztak, bűncselekményt nem követtek el. Jogerős bírósági döntés azonban ügyükben már biztosan nem születik, mivel az Országgyűlés eljárási kegyelmet gyakorolt a tiltakozókkal szemben. Az érintettek már akkor jelezték, hogy nem kérnek a kegyelemből, és a szavazástól távolmaradtak.

A képviselőknek és aktivistáknak nemcsak a közkegyelem tényével, hanem az arról szóló törvény szövegével is súlyos fenntartásaik vannak: az összesen öt bekezdésből álló törvény három helyen is azt állítja, hogy a tiltakozók bűncselekményt követtek el. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ az LMP-sek képviseletében ezeket a törvényhelyeket kéri megsemmisíteni az Alkotmánybíróságtól. A tüntetők szerint a közkegyelmi törvény megfogalmazása két ponton is sérti alkotmányos jogaikat: egyrészt a jó hírnévhez fűződő jogukat, másrészt az ártatlanság vélelmét.

Az alkotmányjogi panasz a tiltakozók jó hírnévhez fűződő jogával kapcsolatban úgy érvel, hogy egy személynek a társadalmi megítélését nyilvánvalóan rontja, ha azt állítják róla, hogy bűncselekményt követett el. Márpedig a törvényszöveg ez esetben „anélkül tekinti ténynek, hogy a közkegyelemben részesített indítványozók bűncselekményt követtek el, hogy ez valamely büntetőeljárásban jogerősen megállapítást nyert volna”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ártatlanság vélelmét kiterjesztette a közhatalmi szerveknek és szereplőknek arra a kötelezettségére is, hogy jogerős büntető ítélet hiányában senkit ne nyilvánítsanak felelősnek valamely bűncselekmény elkövetéséért. A strasbourgi bíróság többször állapított meg jogsérelmet olyan esetekben, amikor a közhatalom valamelyik képviselője idő előtt vagy tévesen állított be valakit bűnösnek. Márpedig az indítványozók szerint az ő esetükben egyenesen az Országgyűlés mint közhatalmi szerv mondta ki, hogy bűncselekményt követtek el. Jogerős bírói ítélet azonban éppen a közkegyelem miatt soha nem is fog születni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jogellenesen járt el az érpataki polgármesternek szót fogadó rendőrség

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint jogellenesen járt el a rendőrség, amikor ügyfelünket, Tódor Jánost, és korábbi munkatársunkat, Szőllőssi Gábort kivezette az érpataki önkormányzat becsület napi rendezvényéről.

A törvény szája – bíró nem cigányozhat!

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.