Barion Pixel TASZ | Adatigénylés az Európai Unió intézményeitől

Adatigénylés az Európai Unió intézményeitől

Az Európai Unió intézményeinek birtokában lévő, általuk alkotott, illetve hozzájuk beérkező dokumentumok – meghatározott kivételektől eltekintve – mindenki számára megismerhetőek. Ebben a tájékoztatóban az adatigényléshez nyújtunk segítséget.

Az EU intézményeinek, így például az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság munkájának eredményessége, valamint azok működésének alapvető feltétele, hogy azok a társadalom, a polgárok, vagyis általunk ellenőrizhetők legyenek. Az ellenőrizhetőség alapfeltétele a nyilvánosság. A nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban és hozzájárul a demokrácia elveinek, és az alapvető jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez.

Fontos, hogy annak érdekében, hogy az EU-s intézmények elkerüljék a felesleges igényléseket és kérelmeket, számos nyilvános, kereshető adatbázis áll rendelkezésre. Ezeket a nyilvántartásokat az adott uniós intézmény honlapján tudod elérni. Ebben a tájékoztatóban leírjuk, hogy hogyan igényelhetsz adatot EU-s intézményektől, ha nyilvános forrásból nem találtad meg, ami érdekel.

Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!

A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.

tovább olvasom
01

Ki kérhet felvilágosítást az EU intézményeitől?

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés joga minden uniós polgárt és uniós tagállamban székhellyel rendelkező jogi személyt megillet.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés joga minden uniós polgárt és uniós tagállamban székhellyel rendelkező jogi személyt megillet.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés joga minden uniós polgárt és uniós tagállamban székhellyel rendelkező jogi személyt megillet.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés joga minden uniós polgárt és uniós tagállamban székhellyel rendelkező jogi személyt megillet. Ezek a személyek, illetőleg szervek a rendeletben foglalt feltételek mellett a később részletezett kivételekkel élhetnek a hozzáférés jogával. Ugyanezen elvek, feltételek és korlátok betartásával az intézmények dokumentumaikhoz való hozzáférést nem EU-s természetes vagy jogi személyek számára is biztosíthatnak.

02

Milyen dokumentumokról kérhető felvilágosítás?

A nyilvánosság követelménye az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság és intézményei birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Ezen túl azokról a dokumentumokról is kérhető felvilágosítás, amelyek ezekhez a szervekhez érkeztek – például a tagállamoktól – , és amelyek az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkoznak.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A nyilvánosság követelménye az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság és intézményei birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Ezen túl azokról a dokumentumokról is kérhető felvilágosítás, amelyek ezekhez a szervekhez érkeztek – például a tagállamoktól – , és amelyek az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkoznak.
A nyilvánosság követelménye az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság és intézményei birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Ezen túl azokról a dokumentumokról is kérhető felvilágosítás, amelyek ezekhez a szervekhez érkeztek – például a tagállamoktól – , és amelyek az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkoznak.

A nyilvánosság követelménye az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság és intézményei birtokában lévő dokumentumokra vonatkozik. Ezen túl azokról a dokumentumokról is kérhető felvilágosítás, amelyek ezekhez a szervekhez érkeztek – például a tagállamoktól – , és amelyek az Európai Unió tevékenységi területeire vonatkoznak. Fontos garanciát állít fel a rendelet arra nézve, hogy a hozzáférést még az általánosnál is szélesebb körben kell biztosítani azoknál a dokumentumoknál, amelyeket az intézmények jogalkotói hatáskörükben hoznak meg.

03

Milyen dokumentumokról nem kérhető felvilágosítás?

Természetesen a nyilvánosság nem kizárólagos, és ahogy a magyar szabályozásban is találhatunk korlátokat az információszabadságra nézve, úgy ez a közösségi szintű szabályozásban sincs másképp. Az alábbi érdekekre hivatkozva utasíthatják el az uniós intézmények a kérelmünket:
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Természetesen a nyilvánosság nem kizárólagos, és ahogy a magyar szabályozásban is találhatunk korlátokat az információszabadságra nézve, úgy ez a közösségi szintű szabályozásban sincs másképp. Az alábbi érdekekre hivatkozva utasíthatják el az uniós intézmények a kérelmünket:
Természetesen a nyilvánosság nem kizárólagos, és ahogy a magyar szabályozásban is találhatunk korlátokat az információszabadságra nézve, úgy ez a közösségi szintű szabályozásban sincs másképp. Az alábbi érdekekre hivatkozva utasíthatják el az uniós intézmények a kérelmünket:

Természetesen a nyilvánosság nem kizárólagos, és ahogy a magyar szabályozásban is találhatunk korlátokat az információszabadságra nézve, úgy ez a közösségi szintű szabályozásban sincs másképp. Az alábbi érdekekre hivatkozva utasíthatják el az uniós intézmények a kérelmünket:

  1. A közérdek védelme: a közbiztonság; a védelmi és katonai ügyek; a nemzetközi kapcsolatok; valamint az EU vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai kapcsolatait érintő dokumentumok. (Jellemzően minősített dokumentumok.)
  2. A személyiség és a magánszemély becsületének védelme, különösen a személyes adatok védelme.
  3. Ha az adatigénylés hátrányosan befolyásolná a következőket: a természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeit (beleértve a szellemi tulajdon védelmét is); a bírósági eljárások és jogi tanácsadás védelmét, valamint az EU szerveinek ellenőrzései és vizsgálatai védelmét.
  4. Meg kell tagadni az olyan, folyamatban lévő ügyekre vonatkozó dokumentumok kiadását is, amelyek közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné. A hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné.

Fontos, hogy amennyiben az EU az 3. és 4. pontban foglalt érdekek védelme miatt tagadja meg az adatigénylésünket, érvelhetünk azzal, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik. Ennek eldöntése mindig a dokumentum tartalmának sajátosságaitól függ. Példaként említhetőek a környezetet és emberi egészséget érintő EU intézkedések, ilyen tartalmú dokumentumoknál jó esélyeink vannak a nyilvánosság érvényesítésére.

Keress minket, ha elutasították az adatigénylésédet!

04

Mik a minősített dokumentumok, amikről nem adható ki tájékoztatás?

Az Európai Unió intézményei minősítéssel ellátott adatokat és dokumentumokat is kezelnek. Ezek az adatok a magyar szabályozásból ismert minősített adatokhoz (közkeletű elnevezésén: államtitok) hasonlatosak.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az Európai Unió intézményei minősítéssel ellátott adatokat és dokumentumokat is kezelnek. Ezek az adatok a magyar szabályozásból ismert minősített adatokhoz (közkeletű elnevezésén: államtitok) hasonlatosak.
Az Európai Unió intézményei minősítéssel ellátott adatokat és dokumentumokat is kezelnek. Ezek az adatok a magyar szabályozásból ismert minősített adatokhoz (közkeletű elnevezésén: államtitok) hasonlatosak.

Az Európai Unió intézményei minősítéssel ellátott adatokat és dokumentumokat is kezelnek. Ezek az adatok a magyar szabályozásból ismert minősített adatokhoz (közkeletű elnevezésén: államtitok) hasonlatosak. Amennyiben „TRÈS SECRET/TOP SECRET”, „SECRET” vagy „CONFIDENTIEL” jelzéssel látnak el egy dokumentumot, azt nem lehetséges megismerni, (Szigorúan titkos, Titkos, Bizalmas jelzésű dokumentumok). Ezen dokumentumok védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több tagállamának alapvető érdeke, különösen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben.

05

Van valamilyen formai követelménye az igénylésnek?

Kizárólag írásban terjeszthetjük elő adatigénylésünket, ebbe beletartozik az elektronikus forma is. Az Unió bármely nyelvét lehet használni, így magyarul is be lehet adni az igénylést. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Kizárólag írásban terjeszthetjük elő adatigénylésünket, ebbe beletartozik az elektronikus forma is. Az Unió bármely nyelvét lehet használni, így magyarul is be lehet adni az igénylést. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.
Kizárólag írásban terjeszthetjük elő adatigénylésünket, ebbe beletartozik az elektronikus forma is. Az Unió bármely nyelvét lehet használni, így magyarul is be lehet adni az igénylést. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.

Kizárólag írásban terjeszthetjük elő adatigénylésünket, ebbe beletartozik az elektronikus forma is. Az Unió bármely nyelvét lehet használni, így magyarul is be lehet adni az igénylést. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.

Nagy körültekintést igényel viszont az a tartalmi elvárás, hogy a kérelem kellően pontos legyen annak érdekében, hogy az adott intézmény az igényelt dokumentumot azonosítani tudja. Természetesen, ha kérelmünk nem lesz elég pontos, az nem jelenti az igénylés sikertelenségét, ebben az esetben az intézmény kérelmére az igénylést pontosíthatjuk. Ehhez köteles segítséget nyújtani az adott intézmény, illetve ha a kért dokumentum megtalálható és hozzáférhető valamilyen nyilvántartásban, akkor erről is tájékoztatnia kell. Érdemes előzetesen tájékozódni az EU honlapján arról, hogy milyen dokumentumokkal rendelkeznek az adott szervek. Amennyiben bizonytalan vagy, kérj tájékoztatást, hogy pontosan be tudd adni az igénylést!

06

Mennyi ideig kell várni az adatigénylés teljesítésére és hogy történik a teljesítés?

A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt a további lehetőségekről.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt a további lehetőségekről.
A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt a további lehetőségekről.

A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá tájékoztatja a kérelmezőt a további lehetőségekről. Amennyiben az adatok összeszedése több időt vesz igénybe, az adott szerv jogosult egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítani a teljesítési határidőt, de erről értesítenie kell a kérelmezőt.

Amennyiben az intézmény kérelmünket a határidőn belül pozitívan bírálja el, lehetőség van a kért dokumentum helyszíni tanulmányozására, illetve másolat átvételére, és elektronikus formában is elkérhetjük az adatokat. A másolat elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet mint kérelmezők, kötelesek vagyunk megfizetni. A díj nem haladhatja meg a másolat elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Abban az esetben, ha az általunk kért dokumentumot az intézmény már közzétette, és az számunkra könnyen hozzáférhető, erről az intézmény köteles tájékoztatást adni.

07

Mi a teendő abban az esetben, ha elutasítják a kérelmet?

Abban az esetben, ha kérelmünket elutasítják, akár teljesen akár részlegesen, a válasz átvételétől számított 15 munkanapon belül úgynevezett megerősítő kérelmet nyújthatunk be. Ebben a kérelemben az elutasító válasz felülvizsgálatát kezdeményezhetjük.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Abban az esetben, ha kérelmünket elutasítják, akár teljesen akár részlegesen, a válasz átvételétől számított 15 munkanapon belül úgynevezett megerősítő kérelmet nyújthatunk be. Ebben a kérelemben az elutasító válasz felülvizsgálatát kezdeményezhetjük.
Abban az esetben, ha kérelmünket elutasítják, akár teljesen akár részlegesen, a válasz átvételétől számított 15 munkanapon belül úgynevezett megerősítő kérelmet nyújthatunk be. Ebben a kérelemben az elutasító válasz felülvizsgálatát kezdeményezhetjük.

Abban az esetben, ha kérelmünket elutasítják, akár teljesen akár részlegesen, a válasz átvételétől számított 15 munkanapon belül úgynevezett megerősítő kérelmet nyújthatunk be. Ebben a kérelemben az elutasító válasz felülvizsgálatát kezdeményezhetjük. Nyújts be megerősítő kérelmet akkor is, ha az intézmény egyáltalán nem válaszol a megadott határidőn belül! Ezt a kérelmet is hasonló módon fogja elbírálni az intézmény, mint az első kérelmünket. A különbség, hogy teljes vagy részleges elutasítás esetén az intézmény köteles tájékoztatni az igénybe vehető jogorvoslatokról.

Ha az igényünket és a megerősítő kérelmet is elutasítják, két jogorvoslati lehetőség közül választhatunk.

Az Európai Ombudsmanhoz fordulhatunk, aki az Európai Unió intézményei és szervei ellen irányuló panaszokat vizsgálja ki. Ilyen az információ kiadásának visszautasítása is.

Az EU bármely nyelvén írhatunk az Ombudsmannak, pontosan megjelölve a személyazonosságunk mellett azt, hogy az EU mely intézménye vagy szerve ellen nyújtunk be panaszt és miért. A panaszt két éven belül lehet benyújtani – a két év onnantól számít, hogy a tudomásunkra jut az a tény, ami a panaszra okot ad. Nem feltétel, hogy a panaszos személyesen érintett legyen a hivatali visszásság miatt, tehát más is beadhajta ezt helyettünk. Panaszt levélben vagy ezen a linken lehet benyújtani.

A jogorvoslat másik formája bírósági eljárás indítása az adott intézménnyel szemben. Az Európai Unió Bírósága az uniós jog értelmezésével foglalkozik, hogy biztosítsa annak valamennyi uniós tagállamban történő egységes alkalmazását. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat rendezi. Magánszemélyek, vállalatok és más szervezetek szintén ehhez a bírósághoz fordulhatnak, ha jogaikat véleményük szerint egy uniós intézmény megsértette.

Ezen jogorvoslat érvényesítésének a formája az ún. közvetlen kereset, amelyet magánszemélyek, vállalkozások vagy egyéb szervezetek nyújthatnak be, bármely általuk sérelmesnek tartott uniós döntés vagy intézkedés ellen. Az információszabadsággal kapcsolatos ügyek az Európai Unió Törvényszékének hatáskörébe tartoznak. A Törvényszék egy korábbi ítéletében rámutatott arra, hogy főszabály szerint a lehető legteljesebb mértékben biztosítani kell az iratokhoz való nyilvános hozzáférést, ezért az e szabályt korlátozó kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

08

Van-e költsége az igénylésnek?

Az igénylésnek nincs költsége, de ha a kérelmünket pozitívan bírálták el, és szeretnénk a kért adatokról másolatokat kérni, ezek elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet mint kérelmezők, kötelesek vagyunk megfizetni.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az igénylésnek nincs költsége, de ha a kérelmünket pozitívan bírálták el, és szeretnénk a kért adatokról másolatokat kérni, ezek elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet mint kérelmezők, kötelesek vagyunk megfizetni.
Az igénylésnek nincs költsége, de ha a kérelmünket pozitívan bírálták el, és szeretnénk a kért adatokról másolatokat kérni, ezek elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet mint kérelmezők, kötelesek vagyunk megfizetni.

Az igénylésnek nincs költsége, de ha a kérelmünket pozitívan bírálták el, és szeretnénk a kért adatokról másolatokat kérni, ezek elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet mint kérelmezők, kötelesek vagyunk megfizetni. A díj nem haladhatja meg a másolat elkészítésének és elküldésének tényleges költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Abban az esetben, ha az általunk kért dokumentumot az intézmény már közzétette, és az számunkra könnyen hozzáférhető, erről az intézmény köteles tájékoztatást adni.

Rendszeres adomány

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Járulj hozzá ingyenes jogsegélyszolgálatunk működéséhez, és ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszük és bővítsük tudástárunkat. Támogass minket havonta, hogy mindig ott lehessünk azok mellett, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét

Ha adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

Ft
Tovább Tovább
Tovább Tovább
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.