Barion Pixel TASZ | Mi védi meg a forrásokat?

Mi védi meg a forrásokat?

01

Az újságírók érdeke és a sajtóetika

A források védelme a szakmai elvárásoknak eleget tevő újságírók esetében etikai, morális kérdés – tehát akkor is be kellene tartaniuk ezen szabályokat, ha semmilyen jogszabály nem védené a forrásokat. A források kockázatokat vállahatnak azzal, hogy felfedik egy számukra kívülálló, a nyilvánosság fel
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A források védelme a szakmai elvárásoknak eleget tevő újságírók esetében etikai, morális kérdés – tehát akkor is be kellene tartaniuk ezen szabályokat, ha semmilyen jogszabály nem védené a forrásokat. A források kockázatokat vállahatnak azzal, hogy felfedik egy számukra kívülálló, a nyilvánosság fel
A források védelme a szakmai elvárásoknak eleget tevő újságírók esetében etikai, morális kérdés – tehát akkor is be kellene tartaniuk ezen szabályokat, ha semmilyen jogszabály nem védené a forrásokat. A források kockázatokat vállahatnak azzal, hogy felfedik egy számukra kívülálló, a nyilvánosság fel

A források védelme a szakmai elvárásoknak eleget tevő újságírók esetében etikai, morális kérdés – tehát akkor is be kellene tartaniuk ezen szabályokat, ha semmilyen jogszabály nem védené a forrásokat. A források kockázatokat vállahatnak azzal, hogy felfedik egy számukra kívülálló, a nyilvánosság felé kommunikáló személy előtt az információikat. Ráadásul a források sokszor mindenfajta személyes érintettség nélkül nyújtanak információkat a sajtónak, tehát nem feltétlenül várhatják azt, hogy ettől a helyzetük javul, vagy haszonra tesznek szert. Ez mindenképpen egy sérülékeny és védendő pozíció. Az újságíróknak már csak azért is meg kell őrizniük forrásuk anonimitását, mert ezzel az egész médiarendszerbe vetett bizalmat védik. Másképpen fogalmazva, ha egy újságíró feladja a forrását, akkor annak továbbgyűrűző hatása lehet, más források majd nem fognak megbízni semmilyen sajtótermékben. Ez nem lehet érdeke az újságíróknak sem, így bízhatsz benne, hogy az etikai elvárások is erős védelmet biztosítanak számodra.

02

A forrásvédelem jogi szabályai

Az Alkotmánybíróság szerint a forrásvédelem a forrás és az újságíró között kialakult bizalmi viszonyt védi, ami ahhoz járul hozzá, hogy a közügyekkel kapcsolatos tények és vélemények a nyilvánosság elé kerülhessenek, ezért ezeknek a szabályoknak egyben alkotmányos jelentőségük is van, hiszen ha nem
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az Alkotmánybíróság szerint a forrásvédelem a forrás és az újságíró között kialakult bizalmi viszonyt védi, ami ahhoz járul hozzá, hogy a közügyekkel kapcsolatos tények és vélemények a nyilvánosság elé kerülhessenek, ezért ezeknek a szabályoknak egyben alkotmányos jelentőségük is van, hiszen ha nem
Az Alkotmánybíróság szerint a forrásvédelem a forrás és az újságíró között kialakult bizalmi viszonyt védi, ami ahhoz járul hozzá, hogy a közügyekkel kapcsolatos tények és vélemények a nyilvánosság elé kerülhessenek, ezért ezeknek a szabályoknak egyben alkotmányos jelentőségük is van, hiszen ha nem

Az Alkotmánybíróság szerint a forrásvédelem a forrás és az újságíró között kialakult bizalmi viszonyt védi, ami ahhoz járul hozzá, hogy a közügyekkel kapcsolatos tények és vélemények a nyilvánosság elé kerülhessenek, ezért ezeknek a szabályoknak egyben alkotmányos jelentőségük is van, hiszen ha nem léteznének, az újságírás egésze kerülne veszélybe.

A sajtótörvény szerint a médiatartalom-szolgáltató (pl. egy hírportál), valamint a vele munkaviszonyban álló személy (főként az újságíró) törvényben meghatározottak szerint jogosult információforrásának kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogosult bármilyen olyan irat vagy tárgy, adathordozó (pendrive) átadását is megtagadni, amelyből az informátor személye kiderülne.

Arra, hogy az érintetteket a forrás felfedésére kötelezzék, csak bűncselekmény felderítése érdekében kerülhet sor, csak a bíróság lehet erre jogosult, törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben. Ennek a feltételeit viszont már a büntetőeljárási szabályok részletezik.

A védelem eredetileg nem terjedt ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás személyére, de a hatályba lépett rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozatában megvizsgálva arra jutott, hogy további garanciák biztosítására van szükség. Emiatt az Országgyűlés 2012-ben úgy módosította a sajtótörvényt, hogy az információforrás kilétének titokban tartásához, illetve az információ felfedésének megtagadásához fűződő jogot általános jelleggel rögzítette, tehát ez mindenféle információra kiterjed.

Gyakorlati példák

01

Mi történhet egy büntetőeljárás során?

Ha az újságírót, vagy a tartalomért szerkesztői felelősséggel tartozó más személyt (médiatartalom-szolgáltatót) büntetőeljárásban tanúként hallgatnak ki, akkor nem kell felfedni annak a kilétét, aki az információ forrása volt. Meg lehet tagadni a vallomástételt, még azt követően is, hogy az adott mé
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha az újságírót, vagy a tartalomért szerkesztői felelősséggel tartozó más személyt (médiatartalom-szolgáltatót) büntetőeljárásban tanúként hallgatnak ki, akkor nem kell felfedni annak a kilétét, aki az információ forrása volt. Meg lehet tagadni a vallomástételt, még azt követően is, hogy az adott mé
Ha az újságírót, vagy a tartalomért szerkesztői felelősséggel tartozó más személyt (médiatartalom-szolgáltatót) büntetőeljárásban tanúként hallgatnak ki, akkor nem kell felfedni annak a kilétét, aki az információ forrása volt. Meg lehet tagadni a vallomástételt, még azt követően is, hogy az adott mé

Ha az újságírót, vagy a tartalomért szerkesztői felelősséggel tartozó más személyt (médiatartalom-szolgáltatót) büntetőeljárásban tanúként hallgatnak ki, akkor nem kell felfedni annak a kilétét, aki az információ forrása volt. Meg lehet tagadni a vallomástételt, még azt követően is, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató már esetleg nem is foglalkoztatja az újságírót. Az újságírónak is érdeke, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, hiszen a saját munkáját nehezítené meg, ha kiadná megbízható forrásait. Fontos viszont tudni, hogy a törvény szerint nem akárki lehet médiatartalom-szolgáltató, ugyanis médiaszolgáltatás csak a nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazdasági szolgáltatás lehet, azaz nem minősül például ilyennek egy hobbiból szerkesztett blog. Érdemes tehát megnézni, hogy kinek is nyilatkozol – közismert sajtótermékek esetén biztosan nem érhet meglepetés. Az egyetlen kivétel a tanúvallomás megtagadásának lehetősége alól, ha a tanút a bíróság a forrás kilétének felfedésére kötelezi – ennek viszont már önmagában is garanciális jelentősége van. Egyrészt ennek szigorú feltételei vannak, másrészt a feltételek fennállásáról a bíróság dönt, ami azt jelenti, hogy a döntés egy független szereplő kezében van, nem a nyomozásban érdekelt rendőrség vagy ügyészség szava számít a kérdésben. A forrás felfedésére három feltétel mellett lehet a kihallgatott személyt kötelezni, ezeknek a feltételeknek pedig egyszerre kell megvalósulniuk. (Tehát nem elég, ha csak az egyik vagy másik teljesül.)

Három évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményről van szó: a forrás nevére nem akármilyen ok miatt, hanem súlyos bűncselekmény kinyomozásához van szükség, a forrás kiléte pedig nem csak fontos, hanem egyenesen nélkülözhetetlen, nem elég tehát, ha a nyomozó hatóságnak kényelmesebb és gyorsabb úgy lefolytatnia a nyomozást, hogy tanúként hallgatják ki az újságírót. Az ettől várható bizonyítéknak mással nem pótolhatónak kell lennie: ha van bármilyen más, a forrás felfedésével nem járó mód a szóban forgó bűncselekmény felderítésére, akkor nem lehet erre kötelezni a tanút. A bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek annyira kiemelkedő, hogy meghaladja az információforrás titokban tartásának érdekét. Amikor a bíróság ezt vizsgálja, tulajdonképpen a sajtószabadság érvényesülésének szempontait kell összevetnie a bűnüldözési közérdekkel. Ez egy meglehetősen homályos szabály, ugyanakkor az az előnye, hogy a bíróság szabadon mérlegelheti a szembenálló érdekeket és nyugodtan juthat arra a következtetésre, hogy hiába büntethető egy szándékos bűncselekmény elkövetése súlyos börtönbüntetéssel, a sajtó szabad működése és a forrásnak az újságíróba vetett bizalma fontosabb a bűncselekmény felderítésénél. Az újságíró (médiatartalom-szolgáltató) tehát megtagadhatja a vallomástételt, és erre a lehetőségre őt előzetesen figyelmeztetni is kell, de ha ennek ellenére vallomástételre akarják kötelezni, akkor a fenti három feltétel megvalósulását vizsgálni fogják. Ha a vizsgálat eredménye az, hogy nem lehet megtagadni a vallomástételt, az elutasító határozat ellen jogorvoslattal lehet élni, amíg pedig a jogorvoslat elbírálása folyamatban van, addig nem lehet kikényszeríteni a név közlését.Onnantól kezdve, hogy a tanúvallomás (a forrás felfedésének) megtagadása jogszerűen megtörtént, további kérdés ezzel kapcsolatban nem intézhető az újságíróhoz és nem is lehet szembesíteni pl. a lehetséges forrásaival sem. Ha pedig a bíróság, az ügyészség vagy a rendőrség ezeket az eljárási jogokat megsértve, ezek ellenére szerzi meg a keresett információt, akkor ezt az eljárás során nem lehet bizonyítékként felhasználni. Ezeket a törvényben rögzített szabályokat az Országgyűlés sem módosíthatja csak úgy, mert létezik egy európai keret, amelybe ezeknek a szabályoknak illeszkedniük kell. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye a sajtószabadság körében széleskörű védelemben részesíti az újságírói hírforrások védelmét., mert felismerte, hogy a védelem hiánya lehetetlenné tenné, hogy az informátorok segítséget nyújtsanak a sajtónak a közérdekű kérdésekben, illetve a nyilvánosság tájékoztatásában.

02

Mi a helyzet az egyéb eljárásokkal?

A tanúvallomás megtagadásának lehetőségét az egyéb eljárási törvényekben is megtaláljuk, ami azt jelenti, hogy forrás védelme biztosított: a közigazgatási eljárásokban, polgári perekben, illetve a szabálysértési eljárásokban is. A szabály mindegyik eljárásban nagyon hasonló: a médiatartalom-
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A tanúvallomás megtagadásának lehetőségét az egyéb eljárási törvényekben is megtaláljuk, ami azt jelenti, hogy forrás védelme biztosított: a közigazgatási eljárásokban, polgári perekben, illetve a szabálysértési eljárásokban is. A szabály mindegyik eljárásban nagyon hasonló: a médiatartalom-
A tanúvallomás megtagadásának lehetőségét az egyéb eljárási törvényekben is megtaláljuk, ami azt jelenti, hogy forrás védelme biztosított: a közigazgatási eljárásokban, polgári perekben, illetve a szabálysértési eljárásokban is. A szabály mindegyik eljárásban nagyon hasonló: a médiatartalom-

A tanúvallomás megtagadásának lehetőségét az egyéb eljárási törvényekben is megtaláljuk, ami azt jelenti, hogy forrás védelme biztosított:

  • a közigazgatási eljárásokban,

  • polgári perekben, illetve a

  • szabálysértési eljárásokban is.

A szabály mindegyik eljárásban nagyon hasonló: a médiatartalom-szolgáltató, vagy a vele munkaviszonyban álló személy megtagadhatja a tanúvallomás megtételét, ha ehhez fel kellene fedni a forrását. a konkrét kérdés kapcsán, ha azzal a számára újságírói tevékenységével összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.

03

Megilletnek-e forrásvédelmi szabályok, ha a munkámmal kapcsolatban akarok információt átadni?

Igen, akkor is megilletnek, ugyanakkor mielőtt ilyen kérdésben nyilatkozol, nem árt, ha tekintettel vagy néhány dologra. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez eg
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Igen, akkor is megilletnek, ugyanakkor mielőtt ilyen kérdésben nyilatkozol, nem árt, ha tekintettel vagy néhány dologra. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez eg
Igen, akkor is megilletnek, ugyanakkor mielőtt ilyen kérdésben nyilatkozol, nem árt, ha tekintettel vagy néhány dologra. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez eg

Igen, akkor is megilletnek, ugyanakkor mielőtt ilyen kérdésben nyilatkozol, nem árt, ha tekintettel vagy néhány dologra. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Munkavállalóként továbbá kötelességed a munkád során tudomásodra jutott üzleti titkot megőrizni és ezen túlmenően sem közölhetsz illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkakör betöltésével összefüggésben jutott a tudomásodra és amelynek közlése a munkáltatóra vagy másra hátrányos következménnyel járhat. Tehát ha valami nem közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adat, arra nézve titoktartási kötelezettséged lehet. Praktikusan mindez azt jelenti, hogy ha nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános információkról beszélsz újságírókkal, akkor még abban az esetben is kockázatot vállalsz, ha az információ igaz. A fenti eljárási törvények szerint a védelem ebben az esetben is jár neked, az újságíró ilyenkor is megtagadhatja a forrás felfedését, de ha büntetőeljárásban a bíróság az újságírót mégis erre kötelezi, akkor van rá esély, hogy munkajogi jogkövetkezményekkel is szembe kell nézned a nyilatkozat miatt. A közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatok köréről itt juthatsz hasznos információkhoz, ha pedig az uniós jog megsértésével kapcsolatban teszel bejelentést, akkor számíthatsz rá, hogy hamarosan külön szabályok nyújtanak majd védelemet számodra erre az esetre. Arról, hogy a véleménynyilvánítási szabadság hogyan alakul a közszférában, itt olvashatsz bővebben.

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.