Váratlanul gyors siker az alkotmányellenes önkormányzati rendelet ügyében

Beadványunk alapján a kormányhivatal felszólította a BAZ megyei Sáta képviselőtestületét, utóbbi pedig hatályon kívül helyezte a helyi szociális rendelet alapjogsértő és törvényellenes rendelkezéseit. Mindez két hónap alatt történt.

Ahogy arról 2016. októberében hírt adtunk számos olyan helyi önkormányzati rendeletet támadtunk meg, melyek rászorulókat zártak ki a nekik szánt helyi szociális támogatásból. Ilyen település volt a borsodi Sáta község is, ahol a szociális rendelet kizárta a rendkívüli és az általános települési támogatást igénybe vevők köréből azokat is, akiknek adótartozása van, illetve azokat is, akik lakókörnyezetének tisztaságát nem találja megfelelőnek a helyszíni szemlét végző önkormányzati különítmény. Ráadásul a rendelet hosszasan sorolta fel azokat a tényezőket, melyek szükségesek a rendezett lakókörülmények fenntartásához: a WC tisztaságán túl megszabva a rendszeres gazolást, az esőcsatorna tisztítását és az „utcaképbe illő kerítés” építését is. Tovább fokozta a helyi lakosok magánéletét sértő eljárást, hogy a helyszíni ellenőrzés lefolytatásával a rendelet a polgármestert, alpolgármestert és a pénzügyi bizottság két tagját bízta meg.

Az illetékes Kormányhivatalhoz fordultunk a lakosok emberi méltóságát sértő – és a törvényi felhatalmazás hiányában egyébként is alkotmányellenes – rendeleti szabályok felülvizsgálata iránt. 2015 áprilisában kikerült a szociális törvényből az a felhatalmazó rendelkezés, amely alapján az ökormányzatok a lakókörnyezet rendezettségét bizonyos szociális ellátások feltételéül szabhatták. Így álláspontunk szerint megszűnt a lehetőség a szociális támogatások esetén a „rendezett lakókörnyezet” megkövetelésére, hiszen a lakókörnyezet rendezettsége nem a rászorultságot mutatja, sőt, azzal inkább ellentétesen arányos. Az is egyértelmű, hogy ha kizárja egy önkormányzat azokat a segélyért folyamodók köréből, akiknek adótartozása van, akkor éppen azok nem jutnak segítséghez, akiknek a legnagyobb szüksége van rá. Végül, jeleztük azt is a Kormányhivatal számára, hogy nem rendelkezhet akként az önkormányzat, hogy a gyermekjóléti alapellátást a helyi óvoda útján biztosítja, hiszen a gyermekjóléti alapellátás kötelező önkormányzati szolgáltatás, minden önkormányzatnak kötelezően kell biztosítania a szociális, mentálhigiénés problémákkal küzdő vagy egyéb krízishelyzet megoldásához segítséget igénylő gyermekek, családok számára.

A Kormányhivatal válaszában értesített minket arról, hogy egyetértve a kérelmünkkel, törvényességi felhívást bocsátott ki, melynek nyomán Sáta önkormányzata 2016. december 20-án megvizsgálta rendeletét és elismerve a jogszabálysértést, hatályon kívül helyezte a problémás rendelkezéseket. Mind a rendkívüli, mind az általános települési támogatás feltételei közül kikerült a rendezett lakókörülmények előírása és az adótartozás hiányának megkövetelése. Az önkormányzat hatályon kívül helyezte a gyermekjóléti alapellátás óvoda útján való szolgáltatására vonatkozó rendelkezését is.

A kezdeményezésünk hatékonysága mellett azt is sikerünknek tekintjük, hogy meglepően gyorsan állt helyre a jogrend a településen, hiszen az októberi jelzésünkre alig két hónappal később már meg is történt a jogszabálymódosítás.

Az új sátai szociális rendelet szerint mostantól a rászoruló lakosok csak vagyon- és jövedelemigazolást kötelesek benyújtani a települési támogatást igénylő kérelmükhöz, ezzel helyre állt a jogszerű állapot Sátán, és ismét értelmet nyert a szociális támogatás a településen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megalakult a Roma Jogok Hálózata Európában

Ma, a nemzetközi roma napon megalakult az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) új szerveződése, a Roma Jogok Hálózata. Az első találkozó hibrid formában, Budapesten került megrendezésre. A hálózat tagja 18 emberi jogi szervezet 15 különböző országból, akiknek közös célja, hogy olyan roma és nem roma jogvédőket, aktivistákat kössön össze egymással, akik a roma közösséghez tartozók alapvető jogait védik Európa különböző térségeiben. A hálózathoz csatlakozott a Társaság a Szabadságjogokért is.

A járvány idején különösen súlyos jogsértés, ha az önkormányzatok nem biztosítják a közkutak működését a szegénytelepeken

Az elmúlt hetekben a koronavírus okozta krízis kapcsán ismét napvilágra került az a súlyos, rendszerszintű probléma, hogy a vidéki falvakban, nagy szegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még az ivóvíztől is.

Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.