Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Az Alkotmánybíróság a postatörvény módosítását nem találta Alaptörvény-ellenesnek, ennek ellenére a TASZ a korábbi álláspontját fenntartva a következőket jegyzi meg.

1.    A javasolt korlátozás messze túltesz az információszabadság-törvény jelenlegi nyilvánosság-korlátozási szabályain.

A most megismerhetővé vált törvényjavaslat  kifejezetten a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos adatokra vonatkozik, és az üzleti tevékenységűk szempontjából aránytalan sérelem, vagy a gazdasági, piaci érdekeinek sérelme esetére állapítja meg a nyilvánosságkorlátozást.  A törvényjavaslat  lehetővé teszi a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat eltitkolását is, amennyiben az a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, vagy gazdasági, piaci érdekeit sértené. Az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján erre nem lenne lehetőség.

2.    Az új nyilvánosságkorlátozás alkotmányosan nem igazolható.

Az állam és különböző képviselői  jogait a jogszabályok általában, más jogalanyokhoz hasonlóan védelemben részesítik, hiszen – nem alapjogi értelemben – ezek is jogalanyok. E védelemben részesített jogaik azonban nem morálisan igazolt emberi jogok, ezért ha ezek valaki más alapjog-gyakorlása folytán szenvednének sérelmet, abban az esetben a jogrendszer nem biztosít védelmet számukra. Sérelmet szenvedett jogaiknak meg kell hajolniuk a velük konfliktusba került alapjogok előtt. Érdekeik vagy jogaik védelme a szabadságjogoknak a törvényjavaslatban megjelölt módon történő korlátozását nem igazolhatja.

3.    Az információszabadság érvényesülése valójában nem korlátozza, hanem szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit.

Alapvetően hibásnak tartjuk az információszabadság ilyen szembeállítását a nemzetgazdasági érdekekkel. A nemzetgazdasági érdekeknek az információszabadság érvényesülése nemhogy nem gátja, hanem éppen előmozdítója. A nemzeti vagyonnal való átlátható gazdálkodás nem aláássa, hanem éppen szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit.

Részletes állásfoglalásunkat itt olvashatja. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újraélesztette a bíróság az információszabadságot

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfűmentesítésre ajánlottak fel. Az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott hírhedt, új megtagadási indokra.

Bizonyíték kéne, nem ígéret

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor aggasztónak tartja az új Ptk. üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozását, mert az jelentősen megnehezíti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Ígéretek ugyan elhangzottak a probléma orvoslására, valódi intézkedés azonban a mai napig nem történt.

Visszavonva – mégsem kötik szakértelemhez a közérdekű adatok megismerését

A TASZ nyomására Font Sándor (Fidesz) képviselő visszavonta azt a módosító javaslatát, amely szükséges szakértelem meglétét szabta volna az információszabadság gyakorlásának előfeltételéül.