Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések
A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.
A Polgári Törvénykönyv jelenleg kimondja, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami és az önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, vagy az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos adat.
Ezt a szabályt azonban a kormány által a parlament elé benyújtott T/7971. számú javaslat kihagyná az új Ptk-ból. Bár mind az Alaptörvény, mind az információszabadságról szóló törvény utal arra, hogy a fenti adatok közérdekből nyilvánosak, súlyos problémákhoz vezethet, ha hiányzik a Polgári Törvénykönyvből az erre vonatkozó szabályozás: így ugyanis a jogalkalmazók azt hihetik, hogy az új Ptk-ban meghatározott “üzleti titkok” kivételt jelentenek nyilvánosságot biztosító szabályok alól. Ez, azon túl, hogy tovább szűkítheti az átláthatóságot és jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat jogértelmezési zavarokat idézhet elő, hiszen ellent mond az Alaptörvény közpénzügyi fejezete rendelkezéseinek. Fennáll a veszélye, hogy a közérdekű adatok megismerése iránt indított polgári perek tucatjai jutnak el alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybírósághoz.
A három civil szervezet szerint elengedhetetlen, hogy a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan az új Ptk-ba is kerüljön olyan szabály, amely egyértelműen leszögezi, hogy az üzleti titok fogalmába nem érthetőek bele a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok. Ezért arra kérik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnökét, hogy gyakorolja törvényben biztosított jogkörét, és tegyen javaslatot a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy az üzleti titok jelenlegi törvényi szabályozása megmaradjon.
Az aláíró szervezetek által elküldött levelet elolvashatja itt.
