A TASZ álláspontja a kötelező maszkviselésről

Sokan keresik fel jogsegélyszolgálatunkat a maszkviselés kötelező előírása vagy annak elmaradása miatt. Vannak, akik jogsértőnek tartják, hogy maszkviselésre kötelezik az állampolgárokat, míg mások azt kifogásolják, hogy ha nincs kötelezés, a járvány könnyebben terjed. A maszkviselés kötelezővé tétele korlátozza a magánélethez való jogot, ezért bevezetéséhez bizonyos feltételek teljesülése szükséges, hogy ne legyen alapjogsértő – ebben az állásfoglalásunkban kifejtjük, hogy milyen szempontokat kell mérlegelni.

A járvány 2020. márciusi kezdete óta többször is előírta a jogalkotó, hogy bizonyos helyeken csak maszkot viselve lehet tartózkodni, és könnyen lehet, hogy ha a járvány ismét súlyosabbra fordul, újra be fogják vezetni ezt az intézkedést. A járvány legintenzívebb időszakaiban sokaknak szinte egész nap maszkot kellett viselniük, hiszen még az utcán is hordani kellett. Ez kétségtelenül kényelmetlen, azonban akkor, amikor a járványügyi helyzet megköveteli, a maszkviselés kötelező előírása nem sérti az alapvető emberi jogainkat. Az, hogy bizonyos helyzetekben kötelező maszkviselést írnak elő, valóban korlátozza az Alaptörvényben foglalt magánélethez való jogot, mert ez egy kötelező magatartásszabály, ami elvonja az egyén döntési szabadságát.

Az alapvető jogok azonban nem korlátozhatatlanok – a korlátozásuk akkor elfogadható, ha megfelelnek az úgynevezett szükségességi-arányossági tesztnek. Eszerint egy másik alapvető jog védelmében lehet olyan szabályt alkotni, ami alapvető jogot korlátoz, ha ez legitim célt szolgál, a szabály alkalmas az elérni a kívánt hatás kiváltására, a korlátozás a célhoz szükséges és azzal arányos, illetve tiszteletben tartja a korlátozni kívánt alapvető jog lényeges tartalmát.

A legitim cél követelménye

A maszkviselés esetében a korlátozást a mások egészséghez való alapvető jogának védelme igazolja, vagyis annak megakadályozása, hogy a maszk viselésére kötelezett személy átadjon egy lehetséges fertőzést a környezetének. A koronavírus-járvány alatt nem csak feltételezés, hogy mások egészsége veszélyben van: most nem egy jövőbeli járványt akarunk elkerülni, hanem a már velünk lévő járvány továbbterjedését akarjuk meggátolni. A mások egészségének védelmét, a fertőzések megakadályozását legitim, elfogadható célnak tartjuk.

A jogkorlátozás alkalmassága

Jogvédő szervezetként nem tisztünk igazságot tenni tudományos kérdésekben, ezért azt tesszük, amit másoktól is elvárnánk, ha a mi szakmánkba tartozó kérdésről lenne szó: elfogadjuk az ezzel foglalkozó szakértők mindenkori álláspontját. Minden mértékadó tudományos forrás az Egészségügyi Világszervezettől a Semmelweis Egyetemig tényként kezeli, hogy a maszkviselés kifejezetten hatékony és alkalmas eszköz mások egészségének védelmére és a betegség tömeges terjedésének megakadályozására.

Szükségesség és arányosság

Ha egy intézkedésnek legitim célja van és alkalmas annak elérésére, a következő lépésben azt kell megvizsgálni, hogy a bevezetni kívánt jogkorlátozás valóban szükséges-e, vagyis hogy ugyanezt a célt nem lehet-e enyhébb jogkorlátozással elérni. Emellett azt is meg kell vizsgálni, hogy a tervezett jogkorlátozás arányos-e az elérni kívánt céllal.

A lehetséges járványügyi korlátozó intézkedések közül nem találni olyat, ami a maszkhoz hasonló szintű védelmet nyújt a többi ember egészségének védelme érdekében, ugyanakkor alacsonyabb szintű jogkorlátozással járna. A kijárási korlátozás, a karantén a mozgásszabadság korlátozásával vagy elvonásával jár, vagyis súlyosabb jogkorlátozást valósít meg. Hasonló lenne a helyzet a védőoltás kötelező elrendelésével is. Igaz, hogy a védőoltás felvétele a maszkviselésnél hatékonyabb védelmet nyújt a járvány megfékezésére, annak kötelezővé tétele azonban jóval súlyosabb beavatkozás az ember önrendelkezési jogába. Ez igazolja a maszkviselési kötelezettség szükségességét: ez az elérendő cél érdekében bevezethető legkisebb jogkorlátozás.

Az arányosság szempontjának értékelésekor figyelmbe kell venni az aktuális járványhelyzetet. Ha a vírus jelen van a társadalomban, akkor a kötelezés előírása nem okoz nagyobb sérelmet, mint amekkorát az elmaradása esetén egy elszabaduló járvány jelentene. Ha a megfertőződésnek nincs reális kockázata, mert a vírus visszaszorult, akkor a maszkviselésre kötelezés nem arányos korlátozás. Ha tehát a járványhelyzet is indokolja, ez a jogkorlátozás szükséges és arányos lehet.

Amikor a fentiekben leírt, az alapjogok jogszerű korlátozásának minden feltétele teljesül, akkor a meghatározott helyzetekre előírt kötelező maszkviselés álláspontunk szerint nem ellentétes az Alaptörvénnyel.

Ugyanakkor egyes csoportok számára emellett sem lehet jogszerű a maszkviselés előírása. Egyrészt azon emberek számára, akik egészségügyi okból maszkviselésre képtelenek, nem írható elő jogszerűen maszkviselési kötelezettség, emellett pedig módot kell arra teremteni, hogy egyedi elbírálás alapján is mentesítést lehessen kapni a kötelezés alól. Ezzel összhangban adott ki az alapvető jogok biztosa jelentést 2021 áprilisában.

Másrészt a kisebb gyerekek nem feltétlenül képesek a hosszan tartó, szabályos maszkviselésre, vagyis a korlátozás eleve eredménytelen lehet. Az ő számukra az előírás egyébként is fokozott kényelmetlenséget, frusztrációt jelenthet. Kisebb – de akár nagyobb – gyerekek esetében felmerülhet a lelki integritás mint alapvető jog sérelme is, ugyanis maszkviselés mellett nehezebb a kapcsolatfelvétel, a bizalom kiépítése a pedagógusok vagy más gyerekek irányába.

Megosztás