Orvosi titoktartáshoz való jog

Az egészségügyi adatok a különleges személyes körébe tartoznak, amelyek megfelelő kezelése és védelme kiemelt feladata az egészségügyi intézményeknek. Az egészségügyi adatok nem megfelelő kezelése megbélyegzéshez vezethet, hátrányos megkülönböztetést alapozhat meg, ellehetetlenítheti az érintetteket a munkahelyükön, lakóhelyükön vagy más egyéb élethelyzetben, és adott esetben büntetőeljárás megindulásához is vezethet.

Az orvosi titoktartáshoz való jog alapján a betegnek joga van ahhoz, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevők (orvosok, ápolók és egyéb szakemberek) az adatait bizalmasan kezeljék, vagyis azokat csak az arra jogosultakkal közöljék. Ebben a tájékoztatónkban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedtük össze.

Mit jelent az orvosi titoktartáshoz való jog?

Az orvosi titoktartáshoz való jog értelmében a betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy kinek adható tájékoztatás egészségi állapotáról, illetve kiket zár ki adatainak megismeréséből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akit kizárnak az adatok megismeréséből, annak nem mondhatják el, hogy a beteg kórházba került, járt a rendelőben, nem adhatnak tájékoztatást a beteg állapotáról, a megtörtént vagy tervezett beavatkozásokról, illetve nem adhatnak ki neki dokumentumokat.

Az orvosi titoktartáshoz való jog kiterjed arra is, hogy:

  • a beteg kezelése, vizsgálata során csak olyanok legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban szükséges, vagy akinek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult;

  • a beteg vizsgálata, kezelése úgy történjen, hogy ezt mások ne láthassák vagy hallhassák, kivéve, ha a beteg ehhez hozzájárult. Sürgős esetben ez a szabály nem köti az orvosokat.

Az egészségügyi ellátó intézmények egymás között továbbadhatják a beteg adatait, ha erre a gyógykezelés érdekében szükség van. Az egészségügyi ellátó hálózaton kívülre azonban csak a beteg írásbeli hozzájárulásával továbbíthatnak adatokat (ez alól a főszabály alól vannak kivételek, amelyeket lentebb részletesen ismertetünk).

Milyen esetekben oldhatom fel az orvost a titoktartási kötelezettsége alól?

1. A beteg bárkit feljogosíthat arra, hogy az orvosa a részére tájékoztatást nyújtson az állapotáról, illetve az egészségügyi dokumentációjába betekinthessen. Arról, hogy hogyan lehet ilyen felhatalmazást adni, részletesen írunk az egészségügyi adatok kezeléséről szóló tájékoztatónkban.

2. A betegnek joga van arra, hogy megnevezze azt a személyt, akit tájékoztatni kell, ha kórházba kerül, onnan áthelyezik, vagy az egészségi állapota jelentős mértékben változik. Ezt a személyt a kórház köteles megkeresni és tájékoztatni.

Lehetséges, hogy az orvos hozzájárulásom nélkül megosztja mással az adataimat?

Az orvosok titoktartási kötelezettsége csupán nagyon szűk körben és komoly garanciák mellett oldható fel az érintett hozzájárulás nélkül. Leginkább ez akkor fordul elő, ha törvény így rendelkezik; illetve ha mások életének, testi épségének, egészségének védelme ezt szükségessé teszi.

1. Törvény írja elő, hogy az orvos köteles bejelenteni a megfelelő hatóságnak,

  • ha a gyermeken gyermekbántalmazás jeleit tapasztalja (a gyermekjóléti szolgálatnak);

  • ha a beteg nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye (a rendőrségnek);

  • ha közeli hozzátartozók (ideértve a gyermekeket és a volt házastársat, élettársat is) közötti erőszakot, vagy veszélyét észleli (a települési jegyzőnek);

  • bűncselekménnyel összefüggő, vagy egyéb nem természetes halálok esetén (a rendőrségnek);

  • a beteg adatait továbbítani kell, ha ez a járványok elleni védekezés céljából szükséges (a járványügyi hatóságnak).

Ez a bejelentési kötelezettség a titoktartási kötelezettséghez képest elsődleges.

2. Szintén az orvos törvényi kötelezettsége tájékoztatni a beteg egyes hozzátartozóit (hogy kiket, arról az egészségügyi adatok kezeléséről szóló tájékoztatónkban írunk), ha a beteg

  • cselekvőképtelen állapotban van (nincs eszméleténél, gyógyszer- vagy droghatás alatt áll, esetleg agyi leépülés miatt nincs belátásra a helyzetére),

  • kiskorú vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,

  • a cselekvőképességét az egészségügyi döntések meghozatala tekintetében bíróság korlátozta.

3. A beteg hozzájárulása nélkül is közölheti az orvos a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismerete a beteg egészsége érdekében fontos.

4. Nincs szükség a beteg hozzájárulására, ha más személy életének, testi épségének és egészségének védelme teszi szükségessé az adattovábbítást.

5. A kezelőorvos korlátlanul hozzáférhet az EESZT-ben tárolt egészségügyi adataihoz szükséghelyzetek esetében, ezek felsorolása a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet mellékletében található.

Van az orvosoknak, pszichológusoknak feljelentési kötelezettsége?

Az orvosi titoktartás értelmében nincs az orvosoknak nincs általános feljelentési kötelezettsége, az előző kérdés 1. pontjában foglaltakon felül nem kell jelenteniük semmit a betegekről, sőt ez jogellenes.

A kábítószerrel kapcsolatos esetek kapcsán az országos tisztifőorvoshoz fordultunk, aki körlevélben utasította az egészségügyi dolgozókat, hogy ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert ez a gyakorlat jogsértő. Erről itt írtunk bővebben.

Az alapvető jogok biztosának jelentése szerint a beteg önkényes távozásakor a rendőrség értesítésére a kezelőorvosnak nincs jogi lehetősége.

Milyen esetben továbbíthatja a kórház az adatokat a hatóságoknak?

Az egészségügyi intézmények kötelesek adatot szolgáltatni a törvényben felsorolt intézmények számára. Példaként említhetők a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a közegészségügyi hatóságok. Az egészségügyi intézményt az eljáró szervek megkereshetik büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, közigazgatási hatósági eljárás és polgári eljárás esetén is. Ezekben az ügyekben a rendőrség, ügyészség, bíróság és a kirendelt igazságügyi szakértő kérheti az ügyben érintett beteg egyes adatait.

Az adatkérés azonban csak azokat az adatokat érintheti, melyek a konkrét üggyel összefüggésben vannak, s annak elbírálása szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Vagyis a felsorolt szervek ilyen esetben sem kezelhetnek személyes adatokat. Egy beteg ellen folytatott eljárás tehát önmagában nem indokolja, hogy minden dokumentációt bekérjenek a kórháztól. Éppen ezért ilyen megkeresés esetén a szervnek kötelessége megjelölni az adatkezelés célját és a kért adatok körét. A jogszerű adatkéréséhez emellett ügyészi jóváhagyás szükséges. Ez alól csak a „halaszthatatlan intézkedés” kivétel, amikor a nyomozás kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel függ össze és a késedelem veszéllyel jár.

Milyen szabályok vonatkoznak a 16 év feletti kiskorúakra?

A 16 évnél idősebb kiskorú beteg törvényes képviselőit főszabályként tájékoztatni kell, de a beteg dönthet úgy, hogy kizárja őket a tájékoztatásból. Ezt közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban (erre példa a két tanú által igazolt nyilatkozat; az ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okirat; a nyilatkozattevő saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozata) vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal lehet megtenni.

Mit tehetek, ha úgy vélem, hogy megsértették a személyes adataim védelméhez való jogomat?

A kórházakban, rendelőintézetekben működik adatvédelmi felelős, aki segítségére lehet. Az adatvédelmi felelős ellenőrzése alatt tartja az intézmény adatkezelési rendszerét. Így segíthet azokban az esetekben, amikor az intézmény adatkezelésével kapcsolatosan kérdése merül fel, vagy attól tart, hogy adatait nem a törvényi előírásoknak megfelelően kezelték.

Ha úgy érzi, hogy egészségügyi és személyazonosító adatait nem a törvényes előírásoknak megfelelően kezelték, vagy akadályozták a fenti adatokhoz fűződő jogai gyakorlásában, panaszt tehet az egészségügyi szolgáltatónál, a fenntartónál (ez állami intézmények esetében az Országos kórházi Főigazgatóság), és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordulhat. Ezeken kívül a személyes adatainak védelméhez való jogának megsértése miatt pert is indíthat.

A TASZ megalakulása óta foglalkozik egészségügyi adatokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekkel. Tevékenységi területéből következően ez a drogfogyasztók, pszichiátriai betegek, HIV vagy hepatitis pozitív emberek adataira és a betegjogok általános érvényesülésének kérdésére terjed ki. Ha az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos jogsérelem ért, keress fel minket a jogsegely@tasz.hu címen, hogy jogi segítséget nyújthassunk.

Megosztás