Szeptember 28.: Az információszabadság világnapja

Az információszabadság biztosítja a közhatalmi szervek tevékenységének és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A polgárok csak kellő információk birtokában tudnak részt venni a közéletben: a megfelelő tájékozottság a véleménynyilvánítás alapfeltétele. A világnap alkalmából a TASZ az információszabadság egy kevésbé ismert aspektusára, a közérdekű bejelentők (whistleblower) helyzetére kívánja ráirányítani a figyelmet.

A közérdekű bejelentők, más néven whistleblowerek védelme világszerte egyre fontosabb szerepet játszik a korrupció elleni küzdelemben, az információ szabad, üldöztetéstől való félelem nélküli terjesztésének egy eszköze. A közérdekű bejelentő azért hoz nyilvánosságra egy információt, hogy a társadalmat érintő kárt megelőzzön, vagy annak körülményeit utólag feltárja, azonban ezért a munkáltatója, vagy a szakmai hierarchiában felette álló személytől retorziójával kell számolnia. Az angolszász országokban jól működő jogszabályok léteznek, aminek köszönhetően rengeteg közpénzt szereznek vele vissza, bajt előznek meg, a közérdekű bejelentők pedig hatékony védelmet kapnak. A kelet-közép európai térségben alig, vagy csak korlátozottan léteznek a bejelentők védelmét szolgáló szabályozások. A magyar Parlament 2010. januárjában megalkotta a közérdekű bejelentők védelméről szóló alapvető szabályokat, azonban ehhez nem épített ki egy intézményrendszert. Jelenleg a közérdekű bejelentők csak papíron élveznek védelmet a megtorlásokkal szemben.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a K-Monitor Egyesülettel közösen egy regionális felmérést készített, és egy virtuális konferencia keretében vizsgálja, hogy milyen jogszabályok védik a térség egyes országaiban a közérdekű bejelentőket, melyek a – leginkább elszórtan, különféle törvényekben – létező szabályozások hiányosságai, és milyen gyakorlati jellemzőkkel lehet leírni ezeket a rendszereket.
 A konferencia helyszínéül szolgáló angol nyelvű weboldalon (www.whistleblowing-cee.org) megtalálható a hét vizsgált ország (Bosznia Hercegovina, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Moldávia, Szerbia és Szlovénia) szakértőinek részletes tanulmánya, a releváns jogszabályok, kapcsolódó hírek, illetve a régiós szabályozás összefoglaló elemzése az ország-tanulmányok alapján.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Kormány-közeli magán kutatóintézetek (pl. Századvég) finanszírozása közpénzből, a közpénzen megrendelt kutatások nyilvánossága

Kíváncsiak voltunk, hogy a költségvetés adatai alkalmasak-e annak a hipotézisnek az alátámasztására vagy cáfolatára, miszerint kutatóintézeteken, például a SZázadvég cégcsoporton keresztül óriási kifizetések történnek, valódi tartalom, ellenszolgáltatás nélkül. 

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.