TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.

Legutóbb 2016 áprilisában, a Debreceni Ítélőtáblán ütköztünk ilyen akadályba, amikor a Heves Megyei Rendőrkapitányság ellen indított közérdekű perünkől szerettünk volna tudósítani. Az indok, amelyre hivatkozással a bíróság megtiltotta a felvételkészítést, most is - mint mindig - az volt, hogy a TASZ nem minősül  a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet azonban nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való szabad tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók és médiaszolgáltatók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy ez a jog az ún. “watchdog” típusú civil szervezeteket, így a TASZ-t is megilleti. Az ilyen szervezetek ugyanis a közvéleményt tájékoztató tevékenységük során rendszeresen teremtenek fórumot közügyek nyilvános megvitatásának. E funkciójukon keresztül pedig - akárcsak a sajtó - jelentős szerepet töltenek be a közhatalom társadalmi ellenőrzésében. Ebből kiindulva nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, a civil szervezetek számára viszont tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Ez indítványunk szerint sérti az Egyezmény 10. cikke által védelmezett véleménynyilvánítás szabadságát és az Egyezmény 14. cikkében lefektetett hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ezért a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Indítványunk sérelmezi azt is, hogy a magyar állam nem biztosít olyan eljárást, amelyben egy pártatlan bíróság előtt érdemben vitathatnánk a tudósítás megtiltásában megnyilvánuló az alapjog-korlátozás jogszerűségét. Ez ugyanis sérti az Egyezmény 6. és 13. cikke által védelmezett bírói jogvédelemhez és a hatékony jogorvoslathoz való jogunkat.

A beadvány ITT olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A TASZ véleménye a médiatörvények módosításáról

Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozattal alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseit. Az Országgyűlés elé beterjesztett módosítások, az indoklás szerint, az AB-határozatnak való megfelelést szolgálják. A TASZ álláspontja szerint azonban a Javaslat egyrészt ezt a célt csak részben valósítja meg, másrészt pedig egy sor olyan módosítást is tartalmaz, amelyek nem az AB-határozatból következő jogalkotói kötelezettségeknek tesznek eleget és ismét csak a kormánytöbbség érdekeinek megfelelően módosítanák az Mttv-t.

Miért nem tüntethetett az, aki nem ért egyet Kína politikájával?

A TASZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek a 2011. június 24-én és 25-én, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával történt gyülekezésekkel kapcsolatban. Felvilágosítást kérünk az ügyészségtől, hogy nyomoz-e a gyülekezési szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt. UPDATE: az ügyészség válasza (és annak értékelése) is itt olvasható.