Tudnivalók az összevont EP- és önkormányzati választásról

A helyi önkormányzati választásokon azok a nagykorú személyek szavazhatnak, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye van az adott településen, illetve vármegyei lista esetén a vármegyében. A helyi lakosok közül azonban nem csak a magyar állampolgárok jogosultak szavazni. Az önkormányzati képviselőkre és polgármesterre szavazhat az Európai Unió bármely más tagállamának állampolgára is, ha van magyarországi lakóhelye, és előzetesen kérte felvételét a központi névjegyzékbe. Ezenkívül részt vehetnek a magyarországi lakcímmel rendelkező és helyben lakó, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is.

Ha valakit gondnoksági eljárásban vagy büntetőeljárásban megfosztottak a választójogától, az a helyi önkormányzati választáskor sem szavazhat.

Ez attól függ, hogy melyik választásról van szó, és hol van a bejelentett lakcímed.

1. Ha van Magyarországon lakcímed, akkor mindkét választáson tudsz szavazni.
2. Ha egy másik EU-s tagállamban rendelkezel bejelentett lakcímmel, de Magyarországon nem, az önkormányzati választáson nem tudsz szavazni. Az EP-választáson pedig csak a lakcímed szerinti tagállamban (annak az államnak a listájára) tudsz szavazni az adott állam szabályai szerint. Ha esetleg több más EU-tagállamban is van lakcímed, eldöntheted, hogy melyik tagállamnak a listájára szavazol, mert csak egyszer szavazhatsz az EP-választásokon.
3. Ha nem EU-s országban van a bejelentett lakcímed, akkor viszont csak az EP-választáson, levélben tudsz szavazni (a levélben szavazáshoz kérned kell a névjegyzékbe való felvételt). Az önkormányzati választáson ugyanis a helyi döntéshozókról szavazunk, és csak az vehet részt rajta, akinek van Magyarországon bejelentett lakcíme vagy tartózkodási helye.

Fontos, hogy mindenki csak egyszer szavazhat az EP-választásokon. Azaz ha egy másik EU-s országban élsz és van magyar lakcímed is, el kell döntened, hogy melyik ország jelöltjeire szeretnél szavazni. Ha a külföldi szavazás mellett döntesz, előfordulhat, hogy regisztrálnod kell magad az adott országban, ahhoz, hogy élhess a választójogoddal. Minderről részletesen olvashatsz az EP-választásról szóló tájékoztatóban.

Ez attól függ, hogy be vagy-e jelentve valahova. Ha huzamosabb ideig hajléktalanszállón élsz, nagy valószínűséggel oda be is vagy jelentve. A bejelentés a szállásadó kötelezettsége. Ha legalább 10 napon keresztül a szálláson tartózkodsz, a 10. napot követő 24 órán belül kell megtennie. Ebben az esetben a választási iroda értesítőjét erre a címre küldik el neked.

Ha nincs hol laknod, akkor sem esel el a szavazati jogodtól. Ilyenkor lehetőséged van települési szintű lakóhely bejegyzésére (erről részletesen lásd ezt a tájékoztatónkat).

Önmagában a fogvatartás nem korlátozza azt a jogot, hogy szavazhass. A jogerős ítéletetben azonban bizonyos időre eltilthatnak a közügyektől. Ha ez megtörtént, akkor az eltiltás idején nem szavazhatsz. Tehát nem az a kérdés, hogy börtönben vagy-e, hanem az, hogy eltiltottak-e a közügyek gyakorlásától.

A közügyektől eltiltás egy mellékbüntetés, amelyet akkor alkalmaz a bíróság, ha valakit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és a bíróság szerint  méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen.

A bíróság az ítéletben mindig leírja, hogy mennyi időre szól a közügyektől való eltiltás. A közügyektől eltiltás nagyrészt csak az adott bűncselekmény büntetéséül kiszabott szabadságvesztés letöltése után kezdődik, és addig tart, amíg a bíróság által kiszabott idő  – 1-10 év – el nem telik. (Az eltiltás ideje telik még az ítélet  jogerőre emelkedése és a bevonulás között is.)

Ha nem vagy eltiltva a közügyek gyakorlásától, akkor mozgóurnát kell kérned a fogvatartásod helyszínére ahhoz, hogy szavazhass az önkormányzati és az európai parlamenti választáson. Külön tájékoztatót készítettünk arról, hogy ezt hogyan teheted meg. A mozgóurnás szavazás részleteit a büntetés-végrehajtási intézetek szabályozzák.

Az önkormányzati választáson viszont csak akkor tudod leadni a szavazatodat, ha a fogvatartásod helyszíne abban a választókerületben van, ahol a lakóhelyed vagy a tartózkodási helyed.  Ilyenkor is mozgóurnát kell kérned.

Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd a Szavazhatok-e, ha gondnokság alatt állok? kérdést.) Ha nem hagyhatod el az intézményt, és be vagy oda jelentve, akkor mozgóurnát igényelhetsz. Külön tájékoztatót készítettünk arról, hogy ezt hogyan teheted meg. Ha nem a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti választókerületben, vagy annak közvetlen közelében van az intézet, akkor sajnos nem tudsz szavazni. Alapvetően a lakóhelyeden tudsz szavazni, illetve a tartózkodási helyedre tudsz átjelentkezni. Ha máshol vagy pszichiátriai gyógykezelés alatt, az önkormányzati választásokon nem tudsz szavazni. Ha huzamosabb ideig tartózkodsz szociális intézményben, és szeretnél szavazni, érdemes tartózkodási helyként bejelentkezned oda, és utána átjelentkezhetsz. Az átjelentkezésről itt írunk részletesen.annak érvényessége legalább a szavazás napjáig tart. Ezután kell kérned a mozgóurnát.

Igen, te döntöd el, hogy mire adod le a szavazatod. Ha valamelyik választáson nem szeretnél részt venni, dönthetsz úgy, hogy azt a szavazalólapot nem veszed át, vagy üresen adod le.