avagy összeállítás a TASZ Alkotmánybíróság elleni perének egy aprócskának tűnő, de az Ab per folyamán tanúsított magatartását jól példázó részletéről

Az Ab a TASZ közérdekű adatkéréses – Hende Csaba országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványának kiadását kérő - levelére mintegy három sorban azzal válaszolt, hogy az indítványokat az Ab eddigi gyakorlata alapján az indítványozók kifejezett, erre vonatkozó engedélye nélkül nem szokták kiadni.
Ez a részünkre küldött válasz összhangban állt az Ab elnökének, Holló Andrásnak a kérdésről a sajtónak adott nyilatkozataival is:

1.
„A közszereplők esetében is tartják a titkot?

– Nem. A következőt kell mondani: differenciálni fogunk, mert ennél a helyzetnél, ami most történt… itt egy országgyűlési képviselő nagyon határozottan azt mondta, hogy ő nem adja a hozzájárulását az indítvány kiadásához. Na most ezek után, amikor mi kifejezetten tilalmat kaptunk, akkor mi úgy döntöttünk, hogy most maradunk annál a gyakorlatnál, mint eddig, de a jövőben mindenképpen úgy lesz, hogy egy országgyűlési képviselőnek fel kell vállalnia a nyilvánosságot.”

(„Az Alkotmánybíróság nem enyhített és nem szigorított” – az interjú teljes szövege
Kossuth Rádió − 16 óra c. műsorának 2004. december 20-i adása)

2.

„1991-től az Ab határozatai már nem tüntették fel a kérelmezők nevét, vagyis a személyiségi jogok és a személyes adatok védelme miatt anonimmá váltak az indítványozók. Innentől kezdve a beadványozók hozzájárulása nélkül nem adtunk ki indítványokat. A kérelmek lényege azonban így is megismerhető volt. Hende Csaba beadványa esetében is ez történt. Amikor a civil szervezet a dokumentum kiadását kérte, megkérdeztük a képviselő urat, de ő elzárkózott, hogy átadjuk a kérelmét. Hozzá kell tennem, hogy ezután teljes ülésen megbeszéltük ezt a kérdéskört. Felidéztük egy korábbi határozatunkat, amely szerint a közszereplőknek, a politikusoknak el kell viselniük a súlyosabb, kritikus véleményeket is. Itt a nyilvánosság kontrolljáról van szó, ami a közszereplés velejárója. Ezért az Ab nyitott arra, hogy a politikusok, a közszereplők indítványai esetében eltérjen az eddigi gyakorlatától.”

(„Büntetésben az Alkotmánybíróság”, Kulcsár Anna interjúja Holló Andrással a Magyar Nemzet 2004. december 27-i számában.)

Ehhez képest az Alkotmánybíróság honlapján!!! a következő közlemény olvasható:

„HELYREIGAZÍTÁS
A Magyar Nemzet 2004. december 27-i számában „Büntetésben az Alkotmánybíróság” című cikkben téves információként jelent meg a következő:
Hende Csaba országgyűlési képviselővel kapcsolatban elhangzott:
„Megkérdeztük a képviselő urat, de ő elzárkózott, hogy átadjuk a kérelmét.” Az Alkotmánybíróság ez ügyben Hende Csaba képviselőt nem kereste meg.
Budapest, 2004. december 29.”

Az Alkotmánybíróság helyreigazító nyilatkozatát a TASZ érthetetlennek tartja. Egyfelől, mindkét esetben a kérdésre vonatkozó válaszok az Elnök Úr szájából hangoztak el, és nem az újságírók megfogalmazása volt téves. Holló András kétszer is kijelentette, hogy az indítvány ügyében megkeresték az országgyűlési képviselőt, majd helyreigazító nyilatkozatában az Ab a megkeresés tényét egyszerűen megcáfolta.

A mi értelmezésünkben ennek kizárólag két oka lehet. Az első variáció szerint Holló elnök úr az idézett nyilatkozatok tételekor nem volt tisztában azzal, hogy az Ab fordult-e Hende Csabához az ügyben vagy sem.

A második – és sajnos álláspontunk szerint valószínűbb - változat szerint valamilyen okból az Alkotmánybíróságnak érdekében állt utólag változtatni a tényeken, vagyis a történet Hende Csaba megkeresését illető részén. Hogy erre mi adhatott okot, az ügyben csak találgatni tudunk, az mindenesetre tény, hogy az Ab jogi képviselője a Fővárosi Bíróság előtt folyó perben 2005. január 24-én egy addig fel nem vetett érvelést is előhúzott, nevezetesen azt, hogy a kérdéses indítványt az Ab tulajdonképpen azért nem adta ki nekünk, mert az a „döntés-előkészítő irat” kategóriájába tartozik, és emiatt nem nyilvános. Véleményünk szerint ez az érv az Ab perbeli magatartásának cinizmusbeli csúcspontja, (különösen azzal egybevetve, hogy az Ab a döntés-előkészítő irat kategóriáját a hiányzó részletszabályok miatt 12/2004-es határozatában alkotmánysértőnek (!) minősítette). Az azonban kevéssé vitatható, hogy a korábban hangoztatott, és médiában is kinyilvánított ”megkérdeztük-Hende-urat-de-ő-nem-akarta-kiadni” érvelés igen kérdésessé tette volna az újabb „döntés-előkészítő irat”-variáció komolyan vehetőségét – s talán éppen ezért került sor a fenti helyreigazítás közzétételére.

AB elleni per dossziéja

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek