KISOKOS: Tanácsok polgári engedetlenkedőknek

A tüntetések apropóján összegyűjtöttük azokat a fontos szempontokat, amiket mindenkinek, aki csatlakozik az utcai rendezvényekhez, ajánlunk megismerni, megfontolni.

A szólásszabadság az egyéni önkifejezés alapja és a társadalmi fejlődés előfeltétele. Történelmi példák bizonyítják, hogy a társadalomra jótékony hatású lehet, ha a véleménynyilvánítás igazságtalan, alapjogsértő jogszabályokkal szembeni kritika vagy engedetlenség formáját ölti.

A TASZ támogatja a szólásszabadságot, de senkit nem bátorít arra, hogy törvényt szegjen vagy a hatóságnak ellenszegüljön. Mindenkinek joga van kifejezni a véleményét, akár különleges módon vagy szélsőséges hangnemben is. Az viszont nem alapvető jog, hogy mindenki azt csináljon, amit akar, tekintet nélkül mások jogaira vagy a jogrendre.

Szólás és gyülekezés

Mindenki kinyilváníthatja a véleményét a közterületen (utcákon, tereken, parkokban, aluljárókban stb.) szóban, írásban, szimbólumokkal és sok más módon. A közterületeken gyűléseket, demonstrációkat is lehet szervezni, melyeken bárki részt vehet. A közterületi rendezvényeket – a spontán gyűlések kivételével – előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek.

Gyülekezési szempontból nem számítanak közterületnek a közhivatalok helyiségei, az iskolák, az egyetemi épületek, az egészségügyi intézmények, a bevásárlóközpontok, ahol a nyitvatartási időben, a házirend betartásával tarthatnak véleménynyilvánító gyűléseket az egyébként is belépésre jogosultak.

A nem nyilvános magánterületen a rendezvények megtartásához a terület tulajdonosának vagy használójának engedélye szükséges.

Bejelentett rendezvényen kívül a közterület birtokbavétele (pl. hídfoglalás) vagy épületek elfoglalása (pl. egyetemfoglalás) jogszerűtlen lehet, és a tett súlyától és következményeitől függően akár bűncselekménynek vagy szabálysértésnek is minősülhet.

A TASZ javaslatai:

Polgári engedetlenség

Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyen tettre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.

Előfordul, hogy az engedetlenkedők demonstratív módon direkt a kifogásolt szabályt sértik meg (pl. azért visel valaki bizonyos politikai jelképeket, mert a törvény tiltja azt). Vannak esetek, amikor ez nem lehetséges, ezért a résztvevők más jogszabály megsértésével hívják fel a közfigyelmet a problémára (pl. megszállják az egyetem épületét, mert diszkriminatív a felvételi rendszer).

A polgári engedetlenkedő indokoltan várhat el társadalmi szolidaritást, és bízhat a kifogásolt szabályozás vagy gyakorlat megváltoztatásában, de ehhez el kell fogadnia, hogy cselekedete joghátránnyal járhat számára. A jogrendszerben nem magáért a polgári engedetlenségért vagy a vélemény tartalmáért járhat büntetés, hanem az engedetlenség keretében elkövetett jogszabálysértésért. Bár a magyar joggyakorlat ebben még bizonytalan, a TASZ szerint nem járhat büntetés a polgári engedetlenségért akkor, ha a kifogásolt szabály alapvető jogot sért.

A TASZ javaslatai:

Rebellió

Demokráciában nincs indok a jogrend semmibevételére, erőszakos megmozdulásra, vandalizmusra.

Amíg van lehetőség a jogszerű és békés véleménynyilvánításra és politikai cselekvésre, addig kerülni kell a lázadást. Akik mégis a békétlen, törvénytelen megoldásokat preferálják, és nem fogadják el a hatósági fellépést és a szankciókat, azoknak számolniuk kell szabadságjogaik jelentős korlátozásával.

A TASZ javaslatai:

TÖLTSÉTEK LE ITT A NYOMTATHATÓ VÁLTOZATOT

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján

A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Nyílt levél a Rendőrfőkapitánynak: biztosítsa a polgárok szabad gyülekezését!

Nyílt levélben kérjük Budapest Rendőrfőkapitányát, hogy tájékoztasson minket és a közvéleményt arról, hogy a rendőrség hogyan biztosítja, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti, alatti és utáni időpontok során a gyülekezni kívánók élni tudjanak alkotmányos jogukkal.