Hogyan szabályozhatják a gyerekem mindennapjait az óvodák és iskolák?
Ez a tájékoztató azoknak a szülőknek szól, akiknek óvodás vagy iskolás gyerekük van, és szeretnék tudni, hogy a gyerekük mindennapjait hogyan szabályozhatják ezek az intézmények. Összegyűjtöttük, hogy mik azok a dokumentumok, amiket érdemes ismerned szülőként, hogy mit kell tudnod az óvodai és iskolai hiányzásokról, a gyereked teljesítményének, magatartásának és szorgalmának osztályozásáról, illetve arról, ahogy a pénzügyeket kezelik az intézmények.
HÁZIREND ÉS SZMSZ
A mindennapi élet szabályait minden óvoda és iskola saját maga határozza meg. Ezeket a szabályokat két dokumentumban: a házirendben vagy a szervezeti és működési szabályzatban (röviden SZMSZ) kell rögzítenie az intézményeknek.
Fontos, hogy tudd, hogy az óvoda, iskola szabályzatai (házirend, SZMSZ) csak azokat a jogaidat korlátozhatják és szabályozhatják, amire a törvény (elsősorban a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény) teret ad. Ha úgy gondolod, hogy téged vagy gyermekedet az óvoda/iskola a törvényi kereteken túlmutatóan korlátoz, akkor élj a panasz lehetőségével vagy keresd a jogsegélyszolgálatunkat!
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Házirend
Ebben a dokumentumban kell meghatározni , hogy
- mi az adott óvoda időbeosztása, vagy az adott iskola csengetési rendje,
- mi az, ami tiltott az adott intézményben, illetve az intézmény által szervezett rendezvényeken,
- hogyan kell igazolni a hiányzásokat,
- hogyan kell vagy lehet jutalmazni és fegyelmezni a gyereket,
- hogyan szabad használni az iskolai helyiségeket, eszközöket és mit nem szabad bevinni az intézménybe,
- hogyan tájékoztatják a gyerekeket a számunkra fontos információkról,
- hogyan nyilváníthatnak a gyerekek véleményt.
A házirend csak az óvodai/iskolai életet szabályozhatja. Nem írhat elő viselkedési szabályokat arra az időszakra, amikor a gyerek nem az óvodában/iskolában van, vagy nem az intézmények által szervezett programokon vesz részt. Ez alól kivétel az egyházi iskola, amely iskolaidőn kívülre vonatkozó szabályokat is előírhat.
Hol találom meg az óvoda/iskola házirendjét?
Amikor a gyereked beiratkozik egy új óvodába/iskolába, akkor az intézmény kötelessége, hogy ebből a dokumentumokból adjon egy példányt neked és a gyerekednek. Emellett, mivel ennek nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, általában az intézmények honlapján is közzéteszik a házirendet.
Ha nincs honlapja az óvodának/iskolának, vagy nem érhető el ott a házirend, akkor először érdemes a gyereked csoportvezetőjénél vagy osztályfőnökénél érdeklődni arról, hogy hol olvashatod el ezt a dokumentumot. Ha ő sem tud segíteni, akkor fordulj az intézmény igazgatójához!
Mikor szabályos a házirend? Mit lehet szabályosan beleírni a házirendbe?
A házirendet akkor tekinthetjük szabályosan megalkotottnak, ha a nevelőtestület – más intzéményben az óvodaszék, az iskolaszék, illetve a kollégiumi szék – fogadta el, és előtte kikérte az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat, valamint az intézményi tanács véleményét. Végül a házirend akkor lesz érvényes, ha azt a fenntartó is elfogadta.
A házirend témái – ahogy az az előző felsorolásból látszik is – sokfélék lehetnek, a legfontosabbakkal ebben a tájékoztatóban külön foglalkozunk. A házirendben szerepelhet például az, hogy a gyerekek vagy tanulók mikor és hogyan használhatnak egyes óvodai, iskolai eszközöket (például játékokat, benti számítógépeket vagy a szertárakban lévő felszerelést), mi a teendő akkor, ha valakit baleset ér, de itt szerepelhet az is, hogy a tanulónak figyelnie kell arra, hogy védje az iskola tisztaságát, rendjét, illetve mindenkivel tisztelettel bánjon. Itt fog szerepelni az is, hogy hánykor kezdődik a tanítás, hol tartózkodhat a tanuló a szünetben és meddig kell bevinnie az igazolást az iskolába, ha hiányzott.
A sokféleség miatt nehéz általános szabályt mondani arra, hogy a házirend egy-egy előírása mikor szabályos és mikor nem. Ezért, ha ezzel kapcsolatban konkrét kérdésed van, keresd a jogsegélyszolgálatunkat!
Mi történik, ha az iskola nem tartja be a házirendet?
A házirend sokféle kérdést szabályoz, ezért nehéz általános választ adni arra, hogy hogyan lehet fellépni, ha a tanuló vagy a szülő úgy látja, az intézmény megsértette a házirendet. Alapesetben jó első lépés lehet az igazgatóhoz, intézményvezetőhöz fordulás, panasz formájában. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a fenntartónál is érdemes panaszt tenni.
Ha az intézmény vagy annak vezetője, pedagógusa olyan súlyos magatartást tanúsít, ami túlmutat a házirenden (például bántalmaz, megaláz, diszkriminál egy tanulót, gyereket), akkor érdemes az iskolán kívüli jogi utakat is igénybe venni. Ha ilyet tapasztalsz, fordulj a jogsegélyszolgálatunkhoz!
Mit tehetek, ha egy pedagógus nem tartja be az intézményi házirendet?
A házirend sokféle kérdést szabályoz, ezért nehéz általános választ adni arra, hogy hogyan lehet fellépni, ha a tanuló vagy a szülő úgy látja, a pedagógus vagy más iskolai, óvodai dolgozó megsértette a házirendet. Általános első lépés lehet az igazgatóhoz, intézményvezetőhöz fordulás, panasz formájában. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a fenntartónál is érdemes panaszt tenni.
Az iskolai értékelés, büntetés szabályainak megsérétéséről részletes információt találsz az OSZTÁLYOZÁS, A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE fejezetben.
Ki kérheti számon a házirend betartását?
A házirend valójában az iskolai, óvodai dolgozók (pedagógusok és más szakemberek), a szülők és a tanulók/gyerekek közös „együttélési szabályait” rögzíti, amelyeket mindenkinek be kell tartania. Épp ezért, mert ez mindenkire kötelező, a szabályokról azok kialakítása vagy módosítása előtt a szülők és az iskolában a tanulók véleményt mondhatnak, illetve maguk is javasolhatnak változtatásokat. Nyugodtan mondhatjuk ezért, hogy a szereplők egymást kérik számon, hogy a közös szabályokat mindenki betartja-e. Ha pedig valaki nem, akkor vele szemben fel lehet lépni – például panasszal a pedagógusokkal szemben vagy fegyelmi eljárással a tanulókkal szemben.
Milyen speciális szabályokat határozhat meg az egyházi iskola a tanulók számára?
Az egyházi iskola a tanulók számára előírhat az adott vallási közösség tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat (vagyis az adott vallásnak megfelelő öltözéket, vallási szimbólumok viselését, meghatározott köszönést stb.). Ezen kívül előírhat bizonyos kötelességeket (például a vallás mérföldkövein való végighaladást – elsőáldozás, bérmálkozás stb.) és hitéleti tevékenységet is (például vallási szertartások látogatása).
SZMSZ
A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni, hogy
- ki, mikor, hogyan tartózkodhat bent az intézményben,
- hogyan tart egymással kapcsolatot egymással a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az iskola,
- milyen biztonsági előírásokat kell az intézményben betartani,
- mik a fegyelmi eljárás részletes szabályai.
Az SZMSZ mellékleteként vagy külön dokumentumban találod meg az iskola adatkezelési szabályzatát, ebben az szerepel, hogy ki és hogyan férhet hozzá a gyereked személyes adataihoz az iskolában.
Hol találom meg az óvoda/iskola szervezeti és működési szabályzatát (azaz az SZMSZ-t)?
Amikor a gyereked beiratkozik egy új óvodába/iskolába, akkor az intézmény kötelessége, hogy ebből a dokumentumokból adjon egy példányt neked és a gyerekednek. Emellett, mivel ennek nyilvánosan elérhetőnek kell lennie általában az intézmények honlapján is közzéteszik.
Ha nincs honlapja az óvodának/iskolának, vagy nem érhető el ott az SZMSZ, akkor először érdemes a gyereked csoportvezetőjénél vagy osztályfőnökénél érdeklődni arról, hogy hol olvashatod el ezt a dokumentumot. Ha ő sem tud segíteni, akkor fordulj az intézmény igazgatójához!
Ki kérheti számon az SZMSZ-ben meghatározott szabályok betartását?
Az SZMSZ-ben meghatározott szabályok kötelezőek az intézményre és mindenkire, aki érintett. Nyugodtan mondhatjuk ezért, hogy a szereplők egymást kérik számon, hogy a közös szabályokat mindenki betartja-e. Ha pedig valaki nem, akkor vele szemben fel lehet lépni. A házirendhez képest különbség, hogy ez egy olyan belső szabályzat, amely az iskolát a jogi eljárásokban is köti, ezért releváns lehet, ha ilyen indul.
Megteheti az óvoda vagy iskola, hogy a szülőket nem engedi be az épületbe?
Igen. Minden óvoda és iskola maga szabhatja meg, hogy mikor és az iskolaépület mely részeire (pl. aula, előtér) engedi be egyáltalán a szülőket. Ezeket a szabályokat az óvoda/iskola SZMSZ-ében kell rögzíteni.
Bár az alapvetően a gyerekek biztonságát szolgálja, ha korlátozzák a szülők (és általában a nem az iskolában dolgozó felnőttek) belépését, a túl szigorú szabályok nem mindig szolgálják a gyerekek érdekeit. Ez különösen igaz az óvodákra, ahol a gyereknek még szüksége lehet konkrét segítségre átöltözésnél vagy érzelmi támogatásra a nap eleji elváláshoz Ha úgy érzed, hogy a szabályok túl szigorúak, javasolhatod azok enyhítését az intézménynek.
Hogyan zajlik a fegyelmi eljárás, ki kezdeményezheti, milyen jogai vannak a diáknak és a szülőnek?
Ha a 10 év feletti tanuló megszegi a házirendben előírt szabályokat, nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor fegyelmi eljárást lehet ellene indítani. (10 év alatti tanulóval szemben nem indítható fegyelmi eljárás.) Az eljárás megindításáról és az eljárásban született döntésről a tanulót és ha a tanuló kiskorú, akkor a szülőjét is értesíteni kell, méghozzá írásban.
A fegyelmi eljárást megelőzheti egy egyeztetés, ahol megpróbálják békésebb módon feltárni, miért történt a szabályszegés. Ha a tanuló valakinek sérelmet okozott, az egyeztetés lehetőséget nyújt arra is, hogy a két fél között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslásáról (pl. bocsánatkérés, kár helyreállítása stb.).
A fegyelmi eljárásban fegyelmi tárgyalást tartanak, ahol meg kell hallgatni a tanulót. Az egész ejlárásban biztosítani kell, hogy a tanuló, szülő elmondhassa a véleményét és bizonyíthassa vétlenségét.
A fegyelmi büntetésről a nevelőtestület dönt, büntetésként megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába való áthelyezés, az adott iskolában a tanév folytatásától való eltiltás (tanköteles tanulónál nem alkalmazható) vagy az iskolából való kizárás (tanköteles tanulónál korlátozottan alkalmazható) szabható ki.
Az elsőfokú fegyelmi döntéssel szemben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, a fenntartóhoz lehet fordulni. A másodfokú fegyelmi döntéssel – kivéve a megrovást vagy szigorú megrovást kiszabó döntéssel – szemben pedig akár közigazgatási bírósághoz is fordulhat a tanuló vagy a szülő.
Hiányzások
Magyarországon a gyerekeknek 3 éves kortól kötelező óvodába, 6 éves kortól 16 éves korig pedig kötelező iskolába járni. (Bizonyos esetekben, hatósági engedéllyel, van lehetőség a későbbi óvoda- és iskolakezdésre, erről az „Óvodakötelezettség, tankötelezettség” című tájékoztatónkban olvashatsz.)
Az óvodaköteles/tanköteles korú gyereked az óvodából/iskolából csak igazoltan hiányozhat. Ha igazolatlanul hiányzik (hivatalosan: mulaszt), az okot adhat gyermekvédelmi beavatkozásra és a szülők felelősségrevonását is eredményezheti. Azt, hogy mikor ki igazolhatja a hiányzást, a jogszabály mondja meg.
Ki igazolhatja a hiányzást?
Ha a gyereked betegség miatt nem megy (ha beteg, nem is mehet) óvodába/iskolába, akkor azt csak orvos igazolhatja. Ilyenkor a háziorvosnak vagy a kezelőorvosnak (illetve fogászati kezelés esetén a fogorvosnak) kell kiállítania egy olyan igazolást, amelyen a hiányzás oka mellett az igazolt időszak kezdő és végdátumának is szerepelnie kell.
Te, szülőként hivatalosan nem adhatsz igazolást arról, ha a gyereked betegség miatt hiányzik.
Bizonyos számú napot ugyanakkor a szülő is igazolhat. A szülői igazolásnak a módját (például, hogy a gyereked üzenő füzetébe kell megírni, vagy a Krétában kell e-mailt küldeni az osztályfőnökének) minden óvoda/iskola maga határozza meg a házirendjében, ami általában elérhetsz az intézmény honlapján.
Hány nap hiányzást igazolhat a szülő az óvodában, iskolában?
Ezt minden óvoda/iskola saját maga határozhatja meg a házirendjében. Korábban hagyomány volt a három nap, de egyre több iskola ad nagyobb mozgásteret öt vagy akár tíz napot is engedélyezve a szülőknek. Óvoda esetében általában még lazább a szabályozás, sok óvoda szinte korlátlanul lehetővé teszi a szülő számára, hogy a gyerek hiányzását igazolja. Ha viszont úgy látja, hogy a sok hiányzás a gyerek fejlődését veszélyezteti, akkor jeleznie kell a gyermekjóléti szolgálatnak.
Fontos, hogy a szülői igazolásban nem kell indokolni a hiányzást, vagyis nem kell felfedni senki előtt, hogy a gyerek miért nem volt óvodában vagy iskolában.
Összesen mennyit szabad hiányozni az iskolából egy tanévben?
Az iskolai hiányzások maximális száma azért van meghatározva, mert túl sok hiányzás azt eredményezheti, hogy a gyereked nem tudja a szokásos módon, év közben kapott jegyekkel és az ez alapján kapott félévi vagy év végi osztályzattal teljesíteni az adott évfolyam követelményeit az iskolában.
Ha a gyereked hiányzása (akár igazolt, akár igazolatlan) eléri
- a 250 tanítási órát,
- szakgimnáziumban vagy szakiskolában az elméleti órák 20 százalékát,
- alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,
- vagy egy tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30 százalékát,
és emiatt a teljesítményére tanítási év közben nem tudtak elég jegyet adni a tanárai, akkor a tanévet már csak osztályozó vizsgával tudja teljesíteni. Ehhez szüksége lesz a nevelőtestület engedélyére is, ha azt nem kapja meg, akkor automatikusan évet kell ismételnie.
Ha az előzőekben írt mértékeket már az első félévben eléri a gyereked hiányzása, akkor már félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.
Érdemes megnézni az iskola pedagógiai programját (ezt általában az intézmény honlapján találod), amely általában tartalmazza, hogy egy diáknak hány jegyet kell évközben szerezni ahhoz, hogy év végi osztályzatot tudjanak adni neki. Ha a gyerekednek a hiányzások ellenére is megvan a kellő számú jegye, akkor lehet arra hivatkozni a nevelőtestületnél, hogy őt a tanév közben tudták értékelni, tehát osztályozó vizsga nélkül is tud félévi vagy év végi jegyet kapni.
Mi történik, ha a gyerekem igazolatlanul hiányzik?
Ez két dologtól függ: egyrészt attól, hogy mennyi idős a gyereked, másrészt attól, hogy mennyit hiányzott igazolatlanul.
Ha a gyereked 16 év alatti (azaz tanköteles kiskorú), akkor az iskolának a következőképpen kell eljárnia:
- 1 igazolatlan óra: Az iskola köteles értesíteni téged, és ha a gyerek kollégista, akkor a kollégiumot is.
- 2 igazolatlan óra: Ismételt hiányzás esetén az iskolának értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot.
- 10 igazolatlan óra: Újra értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot, amelynek fel kell tárnia a hiányzások okát és intézkedési tervet kell kidolgoznia a további igazolatlan hiányzások megelőzésére. Ebben a tervben megállapítják, mit kell tenni a szülőnek, az iskolának és a kollégiumnak.
- 30 igazolatlan óra: Az iskola a gyermekjóléti szolgálat mellett értesíti a szabálysértési hatóságot is. Ez azt jelenti, hogy szabálysértési eljárás indul ellened, amelynek a végén pénzbírságot szabhatnak ki veled szemben.
- 50 igazolatlan óra: Az iskola értesíti a gyámhatóságot, amely köteles védelembe venni a gyereket, és a családi pótlékot megvonják a családtól. Arról, hogy ilyen helyzetben mit lehet tenni, a Mit kell tudnom a gyermekvédelemről? című tudástárunkban találsz információt.
Ha a gyereked 16 és 18 év közötti (azaz nem tanköteles, de kiskorú), akkor az iskolának 10 igazolatlan óra után kell először értesítenie téged (és ha kollégista, akkor a kollégiumot), illetve a gyermekjóléti szolgálatot is. Ha ezután az értesítés után ismét igazolatlanul hiányzik, akkor a gyermekjóléti központ már csak azért kereshet meg téged, hogy meggyőződjön arról, hogy tudsz az igazolatlan hiányzásokról, mást azonban nem tehet.
Ha a gyereked már elmúlt 18 éves (vagyis nagykorú), akkor téged már nem kell tájékoztatni az igazolatlan hiányzásokról, és a gyermekjólléti szolgálatot sem fogja bevonni az iskola. Ugyanakkor, az iskolában indulhat fegyelmi eljárás a gyereked ellen. Ha pedig 250 óránál többet hiányzik, és ezek közül legalább 20 óra igazolatlan, akkor az iskola megtagadhatja tőle az osztályozó vizsga lehetőségét.
Ha a gyereked már nem tanköteles, megszűnik a tanulói jogviszonya, ha egy tanítási éven belül harminc tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul. A jogviszony megszűntetés előtt az iskolának kötelező a szülőt (nagykorú tanuló esetében a tanulót magát) legalább két alkalommal írásban figyelmeztnie az igazolatlan mulasztás következményeire.
Igaz, hogy a késésekből is összeadódhat igazolatlan óra?
Igen, a késéseket össze kell adni. Ha a késések időtartama összeadva eléri egy tanóra időtartamát, akkor az mulasztott órának minősül. De a késéseket is lehet igazolni, és csak akkor lesz a késésekből igazolatlan óra, ha ez nem történt meg.
Osztályozás, a magatartás és a szorgalom értékelése
Az általános tanrend szerint működő iskolákban az első másfél évben (azaz az első osztályban egész tanévben, a második osztályban pedig az első félévben) szövegesen értékelik a gyerekek előmenetelét, ezután pedig osztályzatokkal, 1-től 5-ig. A tantárgyak (matematika, ének, testnevelés stb.) osztályozását az adott tantárgyat tanító tanár végzi, a magatartás és szorgalom jegyeit pedig az osztályfőnök adja.
Az osztályozás szempontjait, illetve az egyéb értékelési formákat (pl. piros pont, matrica stb.) a helyi tanterv rögzíti. A helyi tanterv az iskola pedagógiai programjának része, a nevelőtestület és az igazgató készíti el, és nyilvánosan (általában az iskola honlapján) elérhetőnek kell lennie.
Ha nincs honlapja az iskolának, vagy nem érhető el ott a pedagógiai program, akkor először érdemes a gyereked osztályfőnökénél érdeklődni arról, hogy hol olvashatod el ezt a dokumentumot. Ha ő sem tud segíteni, akkor fordulj az intézmény igazgatójához!
Megteheti egy iskola, hogy másodikos, vagy annál idősebb gyerekeknek sem ad osztályzatot?
Igen, de csak akkor, ha erre külön kérvény alapján minisztériumi engedélyt kapott. Ha az iskola államilag elfogadott alternatív tanterv alapján működik, akkor eszerint kellett összeállítaniuk a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket is.
Hogyan kell az iskolának értesítenie téged a gyereked jegyeiről?
A tájékoztatás hivatalos formája az iskola tanulmányi rendszere, ez az állami iskolák esetében a KRÉTA. A tanároknak ebbe kell bejegyezni a gyerek osztályzatait. Ezen kívül az értesítésnek lehetnek más, az adott iskolában használt formái is, erről legtöbbször a pedagógiai programból tudsz tájékozódni.
Fontos azt is tudni, hogy az értékelésnek rendszeresnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a tanulókat a félévek során egyenletesen kell értékelni, vagyis nem jogszerű az, ha egész félév során egy jegyet sem kap a gyereked, aztán gyors egymásutánban kap kettőt-hármat. Neked, szülőként észszerű határidőn belül információt kell kapnod a gyereked teljesítményének értékeléséről. Ha a gyereked bukásra áll, akkor ezt olyankor kell tudatni veled, amikor a gyerekednek még van esélye javítani.
Kaphat a gyerekem rossz jegyet bármelyik tantárgyból azért, mert rosszul viselkedett a tanórán?
Nem. A köznevelési törvény kifejezetten kimondja, hogy az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz, azzal a tanulók tanulmányi, tantárgyi teljesítményét értékelik. Vagyis nem szabályos, ha az adott tantárgyból kap egyest a gyerek azért, mert például nem figyelt órán.
Kaphat a gyerekem egyest valamelyik tantárgyból azért, mert hiányos volt a felszerelése?
Nem, mivel ha nem visz felszerelést (például otthon hagyja a számológépét, szöveggyűjteményét, atlaszát, tornacipőjét stb.), akkor nem a tantárgyi tudása hiányos, hanem egy magatartási szabályt sért meg. Az iskola házirendje határozhatja meg, hogy az otthon hagyott felszerelésnek milyen következménye lehet.
A dolgot árnyalja, hogy ha a felszerelés hiánya akadályozza a tanórán egy konkrét feladat elvégzését, akkor az el nem végzett feladatra adhat tantárgyi egyest a tanár. Nem szabad azonban valakit kifejezetten azért kiválasztani például a felelésre, dolgozatírásra, mert nincs felszerelése, és így egyest lehet neki adni. Egy példával érzékeltetve: ha amúgy is matekdolgozat van és a gyerek nem tudja megoldani a feladatokat, mert nem vitte magával a számológépét, akkor a dolgozatára kaphat egyest. Viszont egy átlagos matekóra végén, ha a tanár csak azért ad órai munkára osztályzatot, hogy a számológépet otthon felejtő gyereknek egyest adhasson, az nem jogszerű.
Ha fegyelmezetlen a gyerekem, akkor kiküldheti a pedagógus őt az óvodai csoportból/az iskolai óráról?
A gyakorlat és az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint elfogadható, hogy a gyereket kiküldjék a fóglalkozásról. Erre természetesen csak nagyon kivételes esetben, akkor kerülhet sor, ha a viselkedése zavarja vagy veszélyezteti a többieket. Viszont, mivel ebben az esetben is az intézmény felel a gyerek biztonságáért, fontos, hogy a kiküldött gyerek számára is biztosítani kell az életkorának megfelelő felügyeletet (például egy óvodás vagy alsós gyerek nem maradhat magára), illetve hogy a kiküldésének a lehető legrövidebb ideig kell tartani.
Az ombudsman álláspontja ezzel szemben az, hogy aggályos, ha a tanulót egyszerű eltávolítják az óráról. Mivel a gyakorlat ebben nem egyértelmű, mindig az adott eset körülményei lesznek a döntők. Ha úgy érzed, hogy a te vagy gyermeked jogai sérültek a foglalkozásról való kiküldés miatt, akkor fordulj a jogsegélyszolgálatunkhoz!
Ha a gyerekem kikéredzkedik pisilni, akkor mindig ki kell őt engednie a pedagógusoknak?
Igen, a pedagógusok kötelesek figyelembe venni a gyerekek testi szükségleteit és méltóságát, így nem tagadhatják meg a WC használatát. A gyerekednek semmilyen hátrányt nem okozhat az, ha szükségletei miatt kikéredzkedik. Ha egyértelmű, hogy a WC-re kéredzkedés nem testi szükségletből ered, hanem abból, hogy a gyermek nem szeretne részt venni az órán, szeretné kivonni magát a tanulás alól, akkor ezt pedagógiai módszerekkel kell kezelni, amely képes a viselkedés indokainak feltárására is.
Leronthatják a gyerekem magatartásjegyét, ha gyakran kikéredzkedik mosdóba?
Nem. Se fekete pontot, se más negatív értékelést nem adhatnak a pedagógusok azért, mert kiment a gyereked a mosdóba. Ha ez rendszeressé válik, és esetleg problémát okoz, akkor azt pedagógiai eszközökkel kell kezelni.
Hogyan szabályozhatja az iskola mikor-hol ehet, ihat egy tanuló tanítási időben?
A házirend szabályozhatja azt is, hogy a tanuló mikor és hol ehet-ihat az iskolában tanítási időben. A mindennapos együttélés kérdése, hogy az evésnek-ivásnak megvan a megfelelő helye és ideje.
Öltözködés, felszerelések, mobiltelefon
Előírhatja az iskola, hogy a gyermekem milyen ruhában, milyen külsővel jelenjen meg az iskolában?
Az öltözködés, hajviselet, smink és testékszer viselése a személyiség szabad kibontakoztatásának része, ezért csak megfelelő indokkal korlátozható. Arra lehetősége van az iskolának, hogy praktikus szabályokat írjon elő az öltözködésre, például megszabhatja azt, hogy nem lehet olyan ékszert hordani, amely testnevelésórán balesetveszélyes.
A teljes tiltások (például a hosszú haj vagy testékszerek megtiltása), illetve az ízlésen alapuló szabályok (például a szoknya- vagy nyakkendőviselés általános kötelezővé tétele), azonban nem jogszerűek. Ez alól csak az egyházi intézmények jelenthetnek kivételt, amelyek a vallási előírások alapján tágabb keretek között szabályozhatják a diákjaik megjelenését.
Ha a gyerekedet az öltözködése miatt akár a diákok, akár a tanárok megalázzák az iskolában(megjegyzéseket tesznek rá, sértő kifejezésekkel illetik, kiállítják a többiek elé elrettentő példaként vagy hasonlók), az minden esetben jogsértő. Ilyen esetben keresd jogsegély szolgálatunkat a jogsegély@tasz.hu címen!
Használhatja a gyerekem a mobilját az iskolában?
A mobiltelefonokat be szabad vinni az iskolába, de a használatukat főszabályként nem engedélyezi egy 2024 szeptemberével életbe lépő rendelet. Ez minden telefonra vonatkozik, nemcsak az okostelefonokra. A főszabály alól azonban vannak fontos kivételek.
Az igazgató egészségügyi célból, illetve az igazgató vagy a pedagógus pedagógiai célból viszont engedélyt adhat a gyerekednek a telefonhasználatra. Az engedély lehet általános (tehát olyan, ami mindenkor megengedi a telefon használatát), vagy alkalmi (tehát olyan, ami egy-egy tanórára vagy napra teszi lehetővé a mobilhasználatot). A telefonhasználati engedélyekről a Kréta-rendszerben kell olyan nyilvántartást vezetni, amely egyértelműen rögzíti, hogy melyik eszközt, milyen célból és mennyi ideig használhatja adott diák.
A telefonokat az iskolának kell megőriznie és a tanítási nap végén visszaadnia a tanulóknak.
Megtilthatják, hogy a gyerekem magával vigye a telefonját az iskolába?
Nem. Az iskola csak olyan tárgyakat tilthat ki, amelyek nem szükségesek a diákok kötelességeinek teljesítéséhez vagy jogainak érvényesítéséhez. A mobiltelefon viszont fontos lehet, például ha órai feladat megoldásához vagy a Kréta eléréséhez szükséges.
Azért sem szabályos a tilalmat így érvényesíteni, mert az iskoláknak nincs joguk az intézményenkívüli életet szabályozni. Márpedig ha a mobiltelefon bevitelét teljesen megtiltanák, az a tanítási időn túlra is kihatna, hiszen így a gyerekek iskolába menet és hazafelé sem használhatja a telefont.
Ha engedély nélkül használja a telefonját a gyerekem az iskolában, akkor kaphat ezért intőt?
Igen, de csak akkor, ha az iskola házirendjében konkrétan szerepel, hogy intőt lehet adni fegyelmezési eszközként a jogszabályok megszegéséért, például a mobil engedély nélküli használatáért. Ha nincs ilyen szabály, akkor intőt sem lehet adni.
Átkutathatják a gyerekemet azért, hogy kiderüljön, van-e nála telefon az iskolában?
Nem. A táska vagy ruházat átvizsgálása súlyos megsértése a tanuló magánszférájának, amit csak rendőr végezhet el, erre még az iskolaőr sem jogosult. A pedagógus csak felszólíthatja a gyerekedet arra, hogy adja át a mobiltelefonját, de nem kényszerítheti arra, hogy kifordítsa a zsebeit vagy kipakolja a felszerelését.
Elkobozhatják a gyerekemtől a mobiltelefonját, ha nincs engedélye a használatára?
Jogi értelemben nem beszélhetünk “elkobzásról”, sőt még köznapi értelemben sem, mivel a pedagógus nem veheti el a gyerektől a mobilt. Arra viszont joga van a pedagógusnak, hogy ha a gyereked engedély nélkül telefonozik, akkor felszólítsa őt, hogy adja át a telefonját. Ha pedig a gyerek átadja, akkor a pedagógusnak kötelessége azt átvenni. Ha a tanuló ezután sem adja át a telefont, akkor a pedagógus hivatkozhat arra, hogy a tanuló megsérti a házirendet, és a házirendben szabályozottak szerint járhat el vele szemben (pl. fegyemi eljárást kezdeményezhet).
Fontos tudni, hogy ilyenkor a mobilt csak a tanítási nap végéig veszik el, utána a gyerekednek vissza kell kapnia az eszközét.
Milyen eszközök/felszerelések megvásárlását teheti kötelezővé az iskola?
Mindig az adott tantárgyat oktató pedagógus joga, hogy (a helyi tanterv alapján és a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével) megválassza azokat a tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, amelyeket a tanításhoz használni kíván. Ez ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy egészen konkrétan megszabhatja, hogy milyen márkájú, típusú eszközt kell megvásárolnod. Ha az eszköz a funkcióját be tudja tölteni, akkor arról szabadon dönthettek a gyerekeddel, hogy ő milyen márkát, típust szeretne használni.
Minden olyan felszerelést az iskolának kell biztosítania, amely nem nélkülözhetetlen a tanításhoz. Ezek a felszerelések olyan sokfélék lehetnek, hogy nem lehet őket tételesen felsorolni, de tipikusan ilyen lehet az egyenruha, egyenpóló, ballagási öltözék. Egy-egy felszerelési tárgynál persze felmerülhet, hogy nélkülözhetetlen-e vagy sem. Ezt a kérdést a pedagógusnak, esetleg az igazgatónak és a szülőknek kell közösen eldönteni.
Pénzügyek
Hogyan adhatok pénzt vagy más adományt az óvodának vagy az iskolának, ha így szeretném segíteni, a gyermekem jobb körülmények között tanulhasson?
Óvodáknál általában egyszerű adományozni: akár pénzt, akár tárgyat, akár szolgáltatást ajánlasz fel, azt adhatod közvetlenül az intézménynek vagy – ha van – az óvoda alapítványának. Bár ebben az esetben nincs törvényi korlátozása az adományozásnak, maga az óvoda vagy az azt fenntartó önkormányzat szabhat meg korlátokat, ezekről helyben érdeklődhetsz.
Iskoláknál bonyolultabb a helyzet. Magán- és egyházi iskolák esetén az iskola határozza meg az adományozás módját, ezek az intézmények elfogadhatnak adományt közvetlenül, vagy alapítványon keresztül is.
Viszont a tankerületi (azaz állami) iskoláknál szigorúbb szabályok vonatkoznak az adományozásra:
- Természetes személy (magánszemély) havonta legfeljebb 50 ezer forint értékű természetbeni (pl. eszközök, tárgyak, szolgáltatások) adományt adhat külön engedély nélkül. Ha az adományok értéke meghaladja ezt az összeget, akkor az adományozáshoz már a Klebelsberg Központ elnökének jóváhagyása szükséges.
- Pénzbeli adomány esetében az összegtől függetlenül mindig szükséges a Klebelsberg Központ elnökének jóváhagyása.
- Jogi személy (például cég) szintén csak a Klebelsberg Központ elnökének engedélyével adományozhat, függetlenül attól, hogy pénzbeli vagy természetbeni adományról van szó.
Iskolai alapítványoknak adható adományokra nem vonatkoznak ilyen korlátozások, oda bármilyen értékű adományt adhatsz. De fontos tudnod, hogy ezek az adományok az alapítvány vagyonának lesznek a részei egészen addig, amíg el nem juttatják azokat iskolához. Ahhoz, hogy az alapítvány eljuttathassa az iskola számára összegyűjtött adományokat, szintén szükséges a Klebelsberg Központ elnökének jóváhagyása.
Előírhatja az óvoda/iskola, hogy a szülő pénzbeli vagy természetbeni adományt (például tisztasági csomagot vagy gyümölcsöt) adjon?
Az önkormányzati óvodák és az állami iskolák nem kérhetnek pénzbeli vagy természetbeli hozzájárulást a szülőktől. Ha például tisztasági csomagot, gyümölcsöt vagy pénzt kérnek az iskolai alapítványnak, azt nem tehetik kötelezővé. Ez vonatkozik azokra az egyházi iskolákra is, amelyek állami feladatot látnak el (vagyis körzetes iskolaként működnek).
Azok a nem állami iskolák viszont, amik nem látnak el állami feladatokat (vagyis nem körzetes iskolák) kérhetnek tandíjat, és ezen felül is beszedhetnek különböző díjakat, és hozzájárulást a működési költségeikhez.
Kötelező osztálypénzt fizetni?
Osztálypénzre vonatkozó szabályokat a törvény nem rögzít, ezért itt csak egyéb általános szabályokra és szakmai állásfoglalásokra tudunk támaszkodni. Ez alapján állami iskolákban az osztálypénz nem lehet kötelező. A szülők szabadon dönthetnek arról, hogy közös célokra hozzájárulnak-e osztálypénz gyűjtéséhez. Ilyenkor a begyűjtött összeg kezelésére kijelölt személynek (aki lehet az osztályfőnök, vagy egy szülő is) elszámolást kell adnia a pénzről a szülőknek. Egyetlen gyereket sem érhet hátrány akkor, ha a szülei nem fizetnek osztálypénzt, de a szülők dönthetnek úgy, hogy csak azok a gyerekek kapják meg az osztálypénzből finanszírozott dolgokat, akik befizettek.
Kötelező kifizetni az osztálykirándulást, közös múzeum/mozilátogatást?
Az állami (tankerületi fenntartású) iskolák és azok a nem állami (pl. egyházi) iskolák, amik körzetes iskolaként működnek a kötelező iskolai programokat, illetve azokat a programokat, amelyek a pedagógiai program részét képezik, nem fizettethetik ki a szülőkkel. A nem kötelező programokon való részvétel önkéntes, így a szülők nem kötelesek kifizetni a díjat, ha nem tudják vagy nem akarják.
A nem körzetes magán- és egyházi fenntartású iskolák kérhetnek díjat a különböző programokért.
Mit lehet tenni, hogy a nem kötelező iskolai programokból ne maradjanak ki anyagi helyzet miatt diákok?
Az intézmény iskolaszéke vagy szülői szervezete (SZMK) az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével dönthet arról, hogy mi az a legmagasabb összeg, amennyibe az intézmény által megvalósított nem ingyenes program kerülhet. Vagyis lehet arról döntést hozni, hogy maximum mennyibe kerülhet a szülő számára egy osztálykirándulás vagy múzeumlátogatás.
Különösen nehéz helyzetet eredményezhet, ha egy-egy gyerek családja anyagi helyzete miatt nem tud részt venni a nem kötelező programokon. Erre érdemes az iskolán belül megoldást keresni, akár alapítványi támogatás, akár az osztály- vagy iskola/óvodaközösség általi támogatás formájában.
Ha még így sem megoldható a tanuló részvétele a kiránduláson, akkor az iskolának, természetesen biztosítania kell a kirándulás ideje alatt a részt nem vevő tanuló iskolai felügyeletét.
Ha további kérdésed van a témában, vagy jogsértés érte a gyerekedet az iskolában, keresd jogsegélyszolgálatunkat telefonon, vagy a jogsegely@tasz.hu címen.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
