Jogok az egészségügyben
Magyarországon az egészségügyi törvény (Eütv.) a beteg jogainak alapdokumentuma, a betegjogok törvénybe foglalásának célja, hogy mérsékeljék a beteg és az egészségügyi intézményrendszernek való kiszolgáltatottságát. Valamennyi betegjog azt segíti elő, hogy a beteg – cselekvőképességében történő akadályoztatása pedig hozzátartozója – lehessen a „kezelés ura”, pontos képet kaphasson egészségi állapotáról, ő határozhassa meg, hogy állapotáról ki szerezhessen tudomást, továbbá – a törvény által megállapított keretek között – ő dönthessen arról, hogy mely egészségügyi beavatkozásokat végezzenek el rajta, illetve melyeket ne. Ennek keretében a törvény minden beteg számára biztosítja
-
az egészségügyi ellátáshoz való jogot,
-
az emberi méltósághoz való jogot,
-
a kapcsolattartás jogát,
-
a tájékoztatáshoz való jogot,
-
az önrendelkezéshez való jogot,
-
az ellátás visszautasításának jogát,
-
az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát,
-
az orvosi titoktartáshoz való jogot,
-
az intézmény elhagyásának jogát.
Az alábbiakban ezen jogok tartalmát fejtjük ki bővebben.
Mikor jár nekem az egészségügyi ellátás?
A beteg legalapvetőbb joga, hogy megfelelő ellátásban részesüljön. Akinek az egészségi állapota indokolja, annak joga van arra, hogy hozzáértő orvosok megvizsgálják, gyógykezeljék, és fájdalmait csillapítsák. Ha nincs szükség azonnali beavatkozásra, akkor a betegek maguk választhatják meg az egészségügyi intézményt és a kezelésüket végző orvost. Az intézmény megválasztásánál fontos tudni, hogy a beutalónak abba az intézménybe kell szólnia, ahova menni szeretnénk, tehát ezt a beutaló orvossal előre egyeztetni kell. Előfordulhat, hogy a választott intézmény nem tudja a szükséges kezelést biztosítani. Ilyenkor a beteget várólistára kell venni, vagy tájékoztatni kell arról, van-e olyan intézmény, ahol az adott kezelésben a legrövidebb időn belül részesülhet.
Milyen bánásmód jár nekem az egészségügyben?
A kórházakban, rendelőkben a betegekkel emberhez méltóan kell bánni: udvarias megszólítás és tiszteletteljes bánásmód illeti meg őket, nem kényszeríthetők indokolatlan várakozásra, szeméremérzetükre tekintettel kell lenni, azaz nem kérhetik feleslegesen, hogy levetkőzzünk, az orvoson kívül mások előtt nem kell ruházat nélkül mutatkozni. A betegeken csak az ellátásukhoz szükséges beavatkozásokat szabad elvégezni, és tiszteletben kell tartani személyes szabadságukat. Ez azt jelenti, hogy néhány különleges esettől eltekintve nem lehet megakadályozni, hogy távozzunk a kórházból, nem kényszeríthetnek a betegszobába, vagy a betegágyba. Ezek mellett minden betegnek joga van arra, hogy a kórházban saját ruháit és személyes tárgyait használja.
Megtilthatják-e, hogy a kórházban látogatókat fogadjak?
A kórházban lévő betegeket meglátogathatják rokonaik, barátaik. A kórteremben az egyszerre fogadható látogatók számáról a kórház a házirendjében rendelkezik. A látogatást csak különleges esetekben lehet korlátozni, például influenzajárvány idején. A törvény lehetővé teszi minden súlyos állapotú beteg számára, hogy az általa megjelölt személy akár folyamatosan, állandóan mellette tartózkodjon. Súlyos állapotúnak számítanak azok a betegek, akik képtelenek ellátni magukat, akiket csillapíthatatlan fájdalmak gyötörnek, és akik pszichés krízishelyzetben vannak. A törvény szerint a szülők is jogosultak a tizennyolc év alatti beteg gyermekük mellett tartózkodni. A kórháznak a szülő nő kérésére biztosítania kell, hogy társa mellette maradhasson a vajúdás és a szülés alatt, a szülés után pedig – ha egészségi ok nem zárja ki – a csecsemővel egy helyiségben helyezzék el.
Mit kell elmondania az orvosnak a betegségemről?
Az orvosnak minden esetben, külön kérés nélkül tájékoztatnia kell a beteget a következőkről:
-
mire számíthatunk, mi a betegség lefolyása, mik a kilátások;
-
milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat javasol és miért;
-
milyen kockázatai vannak ezeknek a beavatkozásoknak, illetve annak, ha nem vetjük alá magunkat a beavatkozásnak, kezelésnek;
-
mire lehet számítani a beavatkozások, kezelések következményeként;
-
milyen másfajta gyógymódok jöhetnek még szóba;
-
arról, hogy a kezelésével kapcsolatban a beteg jogosult dönteni.
Érthető, tehát nem orvosi szakkifejezésekkel teletűzdelt tájékoztatást kell kapnunk, és a kezelőorvosnak meg kell válaszolnia a kérdéseinket. Valahányszor új helyzet áll elő a kezelés során, például újabb beavatkozásra van szükség, az erre vonatkozó információkat is meg kell osztani velünk. Dönthetünk úgy is, hogy állapotunkról, betegségünkről nem kérünk további információkat, esetleg teljesen lemondunk a tájékoztatásról. Ugyanakkor jogunkban áll megnevezni azt a személyt, akit helyettünk tájékoztatnak.
Miről dönthetek én az orvosnál, vagy a kórházban?
A betegek maguk dönthetnek a kezelésükkel kapcsolatos kérdésekben: elmegyünk-e az orvoshoz, mely beavatkozások, vizsgálatok elvégzésébe egyezünk bele, melyeket utasítunk vissza. Az orvosi csak olyasmit csinálhat velünk, amihez hozzájárultunk, azután, hogy az orvos érthetően tájékoztatott bennünket. Az egyszerűbb vizsgálathoz és beavatkozáshoz elegendő, ha szóban járulunk hozzá, vagy nem tiltakozunk ellene. A műtéthez, a beteg testébe behatoló komolyabb beavatkozáshoz azonban már írásbeli beleegyezés szükséges. Ha a beteg nem képes írni, akkor két tanú előtt adhatja meg hozzájárulását. Fontos szabály, hogy a beleegyezést bármikor visszavonhatjuk, de tudni kell azt is, hogy ha alapos ok nélkül vonjuk vissza a beleegyezést, kötelezhetők lehetünk az így felmerült költségek megtérítésére.
Visszautasíthatom-e az orvosi ellátást?
A betegek dönthetnek úgy, hogy nem veszik igénybe az orvosi ellátást, illetve az egyes beavatkozásokat. A legtöbb esetben elegendő, ha döntésünket szóban közöljük az orvosunkal. Más a helyzet, ha olyan komoly az állapotunk, hogy ha nem történik meg a beavatkozás, akkor maradandó károsodásra, súlyos egészségromlásra számíthatunk. Az ilyen ellátás visszautasításával kapcsolatban a törvény szigorú. Ilyenkor a betegnek saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatban kell rendelkezni az ellátás visszautasításáról. Olyan kezelést, amely nélkül hamarosan meghalnánk, csak akkor utasíthatunk vissza, ha olyan gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk, amely megfelelő orvosi ellátás esetén is rövid időn belül halálhoz vezetne. A visszautasítás ebben az esetben is megtörténhet saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozattal. Emellett arra is lehetőségünk van, hogy előre rendelkezzünk arról, hogy magatehetetlen állapotunkban mit tehetnek meg velünk és mit nem, milyen kezelést nyújthatnak nekünk és milyet nem. Ezt a nyilatkozatot előzetes egészségügyi rendelkezésnek nevezik és aki ilyet kíván tenni, annak ezt közjegyző előtt kell hitelesítetni.
Megismerhetem-e a rólam készült egészségügyi iratokat?
Az egészségügyi intézmények nyilvántartják a betegeik adatait, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos dokumentumokat. A törvény jogot biztosít a betegnek arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse (leletek, röntgenfelvételek, írásos orvosi vélemények, stb.) Így nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet kezelő orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó dokumentumokat is megnézhesse. A dokumentumokba nemcsak betekinthet, de egyes részeiről, akár annak egészéről is másolatot kérhet vagy készíthet, akár le is fényképezheti. Ha másolatot kér, az első alkalommal ingyenes, minden további esetbennnak költségeit a betegnek kell kifizetni, ezért nem árt azokról előre tájékoztatást kérni. A másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál lényegesen magasabb. A törvény emellett előírja, hogy a kórházból elbocsátott betegek számára zárójelentést kell készíteni. Az egészségügyi dokumentumokról szóló tájékoztatónk itt érhető el.
Az orvos beszélhet-e bárkinek a betegségemről?
Az orvosok és valamennyi egészségügyi dolgozó köteles bizalmasan kezelni a betegekkel kapcsolatos információkat. Orvosi titoknak számít minden, ami a megbetegedéssel, a vizsgálatokkal és a gyógykezeléssel kapcsolatos. A gyógyítás érdekében más egészségügyi intézményekben bele tudnak tekinteni a beteg adataiba egy központi rendszeren keresztül, de a beteg, ha azt szeretné, az ügyfélkapun keresztül be tudja állítani, hogy ne legyenek elérhetőek ezek az adatok. Az egészségügyi ellátók által elérhető adatok azonban mindenki más számára titkosak. Az orvosi titoktartás része az is, hogy a beteg jogosult arról nyilatkozni, kinek adható felvilágosítás egészségi állapotáról, illetve kik azok, akiket kimondottan nem szeretne, ha tájékoztatnák.
Szabadon elmehetek a kórházból?
A betegnek joga van az egészségügyi intézményt bármikor elhagyni, ha azzal nem veszélyezteti mások egészségét. A törvény pusztán azt írja elő, hogy a beteg távozási szándékát jelentse be a kezelőorvosának. Amikor a távozásra azért kerül sor, mert a beteg gyógykezelése véget ért, a kórháznak a beteget erről előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint legalább 24 órával az elbocsátást megelőzően.
Mit tehetek, ha megsértették valamely jogomat az egészségügyi ellátással kapcsolatban?
Ha úgy érezzük, hogy az egészségügyi ellátás sérelmes volt a számunkra, különféle jogi eszközökkel élhetünk. Ezeknek az a céljuk, hogy a bennünket ért sérelmet valamilyen módon orvosolja. Van köztük olyan, ami inkább arra való, hogy az ellátás közben felmerülő konfliktust oldjuk meg, és olyan is, ami jogi szakértelmet igénylő, hosszabb eljárás. Az igénybe vehető lehetőségekről itt írunk részletesen.
