Vallásszabadság vagy trollkodás? - Kannabiszegyházak az USA-ban és Európában

A szabad vallásgyakorlás olyan közös érték, melynek zavartalanságát számos emberi jogi egyezmény és deklaráció biztosítja. Az elmúlt években ezekre az egyezségekre hivatkozva jelentek meg az első próbálkozások a kannabiszegyházak létesítésére, vallási, spirituális céljaikat azonban a törvényhozók rendre megkérdőjelezik. Nem is teljesen alaptalanul.

Az ENSZ 1971-ben elfogadott Pszichotróp Anyagokról Szóló Egyezménye fontos gesztust gyakorol a lelkiismereti szabadság irányába, amikor a pszichedelikus szereket tartalmazó növényeket (pl. peyote-kaktuszt, varázsgombát) nem, csak hatóanyagukat rendeli tiltani. Bár a kitétel fából vaskarikának tűnhet, az egyezmény 32. cikkelye kimondja, hogy e növények vallási célú használata védelmet élvez. Ennek köszönhető többek között, hogy a huichol közösség máig legálisan folytathatja peyote-rítusait, de felhozhatnánk példának az 1930-as években alakult brazil Santo Daime egyházat is, melynek központi eleme az ayahuasca-ceremónia. Csak az utóbbi években merült fel, hogy a kannabisz rituális használatára is lehetne egyházat létesíteni. Ez esetben jelentős különbség, hogy több ENSZ-egyezmény is tiltja, ráadásul nemcsak a fő hatóanyagát, a THC-t, hanem magát a növényt is.

Kiváltságosok legalizációja

Azt gondolhatnánk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a legalizációkat követően már nem nagy varázslat egy hasonló egyház bejegyeztetése. Az első sikeres próbálkozás azonban egy olyan államban történt, ahol a kannabisz használata gyógyászati célból sem engedélyezett. A történet Indianában a Vallási Törvény enyhítésével kezdődött, aminek célja volt, hogy semmi ne hátráltassa az állampolgárokat vallásuk gyakorlásában. 2015 márciusában, a törvény beiktatásával egy időben Bill Levin az „Első Kannabisz Egyház” létrehozásának kísérletével tesztelte a törvényt. Érvelése szerint, ha a törvény célja valóban a vallásos gyakorlatok védelme, akkor az államban illegális marihuánafogyasztást is védenie kell, amennyiben az egyház tagjai ezzel kerülhetnek a szellemi létezés magasabb síkjára. A korábbi libertárius képviselő jelölt ezért kampányt indított, hogy támogatást szerezzen az egyház nonprofit státusának kivívására. Az akció sikeres volt, az egyházat bejegyezték, aminek egyik első tevékenysége Indiana állam beperlése volt, amiért a kannabisztilalom miatt a hívek nem tudják szabadon gyakorolni vallásukat. Az egyház tizenkét parancsolata alapján leginkább egy hippikommuna vezérelveire emlékeztet. Olyan pontokat találunk, mint „Ne légy seggfej. Mindenkit kezelj egyenlőként, szeretettel.” Vagy „Nevess sokat, légy humoros. Élvezd az életet, légy pozitív.”Az utolsó parancsolat foglalkozik a kannabisszal: „A kannabisz, a ’Gyógyító Növény’ a mi szentségünk. Közelebb visz magunkhoz és másokhoz. Ez az egészség és a szeretetünk forrása, gyógyír a betegségre és a rosszkedvre. Teljes szívünkből és lelkünkből imádjuk egyenként és csoportként.”

Eközben Csehországban

Csehország Kulturális Minisztériuma a Cannabis Church (CC) bejegyzésére tett első kísérletet elutasította. A kezdeményezés az addiktológus-pszichoterapeuta Dušan Dvořák nevéhez fűződik, aki akcióival jó 10 éve tör borsot a cseh állam orra alá. Annak előtte kezdett el ugyanis gyógyászati célból termeszteni és kannabisztermékeket nyújtani a betegek számára, hogy ez az országban engedélyezetté vált. Elmondása szerint már több mint 3000 növényét semmisítették meg a rendőrök, és tucatnyi eljárást indítottak ellene, de továbbra is szabadlábon van, és aktivizmusát sem sikerült megtörni. A minisztériumi döntést a CC képviselete azzal támadta meg, hogy az állam nem tartja tiszteletben az Alapjogi Kartában és az Egyházak és Vallásos Közösségek Törvényében foglalt, vallási szabadsághoz való jogot. A Kulturális Minisztérium 2016-ban több egyházalapítási kérelmet visszadobott, melyek esetében szintén kérdéses lehet a lelkiismereti és a vallásszabadság érvényesülése. A Cannabis Church 2016. július 14-én benyújtott kérelmét a Kulturális Minisztérium december 22-én utasította el. Dvořák ezt követően december 30-án panasszal fordult a Prágai Városi Bírósághoz, ahol a minisztériumot tétlenséggel és jogtalan ítéletek meghozatalával vádolta, amiért öt hónap alatt csak egy indoklás nélküli elutasításra futotta tőlük. Augusztusban a minisztérium úgy nyilatkozott, azért nem fog érdemben foglalkozni a kérelemmel, mert a kannabisz jótékony hatásaiba vetett hitet és annak terjesztését nem lehet vallásként értelmezni. Dvořák fellebbezett a döntés ellen, majd a lassú elbírálás miatt inaktivitásra panaszkodott. Decemberben Daniel Herman kereszténydemokrata kulturális miniszter egyszerűen jóváhagyta a miniszteri hivatalnokok korábbi, elutasító döntését. „A miniszter szerint egy kábítószer imádatára szeretnénk egyházat létrehozni. Szó sincs ilyesmiről a kérelmünkben” – bosszankodott Dvořák. „Spirituális elköteleződésről írtunk… Szeretnénk hospice-alapítványokat létrehozni, börtönöket látogatni, és szerintünk szükséges dolgokat végrehajtani.”

A Cannabis Churchnek már honlapja is van, ahol azt olvashatjuk, hogy az egyház nyújtja a legerősebb jogi védelmet a tagok számára, amennyiben spirituális okból mákot, kannabiszt vagy egyéb pszichoaktív növényt termesztenének. Csehországban jelenleg 38 hivatalosan bejegyzett egyház működik. A hagyományos egyházakkal szemben az újonnan bejegyzett egyházak nem kaphatnak működési támogatást az államtól. Dvořák nehezményezi, hogy az új egyházjelöltekkel kapcsolatos döntések mindig keresztény szemszögből születnek. Ez a kritika talán kevésbé mondható el a legutóbbi pozitív döntésről: a 2014-ben létrejött Josef Zezulka Közösség a biotronik nevű gyógyítási módszert hirdeti. Ha pedig ez belefér, akkor talán nem teljesen földtől elrugaszkodott ötlet a Kannabisz Egyház gondolata, hiszen gyógyászati előnyeit Csehország jelenleg is elismeri és alkalmazza. Amennyiben viszont bejegyzik, vajon mi akadályozhatná meg az Aloe Vera vagy az Aspirin Egyház létrejöttét?

A cikk nyomtatásban a CK Magazin 2017/2 számában jelent meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gondolatok a gyógyászati kannabiszról

Joan Parés Grahit gyakorló orvos. Barcelonában született és 2010-ben ment nyugdíjba. 1974-ben orvosi diplomát szerzett a Barcelonai Autonóm Egyetemen és 1978-ban ugyanitt fejezte be szakképzését a légzésrendszerről. A gyógyászati kannabisz területén 2008 óta dolgozik, a barcelonai La Maca Cannabis Club orvosaként. 2010 és 2015 között önkéntes orvosként működött a CatFAC (Katalónia Kannabisz Egyesületeinek Szövetsége) Terápiás Szolgáltató Csoportjában. 2015 októberében alapító tagja volt a Gyógyászati Kannabisz Spanyol Intézetének. Az elmúlt években olyan egyesületeknek tartott beszélgetéseket és előadásokat, akik a kannabisz szabadidős és gyógyászati használata iránt érdeklődnek.

Rendőrségi drogprevenció határok nélkül

A TASZ egyik küldetése, hogy tudományos bizonyítékokon alapuló ismereteket terjesszen a droghasználat okairól és következményeiről, a szerhasználat megelőzéséről és az ilyen ismeretekkel összhangban álló drogpolitikáért küzdjön. Ennek érdekében a nemzetközi trendek állandó monitorozása mellett együttműködik az ország legnagyobb, drogmegelőző és drogterápiás ernyőszervezetekkel és álláspontjukat figyelembevéve szólal fel a szakmaiatlan döntések esetén. A most társadalmi vitára bocsátott tervezet újabb alkalmat nyújt erre, hiszen jogosulatlan előnyhöz juttatja a rendőrségi drogmegelőző programokat.

Jogerős kártérítés hamisan vádoló rendőrök miatt

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. január 11-i ítéletében egymillió forint és törvényes kamatai megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, mert négy beosztottja a TASZ ügyfelét hamisan vádolta meg kábítószer birtoklásával 1999 nyarán.