Veszélyben vagyunk?

Az állampolgárok (beleértve Önt is!) gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az állami intézmények milyen mértékben tárolják adataikat vagy éppen hozzátartozóinak személyes adatait. Tudja Ön, hogy ez az adattárolás az Ön jogainak megsértését jelentheti még akkor is, ha ezt szabályok írják elő?

Minden állampolgárnak ismernie kellene jogait és jogorvoslati lehetőségeit,nem lenne szabad az államra hagyni, hogy mit kezd személyes adatainkkal.

Mindenki járjon el körültekintően nemcsak saját, hanem hozzátartozói személyes adataival kapcsolatban is és érezze át ennek a társadalmi jelentőségét.

Itt találja a legfontosabb információkat jogai érvényesítéséhez. Ha tisztában van jogaival, további információkat kereshet és megteheti a szükséges lépéseket, melyben a TASZ segít Önnek. 

A TASZ 2013 januárjától 2014 júniusáig részt vett egy nemzetközi projektben, melynek az volt a célja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét arra, hogy milyen veszélyek rejlenek a kormányzati adatgyűjtésekben jogi és gyakorlati szempontból. A helyzet feltárására egy 14 országra kiterjedő összehasonlító elemzést végeztünk és kitértünk az Európai Uniós szabályokra is. 

A munkában a következő szervezetek vettek részt:

-két európai hálózat: AEDH (European Association for the Defence of Human Rights) and MEDEL (Magistrats européens pour la démocratie et les libertés);

- és négy országos NGO: a TASZ, az LDH (Ligue des droits de l’Homme, in France),  HU (Humanistische Union, in Germany) and ALOS-LDH (Action Luxembourg Ouvert et Solidaire - Ligue des droits de l’Homme, in Luxembourg). 

A projekt célja és tartalma

Az állampolgárok nem vesznek tudomást az állami adatbázisok kiterjedtéséről, melyben ők és rokonaik is érintettek. Ebből következően nincsenek vele tisztában, hogy az adatgyűjtéssel vissza lehet élni, még akkor is, ha az jogszabályon alapul. A projekt célja, hogy országok összehasonlításán (nyilvántartások és vonatkozó jogi szabályozás, az adatvédelmi hatóságok jogkörei és szerepe, jogorvoslati lehetőségek) alapuló  figyelemfelkeltő eszközöket hozzunk létre és alkalmazzuk azokat egy kampányban, melyben tájékoztatjuk az európai uniós állampolgárokat személyes adataik kezeléséről és ezzel kapcsolatos jogaikról. Ezzel párhuzamosan a projekt célja a döntéshozók figyelmének felhívása, hogy szükség van a személyes adatokat jobban védő szabályozásra. Ez különösen igaz a jelenlegi kontextusban, amikor egyre több nyilvántartást hoznak létre nemzetbiztonsági okokból (a terrorizmus elleni harcra gyakran érvként hivatkoznak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta).

Munkánkban az Emberi Jogok Európai Egyezményére (8. cikk: “Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák”.) és az Európai Unió Alapjogi Chartájára támaszkodunk, ami a Lisszaboni Szerződés (2009) óta kötelező erejű (7. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. 8. cikk Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie. A projekt továbbá általános és speciális EU szabályokra utal, illetve az Európa Tanács dokumentumaira a személyes adatok kezelése tekintetében.

Hozzá kell tenni, hogy az európai uniós adatvédelmi szabályozás reformja folyamatban van, aminek végeredménye hatással lesz a kutatás által érintett témákra is. 

A projekt eredményei: 

- Állami adatbázisok összehasonlító elemzése: releváns jogszabályok és gyakorlat feltárása az állami adatbázisok tekintetében a következő területeken: rendőrségi és bűnügyi adatok, oktatás és egészségügy. A kockázatok, jó és rossz gyakorlatok feltárása, különbségek beazonosítása. 

- 14 országriport a tanulmányozott adatbázisokról: jogszabályi keretek, az adatvédelmi hatóság szerepe, hatás- és feladatkörei, nehézségek a kutatásban

- Az európai információs rendszerekről szóló összefoglaló

- Kvíz: egy karikázós teszt, ami felhívja a figyelmet arra, hogy mik az állampolgárok számára fontos tudnivalók személyes adataik védelméhez

- Útlevél: nyomtatott és elektronikus formában is elérhető kiadvány, útravaló az állampolgárok számára, hogyan érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat

- “Hit Parade”: infografika a különösen érdekes adatbázisokról és országokról

Ezek a dokumentumok az alábbi linkeken érhetők el magyarul és/vagy angolul. 

TESZT (HU)

QUIZ (EN)

Útlevél

Are people at risk? (Overview)

Állami nyilvántartások 14 európai országban (HU)

Hit parade (EN)

A projekt az Európai Unió Bizottsága Fundamental Rights programjának támogatásával készült. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

KISOKOS: Kábítószer és adatvédelem

“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.

Senki nem tudja, kivel oszt meg Magyarország titkos hírszerzési információkat

Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.