Veszélyes vizeken – az államháztartási törvény módosítása és az információszabadság

A Kormány által benyújtott törvényjavaslat az állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának átláthatóságát veszélyezteti. A TASZ kéri a parlamenti képviselőket, hogy szavazzanak nemmel.

A Magyar Köztársaság Kormánya által beterjesztett törvényjavaslat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról hatályon kívül helyezné az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K.§ (6) bekezdését. Ez a jogszabályhely mondja ki, hogy a „magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”. A törölni tervezett szabály elősegíti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését. Ez az alapjog teszi lehetővé az állami, önkormányzati cégek gazdálkodási adatainak megismerését az állampolgárok számára.

Amennyiben a Parlament elfogadja ezt a javaslatot, úgy a jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton. Az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Ez a korrupció elleni küzdelemben komoly visszalépést jelentene.

Nehezen derülne fény például a BKV-nál zajlott pazarláshoz hasonló visszaélésekre, és nem lennének például közérdekű adatok a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos adatok. A Javaslattal bevezetni kívánt szabályozás következtében a köztulajdonban álló cégek vezetőinek fizetése a jövőben ismét titkolható lehet annak ellenére, hogy a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát mondta ki.

A TASZ levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben kértük, hogy szavazzanak nemmel.

A levelet ide kattintva elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Semmisítse meg az Alkotmánybíróság az információszabadságot korlátozó szabályokat!

Ombudsmanhoz fordult a TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország az információszabadság korlátozása miatt.

Pert nyert a TASZ a Médiahatóság ellen

Szalai Annamária levelét megírta, a nyilvánossággal azonban annak tartalmát már nem kívánta megosztani. A Fővárosi Törvényszék ma hozott ítéletében kötelezte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) az elnök asszony által Thomas O. Melia részére a magyar médiaszabályozásról szóló tájékoztatást és jogértelmezést tartalmazó levelének a kiadására.