Vége az időhúzásnak

A Médiatanács (az RTL Klubbal és a Tv2-vel együtt) a Kúrián is elveszítette azt a pert, amelyben Csuday Gábor újságíró az országos kereskedelmi tévék hatósági szerződéseinek kiadását kérte a hatóságtól. Az újságíró jogi képviseletét azután vállalta el a TASZ az ügyben, hogy a Médiatanács többszöri adatigénylésének sem tett eleget.

Az eljárás a Tv2 és az RTL Klub frekvenciahasználati szerződései nyilvánosságáért még 2012 elején indult a Médiatanács (alperes) ellen, a két televíziótársaság pedig a Médiatanács oldalán beavatkozóként vett részt a perben. Csuday Gábor és a TASZ a Médiatanács elleni pert mindhárom fokon megnyerte, legutóbb szeptember 25-én, a Kúrián, ahol ügyét Pető Márk, a TASZ ügyvédje képviselte.

Az  RTL Klub és a Tv2 hatósági szerződései 2012. július 9-én jártak le, a tévétársaságok pedig még aznap ideiglenes szerződést kötöttek a Médiatanáccsal, amelyek alapján az analóg frekvenciák lekapcsolásáig, a digitális átállás befejeztéig továbbra is sugározhatnak az analóg platformon.

A két tévétársaság 1997-ben, pályázat útján nyerte el a jogot, hogy koncessziós szerződést köthet az állammal. A nyolc évre szóló szerződéseket az ORTT (a Médiatanács jogelődje) 2005-ben vitatott körülmények között hosszabbította meg, 2012 nyarán ezek a szerződések jártak le. Csuday Gábor azért kérte ki a tévétársaságok hatósági szerződéseit, mert azokból - a koncessziós díjak mellett - az is kiderülhet, hogy a tévétársaságok milyen feltételekkel köthettek ideiglenes szerződést a Médiatanáccsal az analóg sugárzás lekapcsolásáig terjedő időszakra.

A Médiatanács pertaktikája az volt, hogy nem adott be fellebbezést az elsőfokú ítélet ellen, sem felülvizsgálati kérelmet, amikor az Ítélőtábla is a TASZ által képviselt újságírónak adott igazat, és közben a sajtóban nem győzte hangsúlyozni, hogy esze ágában sincs megakadályozni a szerződések megismerhetőségét. Ehhez képest az eljárás minden fokán úgy nyilatkozott, hogy támogatja a tévétársaságok fellebbezését az adatok kiadására kötelező ítéletekkel szemben.

A per jogi kérdéseinek középpontjában az üzleti titok fogalma állt. Az RTL Klub és a Tv2 ugyanis azzal védekeztek, hogy a szerződések részletei (a frekvenciahasználat ára és további feltételei) üzleti titoknak minősülnek. A nemzeti vagyonról szóló törvény azonban rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Azokat a Médiatanács pályáztatási eljárás útján hasznosítja, a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ennek fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. Az üzleti titok fogalmát illetően pedig az  információszabadság törvény és a még hatályos régi Ptk. irányadó, amelyek szerint nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos adat. A frekvenciák hasznosításával kapcsolatos adatok tehát nem eshetnek az üzleti titok fogalmi körébe.

A bíróság ezen a ponton azt mérlegelte, hogy vajon aránytalan sérelmet okoz-e az adatok nyilvánosságra kerülése. A bíróság szerint ugyanis ez még akkor is korlátja lehet a szerződések megismerhetőségének, ha a fentiek értelmében a frekvenciahasználatra vonatozó adatok nem esnek az üzleti titok körébe. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletében helyesen mutatott rá, hogy ennek bizonyítása az alperes (tehát a Médiatanács és a tévétársaságok) feladata. Ehhez nem elég általánosságban azt állítani, hogy a szerződés nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okoz az érintetteknek, hanem a megállapodás konkrét elemei kapcsán egyesével kell ezt bizonyítania az alperesnek vagy az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó televízióknak.

A Kúria a jogerős ítéletet helybenhagyva hangsúlyozta a közpénz-költésre vonatkozó adatok Alaptörvényben is rögzített nyilvánosságát, valamint kiemelte, hogy egy szerződés egésze is lehet közérdekű adatigénylés tárgya. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtte, hogy az üzleti titokkal kapcsolatban nem volt megalapozott az NMHH és a tévék érvelése.

Ez az ügy tökéletes példa arra, hogy mi a jelentősége az üzleti titok fogalma alóli kivételeket tartalmazó szabálynak. A TASZ több fórumon felszólalt az ellen, hogy az új Ptk.-ban ez a szabály nem szerepel. A Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én  hatályba lépő szövege kizárólag azt állapítja meg, hogy mi az üzleti titok, viszont a közpénzek használatával kapcsolatos információkat nem szabályozza kivételként. A TASZ súlyos aggodalma az volt, hogy ennek következményeként, az új Ptk. alapján, az állami vagyonnal gazdálkodó szervek üzleti titokra hivatkozva takargathatják szerződéseiket és a beruházásokkal kapcsolatos információkat, ez pedig a korrupció melegágya.

Nézd meg a TASZ ezügyben korábban készített filmjét (4 perc)!


A problémára csak látszólagos megoldást nyújt az információszabadság törvény egyébként botrányos, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog kiüresítését eredményező módosítása. A kivételre vonatkozó szabály a Ptk. helyett ugyan bekerült az információszabadság törvénybe, azonban az új rendelkezés több kívánnivalót is hagy maga után. A törvény alapján nem egyértelmű, hogy ha ezen az alapon utasítanak el egy adatigénylést, akkor az adatkérőnek joga van-e bírósághoz fordulni felülvizsgálatért. Az információszabadságot korlátozó értelmezés szerint ebben az esetben az adatigénylő a törvény által említett olyan szervhez fordulhat, ami az adatkezelő törvényességi felügyeletét látja el. Ráadásul nem is minden közérdekű adatokat kezelő szervnek van ilyen felettes szerve.

A TASZ a közérdekű adatokra vonatkozó új jogszabályi környezet tesztelésére és fejlesztésére stratégiai pereket indít, amelynek célja, hogy a bíróság, azaz a jogalkalmazás küszöbölje ki a jogalkotó fatális hibáit. Az információszabadság törvény májusi módosításai ellen a TASZ Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok leköszönő biztosához fordult. Célunk az volt, hogy az ombudsman éljen jogkörével és  kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a módosítások alkotmányossági felülvizsgálatát, erre azonban eddig nem került sor, ám a lehetőség utódja, Székely László előtt is nyitva áll.

FEJLEMÉNY

A Kúria ítélete alapján az alperes kiadta a kért hatósági szerződéseket, az RTL itt, a TV2 pedig itt érhető el. Az adatok feldolgozásából született oknyomozó cikk a vs.hu-n jelent meg, mely itt olvasható. A Kúria ítélete írásban továbbra sem érkezett meg, amint megtörténik, beszámolunk róla. 

(2014. január 20.)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ 2018. évi választási monitoring tevékenységének céljai, módszere, mércéje, és nyilvános eredményei

A TASZ Választási Jogi Programjának részeképp az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának választási eljárása idején jogi monitoring (megfigyelési) tevékenységet is végez. Az alábbiakban találhat információt megfigyelési tevékenységünk céljairól, módszeréről, és nyilvános eredményeiről. A megfigyelést végző, ahhoz szükséges képzést elvégzett személyeket a megfigyelés során itt olvasható Etikai Kódexünk rendelkezései kötik.