Sokan nem is tudják, hogy okostelefonjukat, laptopjukat, tabletüket és más kommunikációs eszközeiket ebben a pillanatban is akár tucatnyi alkalmazás kémleli, legszemélyesebb adataik után kutatva.
A magánélet védelme egy olyan alapvető emberi jog, amit a nemzetközi jog és a magyar szabályok is garantálnak. A világ különböző pontjain ez a védelem eltérő alapokon nyugszik, ennek ellenére talán senkinek sem kell magyarázni, miért tilos az illemhelyiségekben kamerákat elhelyezni. Az életünk rengeteg apró kis adatból, információból áll össze: nevünk, születési dátumunk, betegségeink, kedvenc üdítőitalunk, nyaralásaink helyszíne, szerelmeinktől kapott üzenetek stb. Ezek az információk lehetnek rendkívül fontosak és bizalmasak, de önmagukban egészen jelentéktelenek is. Összességükben azonban világos képet alkotnak mindennapi szokásainkról, munkánkról és titkainkról. Ezeket személyes adatoknak nevezzük, amik védelmét a jog a magánélettel összefüggésben ugyan, de önállóan is nevesít és véd.
Edward Snowden üzenete
A modern kommunikációs eszközök és csatornák egyre nagyobb mennyiségű információt tesznek elérhetővé rólunk egyre szélesebb kör számára. Ezek között gyakran vannak szenzitív, személyes adatok is. Az információs önrendelkezési jog folyamatosan sérül az állami és a piaci szereplők megfigyelései során. Legféltettebb, személyes titkainkból listák állnak össze, adatainkat különböző hivatalok és cégek kapcsolhatják össze, és alkothatnak belőlük további visszaélésre lehetőséget adó profilokat. Személyes és gazdasági károk sorát okozhatják a titokban utánunk kémkedő programok és alkalmazások.
A BIZTONSÁG FOLYAMAT, NEM EGY TERMÉK
Hiszünk abban, hogy az államoknak és a magánszféra szereplőinek tiszteletben kell tartania az emberek jogait és nekik kell alkalmazkodniuk a jogszabályokhoz, de a jog gyakran nem képes megfelelő védelmet nyújtani, lemarad a technológiával szemben. A nopara.org oldalt annak érdekében készítettük, hogy a valóban létező veszélyekre megfelelő technológiai válaszokat adjunk, mindenki által elsajátítható formában.
A személyes adatok védelmét és biztonságát nem egy egyszeri és kipipálható feladatként, hanem egy folyamatként képzeljük el.
Először azt kell felismerni, hogy miért fontos a privátszférát erősítő technológiák használata, milyen kellemetlenségeket és veszélyeket lehet vele megelőzni.
A következő lépés, hogy teszünk ezért. Mérlegelni kell, hogy milyen adatunk vagy tevékenységünk biztonsága az elsődleges és ahhoz kell kiválasztanunk a saját céljainknak leginkább megfelelő támogatást.
Végül szem előtt kell tartani, hogy az idő halad, a technika fejlődik, és az általunk kiválasztott technológiai eszközök nem lesznek örökre aktuálisak. Semmilyen programra, alkalmazásra nem szabad úgy tekinteni, mint egyszeri, végső és teljes megoldásra.
Az INCLO magyarországi partnereként a hétköznapi polgároknak, civil szervezeteknek, gazdasági szereplőknek, oknyomozó újságíróknak kínáltunk segítséget azzal, hogy bevált alkalmazásokat osztottunk meg egy helyen, a nopara.org oldalon.
Minden adatkezelés alapelve a célhozkötöttség, ami annyit tesz, hogy az adatainkat – legyen az emailcím, igazolványszám, vagy rólunk készült videofelvétel – csak egy bizonyos, pontosan meghatározott, konkrét célra, pontosan meghatározott ideig kezelhetik. Gyakran olvashattunk erről a GDPR bevezetésének idején mindenkit elárasztó emailekben, amikben a feladók hosszan részletezték adataink kezelésének célját és mikéntjét. Az állam most több törvényjavaslatában is súlyosan megsérti ezt az alapelvet. Olyan adatgyűjtési és -tárolási javaslatokkal rukkolt elő, amely potenciális gyanúsítottat farag mindannyiunkból.
Sokan fordultak a TASZ-hoz azzal, hogy a Fidesz leállíthatatlanul küldözgeti e-mailjeit olyanoknak, akik soha nem adták meg elérhetőségüket a pártnak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is tud a feltételezhető jogsértésről, így elvárható lenne, hogy független szervként hatékonyan fellépjen ez ellen. A panaszok számáról és a Hatóság eddig megtett intézkedéseiről adatigénylésben tájékozódott a TASZ.
