Strasbourghoz fordultak az önleláncoló LMP-sek

A magukat az Országház parkolója elé láncoló LMP-sek úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és emberi jogaikat. Ezért múlt héten tizenegyen alkotmányjogi panaszt tettek, ma pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Jogi képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért látja el.

Az LMP képviselői és aktivistái tavaly december 23-án az Országház parkolójának kijáratai előtt leláncolták magukat, és míg a rendőrök el nem vitték őket, akadályozták az autóforgalmat. A képviselők és szimpatizánsaik – akikhez további ellenzéki politikusok is csatlakoztak – így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a kormánypártok a törvényhozási hajszával tovább rombolják a demokráciát és a jogállamot.

A tiltakozók ellen személyi szabadság megsértése miatt indult büntetőeljárás. Ők azonban azt állítják, hogy tettük a véleménynyilvánítás keretei között maradt, és mivel a Parlament gyalogos megközelítésében és elhagyásában senkit nem akadályoztak, bűncselekményt nem követtek el. Jogerős bírósági döntés azonban ügyükben már biztosan nem születik, mivel az Országgyűlés eljárási kegyelmet gyakorolt a tiltakozókkal szemben. Az érintettek már akkor jelezték, hogy nem kérnek a kegyelemből, és a szavazástól távolmaradtak.

A képviselőknek és aktivistáknak nemcsak a közkegyelem tényével, hanem az arról szóló törvény szövegével is súlyos fenntartásaik vannak: az összesen öt bekezdésből álló törvény három helyen is azt állítja, hogy a tiltakozók bűncselekményt követtek el. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ az LMP-sek képviseletében ezeket a törvényhelyeket kéri megsemmisíteni az Alkotmánybíróságtól. A tüntetők szerint a közkegyelmi törvény megfogalmazása két ponton is sérti alkotmányos jogaikat: egyrészt a jó hírnévhez fűződő jogukat, másrészt az ártatlanság vélelmét.

Az alkotmányjogi panasz a tiltakozók jó hírnévhez fűződő jogával kapcsolatban úgy érvel, hogy egy személynek a társadalmi megítélését nyilvánvalóan rontja, ha azt állítják róla, hogy bűncselekményt követett el. Márpedig a törvényszöveg ez esetben „anélkül tekinti ténynek, hogy a közkegyelemben részesített indítványozók bűncselekményt követtek el, hogy ez valamely büntetőeljárásban jogerősen megállapítást nyert volna”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ártatlanság vélelmét kiterjesztette a közhatalmi szerveknek és szereplőknek arra a kötelezettségére is, hogy jogerős büntető ítélet hiányában senkit ne nyilvánítsanak felelősnek valamely bűncselekmény elkövetéséért. A strasbourgi bíróság többször állapított meg jogsérelmet olyan esetekben, amikor a közhatalom valamelyik képviselője idő előtt vagy tévesen állított be valakit bűnösnek. Márpedig az indítványozók szerint az ő esetükben egyenesen az Országgyűlés mint közhatalmi szerv mondta ki, hogy bűncselekményt követtek el. Jogerős bírói ítélet azonban éppen a közkegyelem miatt soha nem is fog születni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormánynak nem sikerült megvédenie döntéseit - alternatív válaszlevelet küldtünk Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös alternatív válaszlevelet küldött Viviane Redingnek, az Unió alapjogi biztosának, amely részletes választ ad a biztos kormányhoz intézett korábbi kérdéseire. Álláspontunk szerint ugyanis a kormány válaszában nem tudta meggyőzően bizonyítani demokratikus elköteleződését, szakmai okokkal védhetetlennek bizonyultak az Unió által kifogásolt, a bíróságok függetlenségét sértő és az adatvédelmi biztos intézményének felszámolására vonatkozó intézkedések.

Mondjon nemet az Alkotmány-módosítására!

A parlament az Alkotmány módosítására készül. Az Alkotmány megváltoztatása a TASZ szerint nem fogja a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos problémákat megoldani, de rendkívül veszélyes precedenst teremthet. A javaslat példa nélküli módon szűkítené le a véleménynyilvánítási szabadságot Magyarországon - ezúttal alkotmánybírósági kontroll nélkül, hiszen az Alkotmány módosítása esetén a testület tehetetlen. Arra kérjük az országgyűlési képviselőket, hogy szavazzanak nemmel az Alkotmány módosítására. Arra kérjük Önt, hogy támogassa törekvésünket azzal, hogy levelet küld képviselőjének és Ön is aláírja a nyílt levelet!

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.