Veszélyben az állam átláthatósága! Vonja vissza titoktörvény-javaslatát a Kormány!

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló jelenleg hatályos törvény átfogó felülvizsgálatát − a Kormány indokolása szerint − hazánk uniós csatlakozása tette szükségessé. A hatályos szabályozás rendezetlensége eddig legalább reményt adott az államtitoksértéssel vádolt újságíróknak. A törvényjavaslat − kiegészítve az érintetlenül hagyott büntetőjogi szabályokkal − megerősíti a sajtómunkások fenyegetett helyzetét.

Álláspontunk szerint, a XXI. században a közhatalom számára legitimációt a nyílt, kényszermentes demokratikus vitafolyamatok biztosíthatnak. A közügyekre vonatkozó információk között is kitüntetett szerepük van a környezetünkkel, egészségünkkel, a jövő nemzedékek életfeltételeivel kapcsolatos adatoknak. Az elfogadásra kerülő törvényjavaslat segítségével a mindenkori kormányzat tetszése szerint foszthatja meg a magyar polgárokat attól, hogy érdemi diskurzust folytassanak a közügyekről és döntési alternatívákat fogalmazzanak meg a kormányzati politikához képest.

Az államtitok-rezsim hagyományosan az információszabadság legnagyobb korlátja. A ’89-es jogállami forradalom az »áttetsző állam − átláthatatlan polgár« eszményét, az állam és polgár közötti információs egyensúly helyreállítását tűzte ki céljául. A Sajtószabadság Központ, a TASZ és a Védegylet úgy véli: ez a törvényjavaslat nem ebben a szellemben íródott és ezért teljes egészében elfogadhatatlan!

Fenyegetett újságírók

A törvényjavaslat érintetlenül hagyja a Büntető Törvénykönyv azon rendelkezéseit, amely súlyos börtönbüntetéssel fenyegeti a titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalát akkor is, ha az újságíró számára nem derül ki egyértelműen az adat minősítése.
Álláspontunk szerint, a minősített adatok védelme az állami szervek felelőssége, azokat terhelheti fokozott felelősség, akiknek hivatali kötelességük a minősített adat megőrzése.

Elfogadhatatlan, hogy a titoktörvény újraalkotásával egyidejűleg a jogalkotó nem vizsgálja felül a Btk. passzusait. Komolyan fennáll a veszély: Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás, s ez sérti mindannyiunk jogát a közügyekről való tájékozódáshoz.

Jár-e információs kárpótlás?

Az információs önrendelkezési jog ugyancsak alkotmányos alapjog. Minden polgárnak jogában áll tájékoztatást kapnia − meghatározott idő elteltével és a folyamatban lévő nyomozati eljárások sérelme nélkül − arról, ha korábban a titkosszolgálatok megfigyelték. Tizenöt évvel a rendszerváltás után, a jogalkotó még mindig nem információs önrendelkezési jogunk kíméletével jár el: a törvényjavaslat alapján a megfigyelő állami szervet továbbra sem terheli automatikus tájékoztatási kötelezettség, a megismerési engedély kiadása gyakorlatilag a titkosító szerv belátására van bízva.

Az állam hosszú árnyéka

A törvényjavaslat a jelenlegi 90 év helyett 80 évre szállítja le a maximális titkosítási időt. Álláspontunk szerint ez is eltúlzottan hosszú időtartam. A jelenlegi szolgálati titkok esetében ráadásul a javaslat a jelenlegi 20 évről 60 évre készül megemelni a leghosszabb érvényességi időt. A javaslat tehát ennyiben még visszalépést is jelent a hatályos törvényhez képest!

A törvényjavaslat másutt is visszalépést tartalmaz: szemben a szolgálati titokra vonatkozó hatályos rendelkezésekkel, a 15 évnél rövidebb tartamra történő titkosításoknál a javaslat egyes esetekben semmiféle indokolást nem követel meg!

Gyenge garanciák

A titokminősítésre jogosultak köre túlzottan széles. A „Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője”, az akadémiai elnök feljogosítása, illetve a titokminősítők gyakorlatilag parttalan delegálási joga alkotmányossági problémákat vet fel.

Az adatvédelmi biztos hiába kérheti a minősítések írásos indokolását, ha a minősítőket nem köti határidő és nem fenyegeti szankció sem, ha a válaszadást elmulasztják.

Minden titkosítható?!

A törvényjavaslathoz tartozó titokköri jegyzék méltatlan egy demokratikus jogállamhoz. A minősíthető adatkörök jegyzékének az összeállításánál a Kormány figyelmen kívül hagyta a »szükségesség és arányosság« alkotmányos követelményét.

Egyes kategóriák elképesztően széles tárgykört ölelnek fel. Általánosságban elfogadhatatlan a közügyekre, közpénzekre vonatkozó statisztikák, összesített adatok titkosítása. A törvényjavaslat ezenfelül korlátlan titkosítási jogot biztosít az államnak minden, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő információra. A határokon túlnyúló környezetterheléseket érintő adatfajtáknál a törvényjavaslat nem veszi figyelembe a vonatkozó nemzetközi egyezményeket.

Azok a nemzetközi egyezmények, amelyek biztonságpolitikai, közegészségügyi okokból egyébként megengedik a titkosítást, minden esetben csak a „szükséges intézkedésekre” hatalmazzák fel a részes államokat. A titokköri jegyzék hihetetlenül széles spektrumban engedi titkosítani a határon túli magyarok helyzetével, ill. az uniós támogatásokkal kapcsolatos kormányzati információkat is.

Az elmúlt évben módosított adatvédelmi törvény elfogadható módon nyújt lehetőséget az állami szerveknek arra, hogy meghatározott körben és ideig a döntés megalapozását szolgáló adatokat titokban tartsák. A törvényjavaslat azonban kiüresíti az adatvédelmi törvény garanciális előírásait és széles körben ad szabad kezet az állami szerveknek, hogy a döntéshozatali folyamatokat hosszú évtizedekre elzárják a nyilvánosság elől.

Társadalmi egyeztetést!

A törvényjavaslat a politika teljes területét érinti. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az előterjesztő államtitkár megelégedett a „szakmai közvélemény” egyetértésével.

Tekintettel arra, hogy a titok-rezsim közvetlenül korlátozza a demokratikus vitafolyamatokat, a Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet felszólítja a Kormányt, hogy a törvényjavaslat visszavonását követően minden − titokminősítésre potenciálisan jogosult − kormányzati szerv kezdjen társadalmi nézetegyeztetést egy új, legitim titokszabályozásról.

A következményekről

Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, a ma élő felnőtt magyar állampolgárok talán sohasem
 

• lesznek képesek ellenőrizni, hogy az illetékesek mindent megtettek-e egy esetleges környezeti katasztrófa elhárítása érdekében;
• fogják megismerni a nukleáris létesítmények engedélyezésével, esetleges kármentesítésével összefüggő környezeti információkat;
• fogják megtudni, hogy a közelükben létesített bánya, milyen környezeti hatásokkal jár;
• fogják megtudni, hogy például a forgalomból kivont, betiltott gyógyszerek emberi egészségre gyakorolt hatására vonatkozó vizsgálatok eredményeit annak idején az engedélyeztetési eljárásban figyelembe vették-e;
• fogják megtudni, hogy a gyógyszergyárak kellő mértékben feltárták-e a gyógyszerek kockázatait;
• lesznek képesek ellenőrizni például a madárinfluenza megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket;
• fogják megismerni a Kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslatokat;
• fogják megismerni a gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos terveket;
• fogják megismerni a költségvetés tervezésével kapcsolatos adatokat;
• tudják majd számon kérni a jegybankon az árfolyamrendszer megváltoztatásával kapcsolatos döntései megalapozottságát;
• fogják megismerni az Európa Terv és a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésével összefüggő információkat;
• fogják megtudni, hogy Magyarország milyen pénzügyi segítséget nyújtott más államoknak;
• fogják megismerni, hogy a pénzügyi tárca milyen információk alapján döntött egyedi állami támogatásokról;
• fogják megismerni például az autópályák koncessziós szerződéseit;
• fogják megtudni, hogy az egészségbiztosító mi alapján döntött egyes természetbeni ellátások támogatásáról;
• fogják megtudni, hogy a Kormány milyen lehetséges alternatívák mellett döntött a közigazgatás korszerűsítéséről;
•  tudják majd számon kérni a rendőrségi razziák jogszerűségét;
• fogják megismerni azokat a tanulmányokat és szakértői javaslatokat, amelyeket a Kormány az adóforintokból rendel meg.

Budapest, 2006. január 19.

Sajtószabadság Központ

Társaság a Szabadságjogokért

Védegylet