Ismét megváltoztatta a választási jogszabályokat a kormánytöbbség – értékeltük a módosításokat
2020, 2021 és 2022 után zsinórban negyedszer is, ismét egyeztetés nélkül, feltehetőleg politikai céllal változtatta meg a választási jogszabályokat a kormánytöbbség. A választási és népszavazási anyagi- és eljárásjogi szabályok is érintettek. A módosítás több ponton is átírja az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályokat is, kicsit több mint egy évvel a választások előtt. A modellben megjelenik a korábbiakhoz hasonló politikai motiváció is: az, hogy az aktuális politikai erőviszonyoknak megfelelő jelöltállításra kényszerítsék az ellenzéket egy közelgő választáson. Emellett a módosítás értelmében elmarad több, már kitűzött időközi önkormányzati választás és elmosódik a határ az egyéni és a listás mandátumok között azokban az esetekben, amikor időközi választás helyett listáról lehet pótolni a kiesett egyéni képviselőt.
A kormány ezúttal nem önálló indítványként nyújtotta be a törvénymódosítást, hanem a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által előkészített, az elektronikus választási ügyintézésről szóló javaslathoz csatlakozva, ún. túlterjeszkedő módosításként. Így azonban a szélesebb közönségnek nem lehetett számítania arra, hogy a választás tisztaságát előmozdító technikai újításokat és pontosításokat bevezető módosítást rövidesen módosító indítványok egészítik majd ki. Az NVI által készített javaslat a benyújtás előtt hetekkel kikerült a választások hivatalos honlapjára, azt megküldték a pártok képviselőinek, és később az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésről szóló oldalán is megtalálható volt. Ebben az esetben biztosított volt a jogalkotás nyilvánossága és a konzultáció lehetősége. A TASZ is érdeklődött az NVI-nél a tervezettel kapcsolatban és választ kaptunk a kérdéseinkre.
Ehhez képest volt váratlan fejlemény, amikor pár nappal a zárószavazás előtt benyújtották a kormánypárti képviselők a túlterjeszkedő módosítást. Május 23-án pedig már meg is szavazták az egységes javaslatot. Az eset jól példázza azt a gyakorlatot, amit már oly sokszor láthattunk a választási jogalkotás utóbbi éveiben: a nyilvánosság kizárását, a feszített tempót, az érdemi vita hiányát és az aktuális politikai érdekek érvényre juttatását.
Írásunkban ezeket a módosításokat értékeltük részletesen:
