Szeptember 28.: Az információszabadság világnapja

Az információszabadság biztosítja a közhatalmi szervek tevékenységének és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A polgárok csak kellő információk birtokában tudnak részt venni a közéletben: a megfelelő tájékozottság a véleménynyilvánítás alapfeltétele. A világnap alkalmából a TASZ az információszabadság egy kevésbé ismert aspektusára, a közérdekű bejelentők (whistleblower) helyzetére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A közérdekű bejelentők, más néven whistleblowerek védelme világszerte egyre fontosabb szerepet játszik a korrupció elleni küzdelemben, az információ szabad, üldöztetéstől való félelem nélküli terjesztésének egy eszköze. A közérdekű bejelentő azért hoz nyilvánosságra egy információt, hogy a társadalmat érintő kárt megelőzzön, vagy annak körülményeit utólag feltárja, azonban ezért a munkáltatója, vagy a szakmai hierarchiában felette álló személytől retorziójával kell számolnia. Az angolszász országokban jól működő jogszabályok léteznek, aminek köszönhetően rengeteg közpénzt szereznek vele vissza, bajt előznek meg, a közérdekű bejelentők pedig hatékony védelmet kapnak. A kelet-közép európai térségben alig, vagy csak korlátozottan léteznek a bejelentők védelmét szolgáló szabályozások. A magyar Parlament 2010. januárjában megalkotta a közérdekű bejelentők védelméről szóló alapvető szabályokat, azonban ehhez nem épített ki egy intézményrendszert. Jelenleg a közérdekű bejelentők csak papíron élveznek védelmet a megtorlásokkal szemben.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a K-Monitor Egyesülettel közösen egy regionális felmérést készített, és egy virtuális konferencia keretében vizsgálja, hogy milyen jogszabályok védik a térség egyes országaiban a közérdekű bejelentőket, melyek a – leginkább elszórtan, különféle törvényekben – létező szabályozások hiányosságai, és milyen gyakorlati jellemzőkkel lehet leírni ezeket a rendszereket.
 A konferencia helyszínéül szolgáló angol nyelvű weboldalon (www.whistleblowing-cee.org) megtalálható a hét vizsgált ország (Bosznia Hercegovina, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Moldávia, Szerbia és Szlovénia) szakértőinek részletes tanulmánya, a releváns jogszabályok, kapcsolódó hírek, illetve a régiós szabályozás összefoglaló elemzése az ország-tanulmányok alapján.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk a MÁK ellen

A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.

Margit-híd per: elsőfokú bíróság szerint titkolhatóak az adatok

Nem lát el közfeladatot a híd felújítását végző konzorcium, ezért nem alkalmazhatóak a közpénzek elköltésének ellenőrzését biztosító jogszabályok – mondta ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság.