Adatvédelem

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.

KISOKOS: Kábítószer és adatvédelem

“Beszélhetek-e kollégáimmal egy tanulóm droghasználatáról?” “Kell-e értesítenem a rendőrséget, ha kábítószer-túladagolásos esethez riasztottak?” Ezek a kérdések bármely iskolai és egészségügyi dolgozó számára felmerülhetnek és a válasz sokszor nem egyértelmű. Két új kiadványunkkal szeretnénk segíteni a pedagógusok és egészségügyi dolgozók adatvédelmi tájékozottságát kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.

Lehet, hogy a kormány épp a te adataidat elemzi, amikor ezt a posztot olvasod

Az Apple és a Google elárulta, tavaly hányszor akart a magyar kormány adatokat szerezni tőlük a felhasználóikról. Tudtad, hogy a techcégeknek egy csomó adatot ki kell adniuk rólad a kormánynak, ha kérik? Mennyire vigyáznak ezek a cégek az adataidra? Hányat adtak ki tavaly? Legújabb projektünkben azt vállaltuk, hogy minél több céget veszünk rá: évente árulják el, mennyi adatot adtak át a kormánynak.

Mihez kezdhet egy biztonsági cég az arcképeddel?

A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?

Milyen az adatvédelem helyzete ma Magyarországon?

Magyarország korábban üttörő volt a személyes adatok védelmében Európában. Vajon hogy áll most a helyzet? Az Accessnow és a TASZ közös véleménye az általános adatvédelmi rendelethez kapcsolodó magyarországi szabályozásról.