Strasbourghoz fordultak az önleláncoló LMP-sek

A magukat az Országház parkolója elé láncoló LMP-sek úgy látják, az ügyükben hozott közkegyelmi törvény sérti alkotmányos és emberi jogaikat. Ezért múlt héten tizenegyen alkotmányjogi panaszt tettek, ma pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. Jogi képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért látja el.

Az LMP képviselői és aktivistái tavaly december 23-án az Országház parkolójának kijáratai előtt leláncolták magukat, és míg a rendőrök el nem vitték őket, akadályozták az autóforgalmat. A képviselők és szimpatizánsaik – akikhez további ellenzéki politikusok is csatlakoztak – így kívántak tiltakozni az ellen, hogy a kormánypártok a törvényhozási hajszával tovább rombolják a demokráciát és a jogállamot.

A tiltakozók ellen személyi szabadság megsértése miatt indult büntetőeljárás. Ők azonban azt állítják, hogy tettük a véleménynyilvánítás keretei között maradt, és mivel a Parlament gyalogos megközelítésében és elhagyásában senkit nem akadályoztak, bűncselekményt nem követtek el. Jogerős bírósági döntés azonban ügyükben már biztosan nem születik, mivel az Országgyűlés eljárási kegyelmet gyakorolt a tiltakozókkal szemben. Az érintettek már akkor jelezték, hogy nem kérnek a kegyelemből, és a szavazástól távolmaradtak.

A képviselőknek és aktivistáknak nemcsak a közkegyelem tényével, hanem az arról szóló törvény szövegével is súlyos fenntartásaik vannak: az összesen öt bekezdésből álló törvény három helyen is azt állítja, hogy a tiltakozók bűncselekményt követtek el. A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ az LMP-sek képviseletében ezeket a törvényhelyeket kéri megsemmisíteni az Alkotmánybíróságtól. A tüntetők szerint a közkegyelmi törvény megfogalmazása két ponton is sérti alkotmányos jogaikat: egyrészt a jó hírnévhez fűződő jogukat, másrészt az ártatlanság vélelmét.

Az alkotmányjogi panasz a tiltakozók jó hírnévhez fűződő jogával kapcsolatban úgy érvel, hogy egy személynek a társadalmi megítélését nyilvánvalóan rontja, ha azt állítják róla, hogy bűncselekményt követett el. Márpedig a törvényszöveg ez esetben „anélkül tekinti ténynek, hogy a közkegyelemben részesített indítványozók bűncselekményt követtek el, hogy ez valamely büntetőeljárásban jogerősen megállapítást nyert volna”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ártatlanság vélelmét kiterjesztette a közhatalmi szerveknek és szereplőknek arra a kötelezettségére is, hogy jogerős büntető ítélet hiányában senkit ne nyilvánítsanak felelősnek valamely bűncselekmény elkövetéséért. A strasbourgi bíróság többször állapított meg jogsérelmet olyan esetekben, amikor a közhatalom valamelyik képviselője idő előtt vagy tévesen állított be valakit bűnösnek. Márpedig az indítványozók szerint az ő esetükben egyenesen az Országgyűlés mint közhatalmi szerv mondta ki, hogy bűncselekményt követtek el. Jogerős bírói ítélet azonban éppen a közkegyelem miatt soha nem is fog születni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Ízekre szedett médiatörvény

Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Mit szólhat a sajtó?

Egy demokratikus köztársaság polgára számára a sajtó szabadsága az egyik legfontosabb szabadságjog. Ez teszi lehetővé a közügyek vitatását a modern politikai közösségekben, a hatalmi igények és a hatalomgyakorlás megítélését minden egyes állampolgár részvételének lehetőségével.