TASZ v. Magyarország 2.0

Sokadszorra történt meg velünk, hogy hiába szerettünk volna egy bírósági tárgyalást videóra venni és az ott történteket a széles nyilvánosság számára közvetíteni, a tárgyalást vezető bíró ezt nem tette lehetővé számunkra.

Legutóbb 2016 áprilisában, a Debreceni Ítélőtáblán ütköztünk ilyen akadályba, amikor a Heves Megyei Rendőrkapitányság ellen indított közérdekű perünkől szerettünk volna tudósítani. Az indok, amelyre hivatkozással a bíróság megtiltotta a felvételkészítést, most is - mint mindig - az volt, hogy a TASZ nem minősül  a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet azonban nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való szabad tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók és médiaszolgáltatók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy ez a jog az ún. “watchdog” típusú civil szervezeteket, így a TASZ-t is megilleti. Az ilyen szervezetek ugyanis a közvéleményt tájékoztató tevékenységük során rendszeresen teremtenek fórumot közügyek nyilvános megvitatásának. E funkciójukon keresztül pedig - akárcsak a sajtó - jelentős szerepet töltenek be a közhatalom társadalmi ellenőrzésében. Ebből kiindulva nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, a civil szervezetek számára viszont tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Ez indítványunk szerint sérti az Egyezmény 10. cikke által védelmezett véleménynyilvánítás szabadságát és az Egyezmény 14. cikkében lefektetett hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ezért a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Indítványunk sérelmezi azt is, hogy a magyar állam nem biztosít olyan eljárást, amelyben egy pártatlan bíróság előtt érdemben vitathatnánk a tudósítás megtiltásában megnyilvánuló az alapjog-korlátozás jogszerűségét. Ez ugyanis sérti az Egyezmény 6. és 13. cikke által védelmezett bírói jogvédelemhez és a hatékony jogorvoslathoz való jogunkat.

A beadvány ITT olvasható. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közszereplők kritizálása továbbra is védett vélemény

A Fővárosi Törvényszék április 27-én kihirdetett elsőfokú ítéletében részben helyt adott a VII. kerület Önkormányzata és polgármestere keresetének, részben pedig elutasította azt. A bíróság szerint a közszereplőket érő éles kritika az újságírói szabadság része, a valótlan tényállítás viszont nem az. Az alperesek képviseletét ellátó TASZ üdvözli a döntést, de annak néhány elemével nem ért egyet.

Lehet-e a miniszterelnök házánál tüntetni?

A TASZ szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) pénteki személy- és létesítménybiztosítási intézkedése felveti a gyülekezési szabadság jogellenes korlátozását. A miniszterelnök védelmére hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozni csak nagyon szűk körben, a legszükségesebb módon és rövid időre lehet. A határozat nem felel meg ennek az alapelvnek.

Kis lépés a Ptk-nak, hatalmas ugrás a szólásszabadságnak

A TASZ üdvözli az Alkotmánybíróság tegnapi döntését, mellyel megsemmisítette az új polgári törvénykönyv egy korlátozó szabályát. Az alkotmánybírósági határozat azért is nagyon fontos, mert részletesen és pontosan kijelölte azt a határt, ameddig az emberi méltósághoz való jog korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés iránymutatás a jogalkalmazó szerveknek – elsősorban a bíróságoknak – melynek segítségével a jövőben nőhet a szólás- és sajtószabadságot érvényesítő ítéletek száma.