Veszélyes vizeken – az államháztartási törvény módosítása és az információszabadság

A Kormány által benyújtott törvényjavaslat az állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának átláthatóságát veszélyezteti. A TASZ kéri a parlamenti képviselőket, hogy szavazzanak nemmel.

A Magyar Köztársaság Kormánya által beterjesztett törvényjavaslat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról hatályon kívül helyezné az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K.§ (6) bekezdését. Ez a jogszabályhely mondja ki, hogy a „magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”. A törölni tervezett szabály elősegíti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését. Ez az alapjog teszi lehetővé az állami, önkormányzati cégek gazdálkodási adatainak megismerését az állampolgárok számára.

Amennyiben a Parlament elfogadja ezt a javaslatot, úgy a jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton. Az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Ez a korrupció elleni küzdelemben komoly visszalépést jelentene.

Nehezen derülne fény például a BKV-nál zajlott pazarláshoz hasonló visszaélésekre, és nem lennének például közérdekű adatok a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos adatok. A Javaslattal bevezetni kívánt szabályozás következtében a köztulajdonban álló cégek vezetőinek fizetése a jövőben ismét titkolható lehet annak ellenére, hogy a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát mondta ki.

A TASZ levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben kértük, hogy szavazzanak nemmel.

A levelet ide kattintva elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ véleményezte a titoktörvény módosító javaslatait

2008. szeptember 1. napján nyújtotta be a Kormány a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot, azonban az Országgyűlés nem tartott szavazást a javaslatról. A Javaslat eredeti szövege több téren komoly előrelépést jelenthetett volna – s eredeti formájukban jelent a mai napig – az állam átlátható működése terén. A TASZ a Javaslat benyújtása után a parlamenti képviselőknek megküldte az álláspontját, amelyben a az alapjogokat érintő hiányosságokra hívtuk fel a figyelmet. Az akkor írt álláspontunkban foglaltakat ma is fenntartjuk. A jelenleg hatályos szabályok újraszabályozása és korszerűsítése a TASZ szerint elengedhetetlen, ezért örömtelinek tartjuk, hogy az Országgyűlés újra napirendre veszi a Javaslatot.

Nem nyilvános az ENSZ Emberi Jogi Tanács felállításakor leadott magyar szavazat

Május 9-én állt fel az új testület, amely az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát váltja fel. A TASZ a Külügyminisztériumnál érdeklődött arról, hogy Magyarország milyen szempontok figyelembe vételével, mely államokra adta a voksát. Mint ismeretes, a Tanácsba olyan országok is bekerültek, amelyek igen súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek, mint például Azerbajdzsán, Kína, Kuba, Oroszország, Szaúd-Arábia.

A TASZ vesztett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében, a nyilvánosság nyert

A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-i tárgyalásán másodfokon, jogerősen is elutasította a Társaság a Szabadságjogokért keresetét. A TASZ 2004 novemberében perelte be az Alkotmánybíróságot közérdekű adat közlésének megtagadása miatt.