Veszélyben vagyunk?

Az állampolgárok (beleértve Önt is!) gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az állami intézmények milyen mértékben tárolják adataikat vagy éppen hozzátartozóinak személyes adatait. Tudja Ön, hogy ez az adattárolás az Ön jogainak megsértését jelentheti még akkor is, ha ezt szabályok írják elő?

Minden állampolgárnak ismernie kellene jogait és jogorvoslati lehetőségeit,nem lenne szabad az államra hagyni, hogy mit kezd személyes adatainkkal.

Mindenki járjon el körültekintően nemcsak saját, hanem hozzátartozói személyes adataival kapcsolatban is és érezze át ennek a társadalmi jelentőségét.

Itt találja a legfontosabb információkat jogai érvényesítéséhez. Ha tisztában van jogaival, további információkat kereshet és megteheti a szükséges lépéseket, melyben a TASZ segít Önnek. 

A TASZ 2013 januárjától 2014 júniusáig részt vett egy nemzetközi projektben, melynek az volt a célja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét arra, hogy milyen veszélyek rejlenek a kormányzati adatgyűjtésekben jogi és gyakorlati szempontból. A helyzet feltárására egy 14 országra kiterjedő összehasonlító elemzést végeztünk és kitértünk az Európai Uniós szabályokra is. 

A munkában a következő szervezetek vettek részt:

-két európai hálózat: AEDH (European Association for the Defence of Human Rights) and MEDEL (Magistrats européens pour la démocratie et les libertés);

- és négy országos NGO: a TASZ, az LDH (Ligue des droits de l’Homme, in France),  HU (Humanistische Union, in Germany) and ALOS-LDH (Action Luxembourg Ouvert et Solidaire - Ligue des droits de l’Homme, in Luxembourg). 

A projekt célja és tartalma

Az állampolgárok nem vesznek tudomást az állami adatbázisok kiterjedtéséről, melyben ők és rokonaik is érintettek. Ebből következően nincsenek vele tisztában, hogy az adatgyűjtéssel vissza lehet élni, még akkor is, ha az jogszabályon alapul. A projekt célja, hogy országok összehasonlításán (nyilvántartások és vonatkozó jogi szabályozás, az adatvédelmi hatóságok jogkörei és szerepe, jogorvoslati lehetőségek) alapuló  figyelemfelkeltő eszközöket hozzunk létre és alkalmazzuk azokat egy kampányban, melyben tájékoztatjuk az európai uniós állampolgárokat személyes adataik kezeléséről és ezzel kapcsolatos jogaikról. Ezzel párhuzamosan a projekt célja a döntéshozók figyelmének felhívása, hogy szükség van a személyes adatokat jobban védő szabályozásra. Ez különösen igaz a jelenlegi kontextusban, amikor egyre több nyilvántartást hoznak létre nemzetbiztonsági okokból (a terrorizmus elleni harcra gyakran érvként hivatkoznak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta).

Munkánkban az Emberi Jogok Európai Egyezményére (8. cikk: “Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák”.) és az Európai Unió Alapjogi Chartájára támaszkodunk, ami a Lisszaboni Szerződés (2009) óta kötelező erejű (7. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. 8. cikk Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. E szabályok tiszteletben tartását független hatóságnak kell ellenőriznie. A projekt továbbá általános és speciális EU szabályokra utal, illetve az Európa Tanács dokumentumaira a személyes adatok kezelése tekintetében.

Hozzá kell tenni, hogy az európai uniós adatvédelmi szabályozás reformja folyamatban van, aminek végeredménye hatással lesz a kutatás által érintett témákra is. 

A projekt eredményei: 

- Állami adatbázisok összehasonlító elemzése: releváns jogszabályok és gyakorlat feltárása az állami adatbázisok tekintetében a következő területeken: rendőrségi és bűnügyi adatok, oktatás és egészségügy. A kockázatok, jó és rossz gyakorlatok feltárása, különbségek beazonosítása. 

- 14 országriport a tanulmányozott adatbázisokról: jogszabályi keretek, az adatvédelmi hatóság szerepe, hatás- és feladatkörei, nehézségek a kutatásban

- Az európai információs rendszerekről szóló összefoglaló

- Kvíz: egy karikázós teszt, ami felhívja a figyelmet arra, hogy mik az állampolgárok számára fontos tudnivalók személyes adataik védelméhez

- Útlevél: nyomtatott és elektronikus formában is elérhető kiadvány, útravaló az állampolgárok számára, hogyan érvényesíthetik információs önrendelkezési jogukat

- “Hit Parade”: infografika a különösen érdekes adatbázisokról és országokról

Ezek a dokumentumok az alábbi linkeken érhetők el magyarul és/vagy angolul. 

TESZT (HU)

QUIZ (EN)

Útlevél

Are people at risk? (Overview)

Állami nyilvántartások 14 európai országban (HU)

Hit parade (EN)

A projekt az Európai Unió Bizottsága Fundamental Rights programjának támogatásával készült. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Petíciót indított a Liberties, arra kérve a Google-t és az IAB-ot, hagyjanak fel a magánélet megsértésével

“Az adataidról csakis te rendelkezhetsz” címmel petíciót indított az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Civil Liberties Union for Europe, röviden: Liberties), arra kérve az internetes reklámipar működési elveit meghatározó Google-t és IAB Europe-t, változtassanak a valós idejű licitálás (real-time bidding, RTB) rendszerén, és dolgozzanak ki egy olyan hirdetési módszert, amelyik megfelel az adatvédelmi szabályoknak.

Védje meg a TASZ-szal gyermeke méltóságát!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Adatvédelmi Hatósághoz fordul, hogy azonnal állítsa le a Netfit rendszert, ami nevesítve gyűjti a gyerekek testi adottságaival kapcsolatos adatait (pl. hasi testzsírját). A TASZ egyúttal felhívja a jogsértő gyakorlattal szembesülő szülőket, hogy csatlakozzanak a levélküldő kampányához!

Nem jogállami a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény

A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.