Tovább korlátozná az információszabadságot egy törvényjavaslat

Ismeretes, hogy a kormánynak a költségvetést megalapozó törvényjavaslatában szerepel egy szakasz, amely szerint nem ismerhető meg „köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat”, amelynek nyilvánossága a vállalat számára piaci sérelmet okozna. A TASZ a törvényjavaslatban szereplő szabályok egy részével sok hasonlóságot mutató, a postatörvénybe írt szabályokat is alkotmányellenesnek tartotta, ezt az Alkotmánybíróságnak címzett amicus indítványában részletesen ki is fejtette.

Az Alkotmánybíróság a postatörvény módosítását nem találta Alaptörvény-ellenesnek, ennek ellenére a TASZ a korábbi álláspontját fenntartva a következőket jegyzi meg.

1.    A javasolt korlátozás messze túltesz az információszabadság-törvény jelenlegi nyilvánosság-korlátozási szabályain.

A most megismerhetővé vált törvényjavaslat  kifejezetten a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos adatokra vonatkozik, és az üzleti tevékenységűk szempontjából aránytalan sérelem, vagy a gazdasági, piaci érdekeinek sérelme esetére állapítja meg a nyilvánosságkorlátozást.  A törvényjavaslat  lehetővé teszi a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat eltitkolását is, amennyiben az a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, vagy gazdasági, piaci érdekeit sértené. Az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján erre nem lenne lehetőség.

2.    Az új nyilvánosságkorlátozás alkotmányosan nem igazolható.

Az állam és különböző képviselői  jogait a jogszabályok általában, más jogalanyokhoz hasonlóan védelemben részesítik, hiszen – nem alapjogi értelemben – ezek is jogalanyok. E védelemben részesített jogaik azonban nem morálisan igazolt emberi jogok, ezért ha ezek valaki más alapjog-gyakorlása folytán szenvednének sérelmet, abban az esetben a jogrendszer nem biztosít védelmet számukra. Sérelmet szenvedett jogaiknak meg kell hajolniuk a velük konfliktusba került alapjogok előtt. Érdekeik vagy jogaik védelme a szabadságjogoknak a törvényjavaslatban megjelölt módon történő korlátozását nem igazolhatja.

3.    Az információszabadság érvényesülése valójában nem korlátozza, hanem szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit.

Alapvetően hibásnak tartjuk az információszabadság ilyen szembeállítását a nemzetgazdasági érdekekkel. A nemzetgazdasági érdekeknek az információszabadság érvényesülése nemhogy nem gátja, hanem éppen előmozdítója. A nemzeti vagyonnal való átlátható gazdálkodás nem aláássa, hanem éppen szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit.

Részletes állásfoglalásunkat itt olvashatja. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Atomper - továbbra sem lehet megismerni a paksi kármentés részleteit

A Fővárosi Ítélőtábla április 20-án döntött az Energia Klub Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága elleni perének másodfokú tárgyalásán. A bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, az ügyben a jogi képviseletet a TASZ látja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár az Ítélőtábla döntése kedvező, a soron kívüli eljárás ellenére az Energia Klub továbbra sem ismerheti meg a kért adatokat.

Statisztika közérdekű adatkéréses perekről

A Fővárosi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amelyekben valaki közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indít pert. Ilyen szervnek számítanak a minisztériumok, a kormány, vagy például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az ORTT, a Magyar Energia Hivatal, stb. Megkérdeztük a Fővárosi Bíróságot, hogy hány ilyen ügyük volt.

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.