KISOKOS: Tanácsok polgári engedetlenkedőknek

A tüntetések apropóján összegyűjtöttük azokat a fontos szempontokat, amiket mindenkinek, aki csatlakozik az utcai rendezvényekhez, ajánlunk megismerni, megfontolni.

A szólásszabadság az egyéni önkifejezés alapja és a társadalmi fejlődés előfeltétele. Történelmi példák bizonyítják, hogy a társadalomra jótékony hatású lehet, ha a véleménynyilvánítás igazságtalan, alapjogsértő jogszabályokkal szembeni kritika vagy engedetlenség formáját ölti.

A TASZ támogatja a szólásszabadságot, de senkit nem bátorít arra, hogy törvényt szegjen vagy a hatóságnak ellenszegüljön. Mindenkinek joga van kifejezni a véleményét, akár különleges módon vagy szélsőséges hangnemben is. Az viszont nem alapvető jog, hogy mindenki azt csináljon, amit akar, tekintet nélkül mások jogaira vagy a jogrendre.

Szólás és gyülekezés

Mindenki kinyilváníthatja a véleményét a közterületen (utcákon, tereken, parkokban, aluljárókban stb.) szóban, írásban, szimbólumokkal és sok más módon. A közterületeken gyűléseket, demonstrációkat is lehet szervezni, melyeken bárki részt vehet. A közterületi rendezvényeket – a spontán gyűlések kivételével – előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek.

Gyülekezési szempontból nem számítanak közterületnek a közhivatalok helyiségei, az iskolák, az egyetemi épületek, az egészségügyi intézmények, a bevásárlóközpontok, ahol a nyitvatartási időben, a házirend betartásával tarthatnak véleménynyilvánító gyűléseket az egyébként is belépésre jogosultak.

A nem nyilvános magánterületen a rendezvények megtartásához a terület tulajdonosának vagy használójának engedélye szükséges.

Bejelentett rendezvényen kívül a közterület birtokbavétele (pl. hídfoglalás) vagy épületek elfoglalása (pl. egyetemfoglalás) jogszerűtlen lehet, és a tett súlyától és következményeitől függően akár bűncselekménynek vagy szabálysértésnek is minősülhet.

A TASZ javaslatai:

  • ha nincs elháríthatatlan akadálya, előzetesen jelentsétek be a köztéri rendezvényeket;
  • ha épületekben szeretnétek demonstrálni, előtte nézzétek át az intézmény belső szabályait;
  • próbáljatok megegyezni az intézmény vezetésével, és ne akadályozzátok az intézmény működését.
  • további információkért olvassátok el a TASZ gyülekezési jogi kisokosát.

Polgári engedetlenség

Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyen tettre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

Előfordul, hogy az engedetlenkedők demonstratív módon direkt a kifogásolt szabályt sértik meg (pl. azért visel valaki bizonyos politikai jelképeket, mert a törvény tiltja azt). Vannak esetek, amikor ez nem lehetséges, ezért a résztvevők más jogszabály megsértésével hívják fel a közfigyelmet a problémára (pl. megszállják az egyetem épületét, mert diszkriminatív a felvételi rendszer).

A polgári engedetlenkedő indokoltan várhat el társadalmi szolidaritást, és bízhat a kifogásolt szabályozás vagy gyakorlat megváltoztatásában, de ehhez el kell fogadnia, hogy cselekedete joghátránnyal járhat számára. A jogrendszerben nem magáért a polgári engedetlenségért vagy a vélemény tartalmáért járhat büntetés, hanem az engedetlenség keretében elkövetett jogszabálysértésért. Bár a magyar joggyakorlat ebben még bizonytalan, a TASZ szerint nem járhat büntetés a polgári engedetlenségért akkor, ha a kifogásolt szabály alapvető jogot sért.

A TASZ javaslatai:

  • ha polgári engedetlenség céljából törvénysértésre készültök, előzetesen tájékozódjatok a várható joghátrányokról;
  • törekedjetek arra, hogy a törvénysértés ne legyen aránytalanul nagyobb a kifogásolt jogtalanságnál;
  • próbáljátok a nyilvánosság számára világosan megfogalmazni, mi a polgári engedetlenség indoka;
  • ha lehetséges, ne akadályozzátok a szükségesnél jobban a közintézmények működését;
  • őrizzétek meg az engedetlenség békés jellegét, és kerüljétek az ellenszegülést a rendőri vagy más hatósági intézkedéssel szemben.

Rebellió

Demokráciában nincs indok a jogrend semmibevételére, erőszakos megmozdulásra, vandalizmusra.

Amíg van lehetőség a jogszerű és békés véleménynyilvánításra és politikai cselekvésre, addig kerülni kell a lázadást. Akik mégis a békétlen, törvénytelen megoldásokat preferálják, és nem fogadják el a hatósági fellépést és a szankciókat, azoknak számolniuk kell szabadságjogaik jelentős korlátozásával.

A TASZ javaslatai:

  • fegyveresen vagy más veszélyes eszközökkel felfegyverkezve ne vegyetek részt demonstráción;
  • ha a rendőrségi kényszerítő eszközt alkalmaz, kerüljétek az ellenállást, mert az még drasztikusabb fellépést eredményezhet;
  • ha rendőrségi őrizetbe kerültök, tájékoztatást kérhettek az őrizet okáról és várható időtartamáról, ügyvédet hívhattok vagy kérhetitek védőügyvéd kirendelését, a 18. év alattiaknak joguk van kapcsolatba lépni szüleikkel;
  • az igazoltatáskor, az előállítás során, vagy az őrizet idején ért jogsértés miatt panaszt tehettek;
  • további információkért olvassátok el a TASZ tájékoztatóját.

TÖLTSÉTEK LE ITT A NYOMTATHATÓ VÁLTOZATOT

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb gyülekezési jogi pert nyertünk a rendőrséggel szemben

A Fővárosi Törvényszék ismét a mi érveinket fogadta el a rendőrséggel szemben, amikor hatályon kívül helyezte a rendőrség határozatát, ami megtiltotta a Lánchídra február 10-re tervezett demonstrációt. Az ítélet szerint a rendőrség figyelmen kívül hagyta az együttműködés és az érdemi egyeztetés kötelezettségét.

Az Alkotmánybíróság feláldozta a gyülekezési jogot a politikai lojalitás oltárán

Nem talált kivetnivalót az Alkotmánybíróság (AB) egy tüntetés törvényellenes megtiltásában. Az AB által vizsgált ügyben a miniszterelnök háza elé bejelentett tüntetést a rendőrség azért tiltotta meg, mert annak megtartása „mások jogait és szabadságát” sértené. A rendőrségi tiltás és annak bírósági helybenhagyása nem is annyira azért érdekes, mert a miniszterelnök házánál tartandó tüntetésről van szó. Elemzésünk szerint a tét sokkal nagyobb.

Jogellenes a TEK akciója

A Terrorelhárítási Központ (TEK) “személy- és létesítménybiztonsági intézkedés" céljából március 8-ától legkésőbb március 16-án éjfélig lezárta a köztársasági elnök hivatal előtti Szent György teret és több környékbeli utcát. A TASZ álláspontja szerint a Sándor palota előtti rész lezárása jogellenes.