Külföldre költöző és külföldről hazaköltöző magyar állampolgárok egészségbiztosítása

Erre nem lehet egyértelmű választ adni. Annak van élő biztosítása, aki

• alkalmazott valahol,
• szövetkezetben személyesen közreműködő tag,
• álláskeresési támogatást kap,

• egyéni vagy társas vállalkozó,
• nem hagyományos munkaviszonyban, de fizetésért dolgozik (pl. megbízási szerződéssel, vállalkozásban), aki személyesen dolgozik, ha havonta legalább a minimálbér 30%-át (69 600 Ft) vagy naponta annak harmincad részét (2 320 Ft) megkeresi,
• egyházi személy,
• mezőgazdasági őstermelő,
• kisadózó.

A fentieken túl van néhány speciális eset, ezekről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán olvashatsz bővebben. Ha nem igaz rád egyik eset sem, akkor nagy valószínűséggel nincs biztosításod Magyarországon.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (a továbbiakban EU kártya) azért jött létre, hogy ha átmeneti jelleggel tartózkodsz az EU-ban vagy a Svájcban és az Egyesült Királyságban, akkor az adott ország polgáraihoz hasonló ellátásban részesülhess. Ehhez az kell, hogy valamelyik EU tagállamban legyen élő biztosításod, ezt igazolja az EU kártya. Ha van magyar biztosításod, a Magyarországon kiadott EU-s kártyával tehát egy nyaralás alatt igénybe veheted egy másik EU-s vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó ország egészségügyi ellátását. Ez fordítva is igaz: ha látogatóba jössz haza Magyarországba, használhatod a külföldön kiadott EU kártyát.

Fontos azonban, hogy ha abban az adott országban valamilyen ellátás fizetős, akkor ezt neked is ki kell fizetned akkor is, ha Magyarországon ingyen járna.  Ugyanez igaz a sürgősségi ellátásra is, tehát ha azért fizetni kellene az adott országban, neked is fizetni kell érte. Ennek kiváltására szolgálnak a különböző utasbiztosítások, ezért utazás előtt érdemes tájékozódnod erről.

Fontos még tudni, hogy az EU kártya nem használható arra, hogy kifejezetten egy adott orvosi ellátás miatt utazz máshova.

Ez azért lehetséges, mert Magyarországon az ellátás biztosítási alapú, vagyis az kap ellátást, aki járulékot fizet. Ezért az állampolgárságnál több kell ahhoz, hogy belföldinek számíts biztosítási szempontból és biztosított legyél. Egyrészt belföldinek kell számítanod, amihez bejelentett magyarországi lakóhely kell. Emellett kell, hogy legyen biztosítási jogviszonyod (alkalmazottként, vállalkozóként, hallgatóként stb.). Ha senki nem fizeti utánad a járulékot, mert mondjuk nincs munkahelyed és nem tanulsz, akkor ezt te is megteheted a havi 11 300 forintnyi egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével. Viszont ennek a feltétele, hogy legalább egy megszakítás nélküli éve legyen magyar lakcímed. Ez azt jelenti, hogy ha most költöztél haza évek után Magyarországra és nincs biztosításod, mert nem tanulsz, dolgozol, stb., akkor ha nincs egy éve magyar lakcímed, nem lehetsz azonnal ellátásra jogosult úgy, hogy elkezded befizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha a hazaköltözéskor már fizeti utánad valaki a járulékokat, mert mondjuk van magyar munkahelyed, vagy vállalkozóként dolgozol, esetleg tanulsz, akkor ahogy újra lesz bejelentett lakcímed, jár az ingyenes egészségügyi szolgáltatás.

Ha a hazaköltözéskor még nincs élő biztosításod és a korábbi már megszűnt, de szeretnéd igénybe venni az állami egészségügyi ellátást (nem csak a sürgősségit), megállapodást kell kötnöd erről a kormányhivatallal.

A megállapodás értelmében minden hónapban be kell fizetned a mindenkori minimálbér 50%-át (ami 2023-ban 116 000 ft), és a 24. hónap, tehát a második év első napjától leszel jogosult egészségügyi ellátásra. Ha nem szeretnéd kivárni ezt a két évet, két dolgot tehetsz:

• nem fizeted a havi 116 000 forintot, hanem megvárod azt az időt, amikorra már egy éve lesz bejelentett lakcímed és onnantól fizeted a egészségügyi szolgáltatási, vagy ismertebb nevén tb járulékot (9 600 Ft),
• kifizeted egyben a 24 havi megállapodás összeget és rögtön jogosult leszel (2 784 000 Ft).

Ha időközben munkát kapsz vagy elkezdesz tanulni, újra lesz biztosításod, és nem kell kivárni a 24 hónapot.

Ha a megállapodás mellett döntesz, be kell menned a lakóhelyedhez vagy tartózkodási helyedhez legközelebbi kormányhivatalba. Vidd magaddal a

• személyazonosságot igazoló fényképes igazolványodat (személyi, útlevél, kártyaformátumú jogosítvány),
• a lakó-, tartózkodási-, vagy szálláshelyedet igazoló dokumentumot (pl. az albérleti szerződést).

A megállapodás megkötésének feltétele, hogy részt vegyél a kormányhivatal által elrendelt egészségügyi állapotfelmérésen a lakóhelyed szerinti vármegyei kórházban. Fontos tudni, hogy ha ilyenkor már fennálló betegséget, egészségkárosodást diagnosztizálnak, akkor az ezzel kapcsolatos kezelések, ellátások finanszírozására nem terjed ki a megállapodás, ezeknek a betegségeknek a kezeléséért külön fizetned kell.

Mindaddig, amíg nem kötöd meg a megállapodást és nem fizetted be a 24 havi járulékot, vagy nem leszel máshogy biztosított, mindenfajta ellátásért külön fizetned kell.

Automatikusan nem szűnik meg a magyar biztosításod, ezt neked kell kezdeményezned, ha hosszabb időre külföldre költözöl. Ez azért fontos, mert egyszerre nem lehet két biztosításod, választanod kell, hogy melyik országban leszel biztosított. Ha mégsem szüntetted meg a magyar biztosításod, de külföldön is biztosított vagy, 10-100 000 forint bírságot szabhatnak ki rád.

Az egészségbiztosítási törvény szerint tizenöt napon belül kell bejelentened, ha másik EGT államban lettél biztosított. Például ha Németországban kapsz munkát és ezért kiköltözöl, akkor a biztosítás kezdetétől számított tizenöt napon a kormányhivatalnak be kell jelentened ezt a „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy” formanyomtatványon. Ebben az esetben az EU-kártyát is vissza kell küldened. Az ügyintézési határidő hatvan nap, így elvileg legfeljebb ennyi idő múlva megszűnik a biztosításod.

A külföldön munkavállalók tb-vel kapcsolatos kötelezettségeiről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán olvashatsz bővebben.

Ha nem hosszabb távra és nem munka miatt költözöl külföldre, érdemes átgondolod a lehetőségeidet, ehhez ajánljuk az Európai Unió magyar nyelvű hivatalos oldalát.

A válasz inkább attól függ, hogy milyen célból mész ki dolgozni, kevésbé attól, hogy mennyi időre. Éppen ezért nincs egy idősáv, ameddig nem kell bejelenteni valamilyen változást, hanem attól függ, hogy milyen helyzetben vagy.

Például nem számít, hogy csak 1 évre tervezel külföldön dolgozni, ha egy német céghez kerülsz akkor ott kell tb-dnek lennie. Ezzel szemben, ha Erasmus programmal mész ki külföldre, akkor mivel ez egy ösztöndíj, amire más szabályok vonatkoznak, nem változik a tb státuszod.

Ahogy azt a “Ha külföldre költözöm, mikor szűnik meg a magyar biztosításom?” kérdésnél írtunk érdemes a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Egészségvonal oldalán tájékozódnod mielőtt külföldre költözöl. Ha pedig nem hosszú távra és nem munka miatt költözöl külfüldre, akkor ajánljuk az Európai Unió magyar nyelvű hivatalos oldalát.