Tájékoztató HIV-vel élőknek az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogaikról

Nem, a HIV-vel élők ellátása ezért nem tagadható meg. Ha HIV-státusza miatt megtagadják egy beteg ellátását, az alapjogokat sért és az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, valamint a hatályos jogszabályokkal is ellentétes.

Ha a HIV-státuszodra hivatkozva nem akarnak ellátni, először is hívd fel a kezelőorvosod figyelmét arra, hogy a HIV-státuszodtól függetlenül jogod van az egészségügyi ellátáshoz. Hozzáteheted azt is, hogy hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha nem látnak el.
Ha ennek ellenére megtagadják tőled az ellátást, panasszal fordulhatsz az osztály vagy az egészségügyi intézmény vezetőjéhez, aki köteles a panaszodra 30 napon belül válaszolni. Panaszodat mindenképpen írásban nyújsd be, ezen túl viszont a panasznak nincsenek formai követelményei, csak írd le részletesen, hogy mi történt veled. Minden intézménynek van továbbá betegjogi képviselője, a panasz megírásában az ő segítségét is kérheted.
Ha az osztály vagy az intézmény vezetője nem vizsgálja ki határidőben a panaszodat, vagy nem vagy elégedett a válaszával, lehetőséged van panaszoddal a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) fordulni, az ellátáshoz való jog sérelmére hivatkozva. Az NNK elérhetősége itt található. Az NNK a panaszra szintén köteles 30 napon belül válaszolni. A tapasztalatok szerint ezeket a panaszokat általában alaposan kivizsgálják. Noha a vizsgálatnak közvetlen következménye nem várható, a vizsgálat eredménye felhasználható lehet egy későbbi eljárásban bizonyítékként.
Ha a fenti eljárások nem vezetnek eredményre, illetve a az ellátás megtagadásához szeretnél jogi következményeket fűzni, jogosult vagy többféle eljárást indítani. Az egyik lehetőség, hogy az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz fordulsz, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt. Ez az eljárás ingyenes, azonban a hatóságnak nincs lehetősége konkrét jogkövetkezményt megálllapítani, így például kártérítést megítélni számodra. Az eljárás legegyszerűbben a hatóság weboldalán az intelligens űrlap kitöltésével indítható meg. Ebben az eljárásban csak valószínűsítened kell a körülmények leírásával, hogy védett tulajdonságod, jelen esetben HIV-státuszod miatt ért hátrány. A másik felet, vagyis a kórházat terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta (vagy azt az adott helyzetben nem volt köteles megtartani), azaz neki kell kimentenie magát. Kimentésre ésszerű indok esetén van lehetőség, azonban a HIV-vel élők ellátásának megtagadásával kapcsolatban nem hozható fel ilyen ésszerű indok, hiszen az orvos, egészségügyi dolgozó kötelessége mindenkit ellátni. Az eljárásban lehetőség van egyezségkötésre is. Az eljárás végén, ha nem egyezséggel zárul az eljárás, a hatóság bírságot szabhat ki, megállapíthatja a jogsértés tényét, illetve eltilthatja az eljárás alá vontat a jogsértő magatartástól – ezekkel az eszközökkel sokat lehet tenni a jövőbeni, hasonló jogsértések elkerülése érdekében.
Emellett személyiségi jogi pert is kezdeményezhetsz, amelyben szintén az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét állapíthatja meg a bíróság. Ebben az eljárásban sérelemdíj megállapítására van lehetőség, vagyis itt lehetséges a sérelem anyagi kompenzálása. Egy személyiségi jogi per viszont jelentős költségekkel járhat és évekig húzódhat.
Ha tudod, hogy személy szerint ki volt az az egészségügyi dolgozó, aki megtagadta az ellátásodat, akkor etikai eljárást is kezdeményezhetsz vele szemben. Orvos esetén az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz, egészségügyi szakdolgozó (ápoló, asszisztens) esetén a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarához fordulhatsz etikai panasszal. Az etikai panasz azt jelenti, hogy panaszt teszel amiatt, hogy az egészségügyi dolgozó megsértette a munkájára vonatkozó etikai szabályokat. A panaszt postán vagy ügyfélkapun keresztül tudod benyújtani, az eljárás pedig illetékmentes. Az eljárás eredményeképpen az etikai szabályokat megszegő egészségügyi dolgozót szankcióban (például figyelmeztetésben, megrovásban vagy pénzbírságban) részesíthetik.
Amennyiben jogi kérdésed lenne, fordulj hozzánk bizalommal a jogsegely@tasz.hu email címen.

Nem, ilyen igazolás nem kérhető, az ellátásod pedig különösen nem köthető ilyen igazoláshoz. Azokat a betegeket is kötelező ellátni, akik nem részesülnek a HIV-et kezelő, a szervezetben a vírusszámot csökkentő antiretrovirális terápiában, és magas a vírusszám a vérükben. Ebben az esetben az általánosan kötelező védelmi intézkedések (pl. védőfelszerelés használata, fertőtlenítés) betartása mellett minimalizálható a vírus terjedése még nagyobb beavatkozások esetén is.

Nem. A Szent László Kórházban működő HIV-osztály kifejezetten csak a HIV-fertőzéssel kapcsolatban nyújt ellátást. Ha más szakorvosi, például fogorvosi vagy bőrgyógyászati ellátásra szorulsz, akkor nem küldhetnek át, vagyis a többi beteggel együtt, megkülönböztetés nélkül kell téged ellátni. Ebben az esetben ugyanis az átküldés is megalapozhatja az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését, hiszen ez is az egészségügyi ellátás megtagadásának minősül.

Nem, ez ugyanis szintén közvetlen hátrányos megkülönböztetés lenne, ami ráadásul észszerűen nem is indokolható. A HIV-vel élőket nem szabad hátrányosan megkülönböztetni ellátásuk során. Emellett nem is indokolt a rendelés végén ellátni őket, ugyanis a fertőtlenítési szabályok betartása mellett nem veszélyesek a többi betegre. Ezenfelül minden beteget potenciálisan fertőző betegként kell kezelni, különös tekintettel arra, hogy lehetnek olyan betegek, akik eltitkolják állapotukat, vagy nem is tudnak róla. Ezért nem szólnak szakmai érvek amellett, hogy a HIV-vel élőket a rendelési idő végén lássák el.

Érdemes mérlegelni, hogy a hatékony orvosi kezelés egyik alapköve az anamnézis (kórtörténet felvétele), emellett pedig vannak olyan gyógyszerek, amiket egyes gyógyszerekkel, így például a HIV kezelésére szolgáló gyógyszerekkel nem szedhetsz együtt. Emiatt, ha úgy gondolod, hogy a betegségednek köze lehet a HIV-hez, vagy a felírt gyógyszerek nem szedhetők a HIV-gyógyszerekkel, akkor beszélhetsz az állapotodról az orvosoddal, de nem kötelezhetnek erre. Szabadon rendelkezhetsz arról, hogy kinek adsz és kinek nem adsz felvilágosítást egészségi állapotodról, betegségedről. Ennek keretében szabadon megválaszthatod azt is, hogy melyik orvosoddal osztod meg a HIV-státuszodról szóló információt. Ha rákényszerítenek, hogy másokkal közöld ezt az információt, akkor a szabad rendelkezés sérül, ami jogellenes.

Nem, főszabály szerint nem adhatja át egyik orvos a másiknak, sőt ez az információ még a háziorvosoddal sem osztható meg a beleegyezésed nélkül, mert a HIV-státuszoddal kapcsolatos adat különleges adatnak minősül. Az orvos, egészségügyi dolgozó csak akkor adhatja át az egészségügyi adatot a kollégájának, ha az az ellátásodhoz vagy fertőzések terjedésének megakadályozásához szükséges. Az orvos az ellátás során kezelheti ezeket az adatokat, azonban őt is köti a titoktartási kötelezettség. Az orvosnak, illetve az esetlegesen ott tartózkodó ápolónak/asszisztensnek gondoskodnia kell arról, hogy a veled történő beszélgetést mások ne hallják, például be kell csukni a kezelőszoba ajtaját.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatás 2017-es bevezetésével az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos adatok online felületen elérhetővé váltak a betegek és az őket ellátók számára. Az EESZT alapbeállításai szerint a pszichiátriai és addiktológai, valamint a szexuális úton terjedő – többek között a HIV/AIDS – betegségekre vonatkozó adatokhoz kizárólag az adott szakterületen dolgozó kezelőorvos férhet hozzá. Ezen a felületen továbbá nyilatkozhatsz is arról, hogy egyes egészségügyi adataidhoz mely orvosok férhessenek hozzá, illetve itt azt is nyomon követheted, hogy ki, mikor, mely intézettől és mely adataidat kérdezte le. Itt találod meg a beutalóidat, orvosi receptjeidet, az orvos-beteg találkozások összefoglaló adatait (események), a konzílium megtartása céljából feltöltött adatokat, valamint az egészségügyi ellátásoddal kapcsolatos dokumentumokat (zárójelentések, leletek). Egyben láthatod a személyes egészségügyi profilodat is. Az EESZT-ről szóló tájékoztatónk innen érhető el.

Alapvetően rajtad és a kezelőorvosodon kívül senki, a főszabály ugyanis az orvosi titoktartás. Az orvosok által ma már szinte kizárólagosan használt EESZT alapbeállításai szerint a szexuális úton terjedő – többek között a HIV/AIDS – betegségekre vonatkozó adatokhoz kizárólag az adott szakterületen dolgozó kezelőorvos férhet hozzá. Az ellátás során e körben keletkezett adatokat nem továbbítják a háziorvosodnak, és a gyógyszerész sem látja a gyógyszerelési előzményedben. Vannak azonban olyan esetek, amikor mások is megismerhetik az egészségügyi adataidat, például, ha életveszélyben vagy, illetve ha ehhez kifejezetten hozzájárulsz. Ezzel kapcsolatos bővebb tájékoztatónkat ezen a linken olvashatod: https://tasz.hu/egeszsegugyi-adatok.

Tekintettel arra, hogy a HIV-státuszra vonatkozó adat különleges adat, az EESZT-ben a szexuális úton terjedő betegségekre vonatkozó adatokat csak a kezelőorvos ismerheti meg. A HIV-fertőzöttségre vonatkozó adatot így papír alapú betegdokumentáció esetén is hasonlóan kell kezelni, azaz azt nem lehet bármelyik betegdokumentumon feltüntetni. Az ambuláns lapodon tehát nem tüntethető fel a HIV-fertőzöttség ténye, még akkor sem, ha az a kezelés, illetve az állapotfelmérésed során szóba került, vagy azt az orvossal előzetesen közölted.

Az egészségügyi adat kiszivárgása esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatsz. A személyes adatok védelméhez való jog megsértése esetén a hatóság a kérelmedre indítja el az adatvédelmi hatósági eljárást. Arról, hogy hogyan lehet ilyen bejelentéssel élni, ezen az oldalon olvashatsz.
Az ellen, aki betegdokumentumba jogellenesen betekint, akár személyiségi jogi pert is indíthatsz a személyes adatok védelméhez való jog megsértése miatt, és akár sérelemdíjat is követhetsz.

A szakmai iránymutatások szerint az egészségügyi dolgozóknak minden beteget úgy kell kezelniük, hogy ő potenciálisan fertőző lehet. Ha tehát betartják a védelmi előírásokat, akkor kicsi az esélye, hogy megfertőződnek. Az EMMI tájékoztatója alapján, ha védőszemüveget, gumikesztyűt, arcvédőt használnak a betegek ellátása során, csökken a megfertőződés esélye. A megfelelő infekciókontroll betartása mellett, antiretrovirális terápiában részesülő beteg esetén erre sincs szükség. Az infekciókontroll szabályainak betartása mellett megelőzhető, hogy más betegek, illetve az egészségügyi dolgozók megfertőződjenek. A védőeszközök és a zárt vérvételi rendszerek használata védelmet nyújt a vérrel terjedő fertőzésekkel szemben. Minden beteg – azaz nem csak a HIV-vel élők – ellátásakor oda kell figyelni a fertőtlenítésre és a steril eszközök használatára.