Mit tehetek, ha visszaélnek az adataimmal, mert részt veszek a közéletben?
A választásokat megelőző időszakban olyanok is részt vesznek a közéletben, akik korábban nem tették, és nem közszereplők. Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtti megjelenésed, tüntetésen való részvételed vagy más véleménynyilvánításod után visszaélnek az adataiddal. Sokféle visszaélés lehetséges, de bármi is legyen a módszer, a célja az, hogy eltántorítsanak téged attól, hogy újra kifejezd a véleményed. Ennek azonban nem kell engedni.
A véleménynyilvánítás szabadsága az egyik legerősebben védett alapvető jogod. Amikor téged azért ér retorzió, mert élsz ezzel a jogoddal, akkor a demokrácia alapjai inognak meg, hiszen ez a közéleti vita elfojtásához vezethet.
Az elmúlt hónapokban több ilyen eset is előfordult, ilyenek voltak a TISZA Világ applikációval kapcsolatos visszaélések, vagy Lázár János nyilvános lejáratókampányai is, amikor konkrét személyeket nevezett meg, vagy tett más módon beazonosíthatóvá.
Ebből a tájékoztatóból megtudhatod, hogyan tudsz fellépni a visszaélések ellen. Külön tájékoztatóban írtunk azokról az esetekről, amikor a pártok kéretlen kampányüzeneteket küldenek neked. Arról pedig, amikor az ajánlóívekről lemásolják az adataidat és odabiggyesztik kamupártok ajánlóíveire anélkül, hogy te tudnál róla, ebben a tájékoztatónkban olvashatsz bővebben.
Ha nem találsz választ a kérdésedre a tájékoztatóban, keress minket a jogsegely@tasz.hu-n.
Kezelhetik pártok, politikusok a személyes adataimat a hozzájárulásom nélkül?
Alapvetően nem, azonban vannak olyan esetek, amikor igen. Ha kampánymegkeresések céljából kezelik az adataidat, arról ebben a tájékoztatónkban írtunk.
Főszabály szerint csak a hozzájárulásoddal kezelhetik az adataidat. Hozzájárulásnak minősül például, amikor feliratkozol valamilyen hírlevélre, vagy belépsz egy olyan közéleti térbe (lakossági fórumra, vagy politikus közösségimédia-felületére), ahol reálisan számolnod kell például azzal, hogy rólad felvétel készül.
Mi minősül visszaélésnek?
A közéleti részvétel intenzitásától függ, hogy a nyilvánosságot milyen mértékben kell tűrnünk. Ha névvel és arccal kinyilvánítjuk a véleményünket valamilyen közügyben, valóban számolnunk kell azzal, hogy megjelenik rólunk valami a sajtóban, vagy politikai szereplők közösségimédia-oldalán. Ha interjút adunk egy cikkben közéleti témában, számolnunk kell azzal, hogy az ezzel összefüggő személyes adataink jogszerűen kezelhetők a nyilvánosságban.
A korlátokat elsősorban az szabja meg, hogy milyen jellegű közszereplést vállaltunk: csak eseti közszereplésről van szó, vagy tartósan részt veszünk a közéletben például influenszerként, valamelyik párt aktivistájaként, önkénteseként, vagy politikusként. Minél nagyobb mértékben vállaljuk a nyilvánosságot, annál nagyobb mértékben kell tűrnünk a magánszféránkba való beavatkozást, így személyes adataink kezelését. Egy egyszerű komment miatt közel sem kell annyit tűrnünk, mint hivatásos közéleti szereplőként.
Arra vonatkozóan pedig, hogy mely személyes adatainkat kezelhetik, az az irányadó, hogy mennyire függ össze az adott személyes adat a közlés tartalmával, vagy közügyekkel.
Számít az is, hogy különleges személyes adatról van-e szó. Különleges személyes adatok kezelése alapvetően tilos, csak nagyon szűk esetben enged kivételt a törvény.
Bemutatunk néhány esetkört, amik az elmúlt időszakban merültek fel, mint a személyes adattal visszaélések jellegzetes példái.
- Eset: Regisztráltál egy politikai párt applikációjába, de kiszivárogtak a regisztráltak adatai. Te is köztük vagy. Attól tartasz, hogy valaki felhasználja ellened ezt a tényt, politikai hovatartozásod kinyilatkoztatásának értékeli. Vagy már valaki azzal riogat, hogy ismeri a lakcímedet és fenyeget.
Elképzelhető, hogy azért regisztráltál az applikációba, mert pártszimpatizáns vagy. Ilyen esetben egyértelműen a politikai véleményedre utalnak a kiszivárgott adatok, mert azt árulják el, hogy az adott pártot támogatod. Ez különleges személyes adat, ami fokozottabb védelmet élvez. Azonban az is elképzelhető, hogy puszta kíváncsiságból regisztráltál. Érdekelt, hogy mi van az applikációban, de nem tervezel az adott pártra szavazni.
Akkor, amikor ezek az adatok kikerülnek és például térképre helyezik a regisztráltakat a lakcímük alapján – mint ahogy ez a TISZA Világ adatszivárgás után történt –, akkor kívülről úgy tűnhet, hogy a párt szimpatizánsa vagy. De akár különleges személyes adatról van szó, akár egyszerű személyes adatról (ha nem pártszimpátiát tükröz), ez mindenképpen visszaélés az adataiddal. A visszaélés sokféle lehet, viszont a módszertől függetlenül jogsértő, ha a kikerült adatokat továbbosztják, fenyegetésre használják. Ha bebizonyosodik, hogy a visszaélésre az applikáció fejlesztőinek mulasztása adott lehetőséget, az is jogsértés gyanúját veti fel.
- Eset: Elmentél egy politikus fórumára, ahol feltettél neki egy közügyet érintő kérdést. Egyébként a legnagyobb ellenzéki párttal szimpatizálsz, de nem vagy aktivistájuk, nincs formális kapcsolat a párt és közted. A politikus erre reagálva közzétesz rólad egy kompromittáló fényképet a Facebookon.
Ha felszólalsz közügyben egy politikus fórumán, akkor eseti közszereplést vállalsz. Vállalod, hogy rólad például a sajtó munkatársai képet készítsenek, és beszámoljanak arról, hogy mi hangzott el. Ez azért van, mert te önként döntöttél úgy, hogy egy közéleti vitába belépsz a nyilvánosság előtt.
Azonban amikor a te megnyilvánulásodat közlik, rólad, a te magánszférádról csak korlátok között tehetnek közzé információt. Eseti közszereplőként nem kell azonos mértékben tűrnöd a nyilvánosságot, mint például egy politikusnak. Rólad információt ilyenkor csak a közéleti megnyilvánulásoddal összefüggésben tehetnek közzé. Közzétehetnek rólad a fórumon készült képet, de nem menthetik le a személyes profilodon található képeket a Facebookról.
Amikor a politikus kompromittáló képet tesz ki rólad és annak semmi köze a te közéleti megszólalásodhoz, akkor aránytalanul beavatkozik a magánszférádba. Ez nyilvánvalóan jogsértő. Ha a kompromittáló kép szexuális tartalmú az ráadásul különleges személyes adat, így azt a GDPR értelmében tilos kezelni.
- Eset: Tüntettél, mert romaként egy politikus megsértett a méltóságodban és lealacsonyítóan beszélt a közösségedről. Erre válaszul a politikus és a kormány tagjai a közösségi médiában a még felismerhető, de elhomályosított arcképeddel és monogramoddal együtt felsorolták egy videóban, hogy milyen bűncselekményeket követtél el.
Akár hamisak az adatok, vagy igazak, ez a lépés minden esetben jogsértő.
Ha valósak is az adatok, jogszerűtlenül férhetett hozzá a kormány valamely tagja a bűnügyi személyes adatok nyilvántartásához. Attól, hogy valaki hatalmi pozícióban van, még nem férhet hozzá bárki személyes adataihoz. Az pedig, hogy nyilvánosságra hozta őket és felhasználta egy politikai vitában, az végképp jogsértő.
Nem csak az vonhatja kérdőre a hatalmat, akinek makulátlan a múltja. A véleménynyilvánítás szabadsága mindannyiunkat megillet.
Hogyan lehet fellépni egy ilyen visszaéléssel szemben?
- A GDPR-ra hivatkozva tiltakozhatsz az adataid kezelésével szemben.
Ezt a feltételezett adatkezelőknek kell megküldened: mindenkinek, akiről tudomásod van, hogy a te adataiddal rendelkezik. Így érdemes megküldeni például az applikáció fejlesztőjének, a pártnak, valamint mindazoknak, akik az adatbázisból kiemelték a személyes adataidat és publikálták valahol.
A mintában kérelmet is megfogalmaztunk arra vonatkozóan, hogy tájékoztassanak arról, hogy ki és milyen alapon kezeli az adataidat. Így tudomást szerezhetsz a további adatkezelőkről, akiknek utána szintén érdemes megküldeni a tiltakozásod.
- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatsz. Itt két lehetőség van:
- tehetsz bejelentést, hogy a hatóság indítson teljeskörű vizsgálatot (akkor is, ha például nem vagy érintett), vagy
- kérheted, hogy folytasson le adatvédelmi hatósági eljárást a konkrét adatkezelővel szemben (a saját ügyedben). Fontos! Ha a Hatóság már indított hivatalból eljárást, akkor a hatósági eljárásra irányuló egyéni kérelmeket vissza fogja utasítani az eljárás lezárásáig!
Miután leírtad a tényeket, a NAIH vizsgálódik, információt, dokumentumokat kér be az érintett szervektől, szereplőktől. A Hatóság eljárása ingyenes.
Az ügyintézési határidő
-
- vizsgálat esetén 2 hónap;
- adatvédelmi hatósági eljárás esetén 150 nap.
- Feljelentést tehetsz a rendőrségen személyes adattal való visszaélés miatt.
A személyes adattal visszaélés bűncselekményét a Btk. 219. § szabályozza. Ilyenkor a rendőrség nyomozására kell várnod, azonban a büntetőeljárás kimenetele bizonytalan. Elképzelhető, hogy tanúként fognak meghallgatni.
Ha állami tisztséget betöltő politikus követi el a bűncselekményt, akkor minősítő körülmény a bűnügyi személyes adatra való elkövetés és a hivatalos személykénti elkövetés is. A feljelentést elévülési időn belül (ez itt 2, illetve 3 év), és ismeretlen tettesek ellen lehet megtenni. A feljelentés után azonban a nyomozó hatóság kezébe kerül az ügy, és sajnos nem lehet abban bízni, hogy a nyomozás és a felelősségre vonás minden mást meg fog előzni.
- Polgári pert indíthatsz a GDPR-ra hivatkozva személyes adataid védelmének megsértése miatt. Hivatkozhatsz a magánszférád sérelmére és más személyiségi jogi igény érvényesítésére.
A polgári perben sérelemdíjat is követelhetsz a jogaid megsértése miatt amellett, hogy a bíróság eltiltja az adatkezelőt a jogsértő tevékenység folytatásától.
A polgári per illetékmentes, viszont ha elveszíted a pert, meg kell fizetned a másik fél per miatt felmerült költségeit.
A pert csak ügyvéddel indíthatod meg.
A platformnak nincs felelőssége abban, hogy hagyja, hogy valakiről kompromittáló kép legyen kint?
A platform (pl. a Facebook) nem felel automatikusan a felhasználói által közzétett tartalmakért. Ha viszont jelentetted a jogsértést és mégsem tesz semmit, az már a felelősségre vonás alapja lehet.
Egyrészt kell léteznie egy könnyen használható jelentési mechanizmusnak. Ha nincs ilyen, az önmagában sérti az uniós jogot, amiért a platform felelősségre vonható. Az uniós jog azt is előírja, hogy a tartalmak eltávolítását, vagy épp ellenkezőleg, a jelentett tartalmak el nem távolítását indokolniuk kell és a döntés első körben nem lehet végleges, azzal szemben kell lennie jogorvoslati lehetőségnek.
- A Facebook tájékoztatóját a jelentési mechanizmusairól itt találod: https://www.facebook.com/help/1300053033763105/.
- Az Instagram tájékoztatóját a jelentési mechanizmusairól itt találod: https://www.facebook.com/help/instagram/2922067214679225?locale=hu_HU.
- A TikTok tájékoztatóját a jelentési mechanizmusairól itt találod: https://www.tiktok.com/safety/hu-hu/reporting.
Ha részletes bejelentést teszel és nyilvánvalóan jogellenes a tartalom, azonban a platform ezt mégsem távolítja el, az jogsértő lehet.
Magyarországon a platformok felelősségének érvényesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH) kérheted.
Ha Magyarországon letelepedett közvetítő szolgáltatóról van szó, a vonatkozó uniós jog betartását az NMHH elnöke felügyeli. Ez viszonylag ritka, a “nagyon nagy platformok” (Facebook, Instagram, TikTok) esetében biztosan nem erről van szó. Ha a panasz nem itthon letelepedett közvetítő szolgáltatót érint, azt első körben így is meg lehet tenni az NMHH elnökénél, amit ő az ügyre vonatkozó véleményével együtt a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti, joghatósággal rendelkező digitális szolgáltatási koordinátornak, vagy az Európai Bizottságnak fog továbbítani.
Ha a fentiekben nem találsz választ a kérdésedre, keress minket a jogsegely@tasz.hu-n!
