Több tízezer tanuló, szülő, pedagógus személyes adatai lehetnek érintettek a közoktatásban használt KRÉTA-rendszer feltörésével. Az adatfeldolgozóként eljáró eKréta Informatikai Zrt. ennek ellenére megpróbálta eltussolni az ügyet és nem tájékoztatta az adatkezelő tankerületi központokat, így maguk az érintettek sem szerezhettek tudomást a személyes adataik esetleges kiszivárgásáról.

Azok a jóindulatú hackerek, akik a köz érdekében, ártó szándék és haszonszerzési vágy nélkül tárnak fel hibákat állami vagy multinacionális cégek informatikai rendszereiben – akár sok ezer ember jogait, érdekeit veszélyeztető hiányosságokra hívva fel a figyelmet –, sok esetben még mindig büntetőeljárást kapnak köszönet helyett. Ebben az útmutatóban adunk pár tanácsot, hogy etikus hackerként hogyan kerülheted el a feljelentést és a bírósági eljárásokat. Több etikus hacker ellen indult büntetőeljárásban nyújtottunk már jogi képviseletet, és tapasztalataink alapján etikus hackerként sokat tehetsz azért, hogy ne csak a közvélemény, hanem a bíróság is elhiggye, hogy csak segíteni akartál. Ha a tanácsaink szerint jársz el, könnyebb dolgod lesz a bíróságon.

A választásokkal kapcsolatban számos megkeresést kaptunk e-mailben és a forródrótunkon is, amelyben a választópolgárok adataikkal történő visszaélést sérelmeztek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot, illetve adatvédelmi hatósági eljárást folytathat adatvédelmi visszaélések kivizsgálása és a jogszerűtlenül eljáró adatkezelők marasztalása érdekében. A személyes adatainkkal a pártok és jelöltek nem élhetnek vissza a választási eljárásban sem, ezért beadványmintákat készítettünk, amelyekkel a Hatóság eljárását kezdeményezhetik azok, akiket ilyen jellegű jogsérelem ért.

A beadványokat a NAIH-nak kell benyújtani, itt olvashatsz részletesen ennek lehetséges módjairól.

A koronavírus ellen védettséget ellenőrző személyek, szervek adatkezelést végeznek, amikor az érintett igazolványon vagy applikációban rögzített adatait megnézik. Mivel az oltottság igazolásához nem szükséges a taj-szám, ami az applikációból megismerhető, ezért annak megjelenítése célhoz nem kötött, tehát jogellenes. Az applikáció további adatvédelmi problémákat is felvet, ezért beadványunkban arra kértük a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságot, hogy foglaljon állást a jogszerű adatkezelés mellett.

Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.

Egyre szélesebb körben, és szinte mindig társadalmi vita nélkül vetnek be arcfelismerő rendszereket polgáraik megfigyelésére és követésére az államok. A hiányos szabályozás alapvető jogokat sért, a technológia pontatlanságai pedig a diszkriminációt is felerősítik. A Szabadságjogi Szervezetek Nemzetközi Hálózata (INCLO) az adatvédelem napján jelentést tesz közzé a nemzetközi tapasztalatokról, amelynek elkészítésében a TASZ is részt vett – a probléma Magyarországot is érinti.