Új NAT: így ellenállhatsz
Épp egy hete tették közzé az új Nemzeti Alaptantervet (NAT), amelyről azóta számtalan szakértő, volt vagy jelenlegi pedagógus írt alapos és lesújtó kritikát. Amiről kevesebb szó esett: hogyan menekülhet, aki nem ért egyet az új NAT múlt századi előírásaival?
Először is gyorsan vegyük át, hogy a NAT hogyan érvényesül az iskolák mindennapi életében. Az alaptanterv – rendeltetése szerint – az oktatás legfőbb elveit, az elérendő célokat, kompetenciákat határozza meg. A NAT elveit a kerettantervek ültetik át a gyakorlatba, ezeket pedig az iskolák helyi tantervei még tovább konkretizálják. Csakhogy az egyik legfőbb kritika épp az az új NAT-tal szemben, hogy annyira részletes és szigorú, hogy már-már olyan, mintha önmaga is egy kerettanterv lenne.
Tehát az új NAT elveszi a mozgásteret, mégpedig mind formai, mind tartalmi értelemben. Mindent le akar szabályozni, meg akar határozni, ráadásul olyan szakmai elvek mentén, amik sorra akasztják ki az egyes szakterületek képviselőit – például azzal, hogy Herczeg Ferencet kötelezővé teszi, hogy normakövető állampolgárok nevelését tűzi célul, vagy hogy kiveszi a környezetismeretet az első két osztályból. Emellett olyan feszített menetet ír elő, ami önmagában is alig tartható, nemhogy még más is beférjen mellé.
Miközben mi rendre megpróbáljuk jogszabályok megsemmisítését elérni, abban is igyekszünk segíteni, hogy hogyan lehet együtt élni az egyre romló szabályokkal. Megszokhattuk, hogy a szabályok alól azért találni kibúvót, akad kiskapu a rendszerben. Hol keresse ezeket a tanár, aki nem szeretne a NAT abroncsai közé szorulva tanítani? Hogyan lehet értelmes tanmenetet vinni, szabadságot, gondolkodást csempészni az órákra? Hogyan lehet elkerülni, hogy Herczeg Ferencről vagy Wass Albertről kelljen órát tartani?
Az egyszerű válaszunk: az új NAT nem hagy kiskapukat, nem lehet megkerülni, kitrükközni. Vagy együtt él vele valaki, vagy szembeszáll vele.
Persze sokan mondják, hogy a tanár, magára csukva az osztályterem ajtaját, valójában azt csinál, amit szeretne, de azért ez korántsem ilyen egyszerű: az órákat adminisztrálni kell, bármikor jöhet egy ellenőrzés, bármikor előfordulhat, hogy egy megbántott diák, szülő a hatósághoz fordul, ráadásul a nemszeretem anyagrészek is szerepelnek az érettségi tételek között és egyébként sem lehet komplett iskolák működését adminisztratív hazudozásra építeni.
Le kell akkor nyelni, hogy a magyar oktatás ismét visszalép néhány évtizedet és a gyerekek néhány korlátolt politikus miatt soha be nem hozható hátrányba kerülnek más országok tanulóihoz képest? El kell fogadni, hogy a magyar iskola innentől a Horthy-korszak katonaiskoláihoz fog hasonlítani – amiben ráadásul az Iskola a határon nem is tananyag?
Nem. Szerintünk nem szabad elfogadni. Nem a kiskapukat kell keresni, hanem bátran szembe kell szegülni a NAT előírásaival. Ennek két szintje van.
Nyomásgyakorlás
Egy hét telt el a NAT kihirdetése óta, azóta a szakértők szétcincálták. De hogy végülis tényleg az új NAT alapján kell-e tanítani szeptembertől, az azon múlik, hogy most lesz-e ellenállás vele szemben, és ha igen, mekkora. A pécsi Janus Pannonius Gimnázium magyartanárai már jó példával jártak elöl – most kell csatlakozni hozzájuk! Bár a NAT formailag már egy elfogadott kormányrendelet, ezt még nyugodtan visszavonhatják, hatályon kívül helyezhetik – a tiltakozóknak ezt kell elérniük.
A tiltakozás a tanulók, a tanárok és a szülők közös ügye – ez egy háromoldalú viszony, amiben az összes érintett azonnali és hathatós összefogására van szükség a sikerhez.
Ellenállás
Az új NAT Alaptörvény-ellenes. A közoktatás természetéből fakadóan korlátoz bizonyos alapjogokat (például azzal, hogy ma már általánosan kötelezővé teszi az iskolába járást), de ilyen jogkorlátozás csak a gyerekek érdekében történhet, mégpedig csakis az elérendő céllal arányosan. A tanárok feladata is az, hogy a gyerekek egészséges fejlődését szolgáló szabályoknak eleget tegyenek – mindemellett pedig az ő lelkiismereti szabadságukat is figyelembe kell venni. Az új NAT azzal, hogy gyakorlatilag pontról pontra, kivételes részletességgel meghatározza, mit kell tanítani az ország összes iskolájában, aránytalanul nagy mértékben avatkozik be a tanulók művelődéshez, a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogába, a szülők azon szabadságába, amely szerint maguk választhatják meg, hogy gyermeküknek milyen nevelést adnak, és a tanárok lelkiismereti szabadságát is sérti.
Azok a tantestületek, munkacsoportok, de akár egyedül fellépő tanárok is, akik emiatt megtagadják az új NAT-nak való megfelelést, valójában a tanulók védelmében az Alaptörvény normáit érvényesítik az azzal ellentétes, de alsóbb szintű kormányrendelettel szemben. Az új NAT-otcsak úgy lehet betartani, hogy a tanár a tanulókkal szemben fennálló, az Alaptörvényből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti.
Elképzelhető, hogy a NAT betartásának ellenszegülő tanároknak következményekkel kell szembenézniük. Két dolgot azonban fontos tudni:
- minél többen fognak össze és tagadják meg az új NAT alkalmazását, annál nagyobb az esélyük a sikerre;
- ha valakit jogellenes retorzió ér amiatt, hogy nem alkalmazza az új NAT-ot, számíthat ránk: a TASZ már most ingyenes jogi védelmet kínál azoknak a pedagógusoknak, akiket a NAT-tal szembeni ellenállás miatt ér jogellenes következmény.
Azt, hogy az új NAT mennyiben Alaptörvény-ellenes, hamarosan részletesen levezetett jogi érveléssel támasztjuk alá, ez a munka azonban időigényes. Addig is elengedhetetlenül fontos azonban az ellenállás megszervezése. Ezen most az oktatás maradékának megmentése múlik. Tanárok, diákok, szülők: ugyanaz az érdeketek és együtt kell tennetek érte. Most minden azon múlik, hogy mennyire lesztek hangosak. A tiltakozás ereje már eddig is képes volt megváltoztatni a kormány akaratát, de ehhez valódi erőt kell mutatni. Akik nem akarják a magyar oktatásnak kegyelemdöfést bevivő új NAT-ot, azok most egyesítsék erőiket, mert már holnap is késő lesz. Mi pedig itt állunk mögöttetek és segítünk a jogaitok megvédésében.