Mit kell tudni az önkormányzati választásról?
Az önkormányzati választáson településtípusonként eltér, hogy mire szavazunk. Más szabályok vonatkoznak fővárosra, a 10 000 főnél népesebb, és a 10 000 fő alatti lakósságszámú településekre is. Alapvetően azonban polgármestereket és az önkormányzati képviselő-testület tagjait választjuk meg. Budapesten pedig főpolgármestert, kerületi polgármestereket és a fővárosi közgyűlés tagjait, a nem megyei jogú városokban a vármegyei közgyűlés jelöltjeit is meg kell választani. Azaz arról döntünk, hogy kik vezessék a településünket, kik hozzanak döntést a fontos helyi ügyekben. Ebben a tájékoztatóban leírjuk, hogy ki és mire szavazhat az önkormányzati választásokon attól függően, hogy hol él.
2024-ben önkormányzati és európai parlamenti választások is lesznek Magyarországon. Idén először egy napon tartják ezt a két választást, június 9-én. Az EP-választásról külön tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Miről szavazunk?
Polgármesterek megválasztása
Minden településtípus esetében választunk polgármestert az önkormányzati választáson. A polgármesterjelöltekről szóló szavazólapon mindenki egy jelöltre szavazhat. A jelöltek közül az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Nincsen érvényességi küszöb, azaz az eredmény érvényes lesz, függetlenül attól, hogy hány ember megy el szavazni az adott városban, faluban, kerületben. A budapesti lakosok külön szavazólapon választják meg saját kerületük polgármesterét, emellett pedig főpolgármestert is választanak. A szavazólapon mindenki egy jelöltre szavazhat, akik közül az lesz a kerületi polgármester és a főpolgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta. Érvényességi küszöb nincsen, azaz érvényes lesz az eredmény attól függetlenül, hogy hány ember megy el szavazni. A kerületi polgármester a kerületeket irányítja, a főpolgármester pedig az egész várost érintő ügyekért felel. Ő vezeti a Főpolgármesteri Hivatalt, és ő a Fővárosi Közgyűlés elnöke.
Képviselő-testület megválasztása
10 000-nél kevesebb lakosú településeken
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a választások egyéni listás rendszerben zajlanak. Az egész település egy választókerületet alkot, és a település méretétől függ, hogy hány önkormányzati képviselőt választunk:
- 100 lakosig 2 főt
- 1000 lakosig 4 főt
- 5000 lakosig 6 főt
- 10000 lakosig 8 főt
Minden választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat összesen, ahány tagú lesz a képviselőtestület. Például egy 600 fős faluban 4 tagból áll a képviselőtestület, tehát a szavazólapon legfeljebb 4 jelölt mellé húzhatod be az X-et. Ha két jelölt pont ugyanannyi szavazatot kapott, sorsolással dől, melyikőjükből lesz képviselő.
A megválasztott képviselők alkotják majd a képviselő-testületet.
10 000-nél több lakosú településeken
A 10 000-nél több lakosú településeken vegyes választási rendszerben választunk képviselő-testületet. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület az egyéni választókerületekben megválasztott képviselőkből és a kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselőkből áll. A település lakosságszámától függ, hogy hány tagú a képviselő-testület:
- 25 000 lakosig 11 fő (8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listáról)
- 50 000 lakosig 14 fő (10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listáról)
- 75 000 lakosig 17 fő (12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listáról)
- 100 000 lakosig 20 fő (14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listáról)
Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A kompenzációs listáról lejjebb, a Mi az a kompenzációs lista? fejezetben olvashatsz.
Budapest
Korábban a fővárosi közgyűlést a kerületek polgármesterei, a főpolgármester és a kompenzációs listáról bejutott tagok adták. 2024-től viszont a fővárosi közgyűlésbe tisztán listás szavazás útján lehet bejutni. Azaz a választók pártok és egyesületek listáira szavazhatnak, és a leadott szavazatok arányában jutnak be a jelöltek a fővárosi közgyűlésbe. A fővárosi közgyűlés 32 tagú, tagja a közvetlenül választott főpolgármester is.
Vármegyei önkormányzatok
A települési önkormányzatok mellett minden vármegyében területi vagy más néven vármegyei önkormányzatok is működnek, amelyek elsősorban több települést átfogó koordinációs, területfejlesztési és vidékfejlesztési feladatokat látnak el. A vármegyei közgyűlés választásakor az egész vármegye egyetlen választókerületet alkot, ahol mindenkinek egy listára van lehetősége szavazni. Nem egyéni jelöltekre szavazunk tehát, hanem egy párt vagy egyesület listájára. A listát állítók ezután egy matematikai számítás alapján jutnak mandátumhoz. Fontos, hogy nem minden település lakosai szavazhatnak a vármegyei közgyűlésre. A megyei jogú városok és a főváros lakói nem rendelkeznek választójoggal a vármegyei önkormányzat választásánál.
Hogyan működik a kompenzációs lista?
Azt, hogy a kompenzációs listáról kik kerülhetnek be a képviselő-testületbe, a töredékszavazatok határozzák meg. A töredékszavazatok azok a szavazatok, amelyeket azokra a képviselőkre adtak le, akik végül nem szereztek mandátumot. Azoknak a jelölő szervezeteknek a jelöltjei kerülhetnek be kompenzációs listáról, amelyek a töredékszavazatok legalább 5 százalékát megszerezték az adott településen. Ha közös listát állítottak egy másik szervezettel, a szavazatok legalább 10 százalékát kell megszerezniük ehhez.
Például egy 70 000 fős város 12 választókerületre van osztva, így ott 12 képviselő jut be a képviselőtestületbe az egyéni választókerületekből. Emellett azonban még 5 jelöltnek lehetősége van kompenzációs listáról mandátumhoz jutni, így a képviselőtestület összesen 17 tagból fog állni.
Tegyük fel, hogy a grafikon az egyik választókerület eredményeit mutatja. A Kék Párt jelöltje kapta az első választókerületben a legtöbb szavazatot, így ő lesz a képviselő. A két másik párt jelöltjeire leadott szavazatok sem vesznek azonban kárba, a Piros Párt 300 szavazatot, a Zöld Párt pedig 400 szavazatot írhat a kompenzációs listájára. Miután a többi választókerületből is hozzáadják a pártok kompenzációs listájához a vesztes jelöltjeikre leadott szavazatokat, elkezdődik a megmaradt mandátumok kiosztása.
Ki szavazhat
A helyi önkormányzati választásokon azok a nagykorú személyek szavazhatnak, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye van az adott településen. A helyi lakosok közül azonban nem csak a magyar állampolgárok jogosultak szavazni. A helyi önkormányzati képviselőkre és a polgármesterre szavazhat az Európai Unió bármely más tagállamának állampolgára is, ha van magyarországi lakóhelye. Részt vehetnek a választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező és helyben lakó, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is.
Ha valakit gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban megfosztottak a választójogától az a helyi önkormányzati választáson sem szavazhat.
Átjelentkezhetek-e az önkormányzati választáson, ha máshonnan szavaznék?
Az önkormányzati választásokon a lakóhelyeden vagy a tartózkodási helyeden adhatod le a szavazatod. Tehát van lehetőséged átjelentkezni, de nem akárhova, csak a lakóhelyedről a hivatalosan bejelentett tartózkodási helyedre Az átjelentkezésről részletesen írtunk egy külön tájékoztatóban.
Külföldön élő magyar állampolgár vagyok, szavazhatok-e az önkormányzati választáson?
Külföldön élő magyar állampolgárként csak akkor szavazhatsz az önkormányzati választásokon, ha van magyarországi lakcímed. Mivel csak a lakóhelyeden vagy a tartózkodási helyeden adhatod le a szavazatod, a szavazás napjára haza kell utaznod. Levélszavazásra és konzulátuson szavazásra az önkormányzati választások esetében nincs lehetőség.
Gondnokság alatt állok, szavazhatok-e az önkormányzati választáson?
A gondnokság nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem szavazhatsz. Meg kell nézned az ítéletet, amiben gondnokság alá helyeztek. Ha nem ír választójogról, akkor szavazhatsz. Ha az ítélet korlátozza a választójogod, nem szavazhatsz. Ha nem szavazhatsz, de szeretnél, segítünk! Írj nekünk ide: jogsegely@tasz.hu.
Börtönben vagyok, szavazhatok-e az önkormányzati választáson?
Önmagában a fogvatartás nem korlátozza azt a jogot, hogy szavazhass. A jogerős ítéletetben azonban bizonyos időre eltilthatnak a közügyektől. Ha ez megtörtént, akkor az eltiltás idején nem szavazhatsz. Tehát nem az a kérdés, hogy börtönben vagy-e, hanem az, hogy eltiltottak-e a közügyek gyakorlásától.
A közügyektől eltiltás egy mellékbüntetés, amelyet akkor alkalmaz a bíróság, ha valakit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és a bíróság szerint méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen.
A bíróság az ítéletben mindig leírja, hogy mennyi időre szól a közügyektől való eltiltás. Azt azonban úgy kell számítani, hogy a jogerős ítéletet követő szabadságvesztés időtartama nem számít bele. A közügyektől eltiltás nagyrészt csak az adott bűncselekmény büntetéséül kiszabott szabadságvesztés letöltését követően kezdődik meg és addig tart, amíg a bíróság által kiszabott idő – 1-10 év – el nem telik. (Az eltiltás ideje telik még az ítélet jogerőre emelkedése és a bevonulás között is.)
Ha nem vagy eltiltva a közügyek gyakorlásától, akkor mozgóurnát kell kérned a fogvatartásod helyszínére ahhoz, hogy szavazhass az önkormányzati és az európai parlamenti választáson. Külön tájékoztatót készítettünk arról, hogy ezt hogyan teheted meg. A mozgóurnás szavazás részleteit a büntetés-végrehajtási intézetek szabályozzák.
Az önkormányzati választáson viszont csak akkor tudod leadni a szavazatodat, ha a fogvatartásod helyszíne abban a választókerületben van, ahol a lakóhelyed vagy a tartózkodási helyed. Ilyenkor is mozgóurnát kell kérned.
Ha a tartózkodási helyed szerinti választókerületben tartanak fogva, akkor előbb átjelentkezési kérelmet kell benyújtanod. Erre akkor van lehetőséged, ha a választás kitűzését megelőző harmincadik napon és a kérelmed elbírálásakor ugyanazon a tartózkodási hellyel rendelkeztél, és annak érvényessége legalább a szavazás napjáig tart. Ezután kell kérned a mozgóurnát.
Szociális intézményben élek, szavazhatok-e az önkormányzati választáson?
Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd a Szavazhatok-e, ha gondnokság alatt állok? kérdést.) Ha nem tudod elhagyni az intézményt, mozgóurnát igényelhetsz, és tudsz az intézményből szavazni. (Külön tájékoztatót készítettünk arról, hogy ezt hogyan teheted meg.) Ehhez fontos azonban, hogy hol van hivatalos lakcímed / tartózkodási helyed.
- Ha az intézmény a hivatalos lakcímed, nincs további teendőd, kérhetsz mozgóurnát.
- Ha tartózkodási helyként van megadva a lakcímkártyádon a szociális intézmény, először át kell jelentkezned ide a szavazáshoz a lakóhelyedről, és utána kérhetsz mozgóurnát.
- Ha se nem a lakóhelyed, se nem a tartózkodási helyed az intézet, akkor sajnos nem tudsz szavazni. Kivéve, ha az intézmény közvetlen közelében, ugyanabban a szavazókörben van a bejelentett lakcímed / tartózkodási helyed.
Az önkormányzati választáson ugyanis csak a lakóhelyednek vagy a tartózkodási helyednek megfelelő szavazókörben tudsz szavazni. Átjelentkezni pedig nem lehet akárhova, csak a lakcímedről a tartózkodási helyedre. Ha huzamosabb ideig tartózkodsz az intézményben, és szeretnél szavazni, érdemes lehet bejelentkezned oda. Legalább 30 nappal a választások előtt létesítened kell tartókozkodási helyet, hogy ott is le tudd adni a szavazatod.
Pszichiátriai gyógykezelés alatt állok, szavazhatok az önkormányzati választáson?
Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd a Szavazhatok-e, ha gondnokság alatt állok? kérdést.) Ha nem hagyhatod el az intézményt, és be vagy oda jelentve, akkor mozgóurnát igényelhetsz. Külön tájékoztatót készítettünk arról, hogy ezt hogyan teheted meg. Ha nem a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti választókerületben, vagy annak közvetlen közelében van az intézet, akkor sajnos nem tudsz szavazni. Alapvetően a lakóhelyeden tudsz szavazni, illetve a tartózkodási helyedre tudsz átjelentkezni. Ha máshol vagy pszichiátriai gyógykezelés alatt, az önkormányzati választásokon nem tudsz szavazni. Ha huzamosabb ideig tartózkodsz szociális intézményben, és szeretnél szavazni, érdemes tartózkodási helyként bejelentkezned oda, és utána átjelentkezhetsz. Az átjelentkezésről itt írunk részletesen.
Hajléktalan ember vagyok, hogyan tudok szavazni?
Ez attól függ, hogy be vagy-e jelentve valahova. Ha huzamosabb ideig hajléktalanszállón élsz, nagy valószínűséggel oda be is vagy jelentve. A bejelentés a szállásadó kötelezettsége. Ha legalább 10 napon keresztül a szálláson tartózkodsz, a 10. napot követő 24 órán belül kell megtennie. Ebben az esetben a választási iroda értesítőjét erre a címre küldik el neked.
Ha nincs hol laknod, akkor sem esel el a szavazati jogodtól. Ilyenkor lehetőséged van települési szintű lakóhely bejegyzésére (erről részletesen lásd ezt a tájékoztatónkat).
Ha nem kaptál választ a kérdésedre, írj jogsegélyszolgálatunknak a jogsegely@tasz.hu címre!
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts egyszeri adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
