Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben! – Negyedik pont címmel kampányt indított a TASZ az egyháztörvény helyreállítása érdekében

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indít annak érdekében, hogy a kormányzat az egyháztörvény ügyében ne térjen ki a kötelezettségei elől, és úgy módosítsa azt, hogy összhangban legyen hazánk alkotmányos hagyományaival, országunk nemzetközi kötelezettségeivel, és hogy ne vezessen újabb megalázó ítéletekhez és költséges kártérítési kötelezettségekhez. A kampány a Negyedik pont címet viseli, információs honlap kapcsolódik hozzá, melyen egy petíció aláírásával bárki újabb nyomást gyakorolhat a kormányra.

A 2012 óta hatályos egyháztörvény a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb jogfosztásával járt: több száz törvényesen bejegyzett és működő egyházat fosztott meg státuszától és intézményesítette az egyházak közötti egyenlőtlenséget. A jelenlegi szabályzás nemcsak a rendszerváltáshoz képest, de még az 1848-as polgári forradalom követeléséhez képest is visszalépést jelent.

2014-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte az egyháztörvényt a jogfosztás, az önkényes elismerési eljárás és a diszkriminatív elbánás bevezetésének indokolatlansága miatt, és kártérítésre kötelezte a magyar államot (Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások kontra Magyarország, 41553/12). Az emberi jogi bíróság 17 magyar egyház ügyében mondott ítéletet – közülük kilencet a TASZ képviselt. A per két évig tartott, és az ítélet a TASZ stratégiai perei között az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere volt.

2015 őszére a magyar kormány elkészítette az egyházügyi törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ez továbbra is önkényesen definiálná, hogy mi a vallás, különbséget tenne egyház és egyház között, széles előjogokat biztosítana egyes egyházaknak mind a hitélet, mind a közhasznú tevékenységek állami finanszírozása, a közoktatásban való részvétel és az adózás terén, és nem orvosolná azoknak az egyházaknak a sérelmeit, amelyek elveszítették egyházi státuszukat. Bár a törvénymódosításhoz szükséges kétharmados többség hiányzik, félő, hogy a kormányzat nem tágít. Kampányunkkal ettől szeretnénk eltéríteni, és rábírni arra, hogy ne engedjen a negyvennyolcból, a jogegyenlőség és az állam és az egyház elválasztásának elvéből.

A kampány hátterét a negyedikpont.tasz.hu oldal képezi, ahol rövid videókon ismert és kevésbé ismert emberek mondják el véleményüket a vallásról, részletes elemzés és egyháztörvény-kisokos tájékoztatja az érdeklődőket, és ahol el lehet olvasni a TASZ koncepcióját is arról, hogy milyen elvek mentén kellene egy modern egyházügyi szabályozást kialakítani. Itt lehet csatlakozni ahhoz a petícióhoz is, amivel bárki elmondhatja a magyar kormánynak és az országgyűlési képviselőknek, hogy milyen törvényt kellene alkotni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A járvány nem lehet ürügy az időhúzásra az Alkotmánybíróság szerint sem

Meg kell jelölniük az állami szerveknek, hogy pontosan milyen feladatuk maradna ellátatlanul, ha időben válaszolnának az adatigénylésekre.

Luxembourgi főtanácsnok: uniós jogot sért a magyar civilellenes törvény

A magánélethez való jogot és az egyesülés szabadságát is sértheti, hogy nyilvántartásba kell foglalni a civilek külföldi támogatóit, miközben a kormány által hangoztatott célok ezt nem igazolják. A kedden ismertetett álláspont alapján az uniós bíróság elkaszálhatja a törvényt.

Nem adott igazat a köztévénél bántalmazott képviselőknek a bíróság, mert nem verték meg őket “eléggé”

Az MTVA székházából tavaly decemberben erőszakkal eltávolított képviselők, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a segítségünkkel pótmagánvád-indítványt nyújtottak be a bírósághoz az őket akadályozó és bántalmazó biztonsági őrök ellen, amit első fokon a bíróság elutasított. Az indítvány benyújtására azért volt szükség, mert mind a Központi Nyomozó Főügyészség, mind a Legfőbb Ügyészség “nagy jogi bravúrral” utasította el a korábbi feljelentéseket.