Téves Pintér Sándor álláspontja a levéltitoksértésről

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint levéltitok megsértésének a büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg, amikor Jose Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének a magyar miniszterelnökhöz írt levele nyilvánosságra került. A TASZ álláspontja szerint a levelet Mong Attila újságíróhoz kiszivárogtató forrás nem követett el bűncselekményt.

1. Az Európai Bizottság elnöke Magyarországon közfeladatot ellátó személynek minősül, hiszen Magyarország az EU tagállamaként az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolja. Barrosonak, mint a Bizottság elnökének, kötelessége figyelemmel kísérnie a magyar törvények uniós jogszabályokkal való összhangját. Közfeladatot ellátó személynek a közfeladatával összefüggő személyes adata – jogszabályokról kialakított véleménye – közérdekből nyilvános adat. Az információszabadságot szabályozó magyar törvény szerint a közérdekű adatok megismerhetősége korlátozható uniós jogi aktus alapján, azonban a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést szabályozó uniós rendelet alapján egy ilyen tartalmú levél főszabály szerint nem titkolható el.  

2. A levéltitok megsértésének büntetőjogi szankcionálásával a zárt küldeményben szereplő közlés tartalmának titokban maradásához fűződő személyiségi jogot védi a törvény. A közhatalmat gyakorló személyek - ebben a minőségükben - nem élveznek más magánszemélyekhez hasonló jogi védelmet. A kiszivárogtatott levél nem személyes közléseket tartalmaz két ismerős privát viszonyában, hanem az Európai Bizottság elnökének szavait Magyarország miniszterelnökének. Természetesen, amennyiben nem a közmegbízatásukkal összefüggésben írnak egymásnak – például a portugál-magyar labdarúgó meccsről értekeznek – már büntetőjogi védelmet élvez a levelezés.

3. Ahhoz, hogy egy bűncselekmény megvalósuljon, a törvény szövegében szereplő összes tényállási elemnek meg kell valósulni. A Btk. szerint az követi el a levéltitoksértést, aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megismerés végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja. Látható, hogy az elkövetési tárgy csak zárt küldemény lehet. Felettébb valószínűtlen, hogy Barroso elnök vagy Orbán Viktor íróasztalán heverő zárt borítékot bontotta volna fel a kiszivárogtató. Sokkal életszerűbb, hogy a Bizottság vagy a Miniszterelnökség egy munkatársa az iktatáskor vagy az irattárból szerezte meg a levelet – amelyet nem mellékesen átnézett már egy sor jogi szakértő. „Megszerzés” alatt a bírói gyakorlat szerint a levél jogellenes, csalárd úton, általában a kézbesítő megtévesztésével történő birtokbavételt kell érteni. Ezt az elkövetési magatartást egyértelműen kizárhatjuk, hiszen ebben az esetben nem jutott volna el a levél a miniszterelnökhöz.  A „zártság” mint tényállási elem hiányzik, így nem valósulhatott meg bűncselekmény. A TASZ szerint legfeljebb a köztisztviselőket terhelő hivatali előírások megsértése miatti felelősség terhelheti az információforrást, ezt azonban a köztisztviselőkről szóló törvényben szabályozott fegyelmi eljárás keretein belül lehetséges vizsgálni és szankcionálni.

4. Mong Attila, akihez a levelet kiszivárogtató eljutatta, nem köteles megnevezni a forrását. Az újságírók jogosultak a számukra információt átadó személy kilétét titokban tartani. Kivételesen indokolt esetben – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kötelezhető az újságíró az információforrás felfedésére. Ebben az ügyben sem a nemzet biztonsága, sem a közrend nem sérült, bűncselekmény – mint az előző pontokban kifejtettük – nem történt.

5. A levéltitoksértés – éppen a magánszféra védelmi funkciója és csekély súlya miatt – kizárólag magánindítványra, azaz a sértett kifejezett kívánságára üldözendő cselekmény. Ez is azt erősíti, hogy hivatalos levelezésre nem vonatkozik a tényállás. Ezúton jelezzük Barroso elnök úrnak, hogy amennyiben a miniszterelnök hallgat Pintér Sándorra és feljelentést tesz, hamarosan számíthat a rendőrségtől egy tanú meghallgatásra szóló idézésre.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ vesztett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében, a nyilvánosság nyert

A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-i tárgyalásán másodfokon, jogerősen is elutasította a Társaság a Szabadságjogokért keresetét. A TASZ 2004 novemberében perelte be az Alkotmánybíróságot közérdekű adat közlésének megtagadása miatt.

Módosították az adatvédelmi törvényt

Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.