TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.

Legutóbb 2016 áprilisában, a Debreceni Ítélőtáblán ütköztünk ilyen akadályba, amikor a Heves Megyei Rendőrkapitányság ellen indított közérdekű perünkől szerettünk volna tudósítani. Az indok, amelyre hivatkozással a bíróság megtiltotta a felvételkészítést, most is - mint mindig - az volt, hogy a TASZ nem minősül  a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet azonban nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való szabad tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók és médiaszolgáltatók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy ez a jog az ún. “watchdog” típusú civil szervezeteket, így a TASZ-t is megilleti. Az ilyen szervezetek ugyanis a közvéleményt tájékoztató tevékenységük során rendszeresen teremtenek fórumot közügyek nyilvános megvitatásának. E funkciójukon keresztül pedig - akárcsak a sajtó - jelentős szerepet töltenek be a közhatalom társadalmi ellenőrzésében. Ebből kiindulva nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, a civil szervezetek számára viszont tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Ez indítványunk szerint sérti az Egyezmény 10. cikke által védelmezett véleménynyilvánítás szabadságát és az Egyezmény 14. cikkében lefektetett hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ezért a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Indítványunk sérelmezi azt is, hogy a magyar állam nem biztosít olyan eljárást, amelyben egy pártatlan bíróság előtt érdemben vitathatnánk a tudósítás megtiltásában megnyilvánuló az alapjog-korlátozás jogszerűségét. Ez ugyanis sérti az Egyezmény 6. és 13. cikke által védelmezett bírói jogvédelemhez és a hatékony jogorvoslathoz való jogunkat.

A beadvány ITT olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.