Jogalkotás reloaded
Májusban a www.miniszterelnok.hu-n többek között egy új jogalkotási törvénytervezetet is közzétett Gyurcsány Ferenc. Ezt véleményeztük most.
„Nyilvánosságra hozta Gyurcsány Ferenc azt a kilenc törvényjavaslatot, amelyek az országreform elindítását jelentik, s amelyeket elküldött az ellenzéki pártoknak is egyeztetésre.” – ez állt a miniszterelnok.hu-n május 28-án publikált cikkben.!!! Azóta viszont már szinte lehetetlen megtalálni az oldalon a törvénytervezeteket, melyek közül nyolcat benyújtott a Kormány az Országgyűlésnek; az a tervezet, amelyet nem nyújtottak be, a jogalkotásról szóló törvény tervezete.
A jelenleg hatályos, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosítása a rendszerváltozás óta időről időre felmerül, de mindeddig csak odáig jutott a kérdés, hogy 2003-ban az igazságügy-miniszter benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot, amely egészen a részletes vitáig eljutott. Azonban ezt is visszavonták a 2002-2006-os országgyűlési ciklus vége miatt. Az 1987-ből származó törvény időszerűtlensége nem vitatható, az elavult rendelkezések mellett az is felróható, hogy nem felel meg a nyitott jogalkotás követelményének. A gyakori módosításokon átesett törvény helyett jogalkotási szempontból helyesebb lenne egy egységes szerkezetű, új törvény létrehozása. (Még ha az nem is igaz, hogy „olyan anakronizmusok jellemzik, mint például hogy a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet alkothat”, amit szintén a miniszterelnok.hu-n olvashatunk.) A 2003-ban benyújtott törvényjavaslatot véleményeztük, három év elteltével az új tervezettel ismét ezt tesszük.
A tervezet azon internetes oldal tanúsága szerint, amelyen megjelent, a következőket törekszik megvalósítani: az elavult rendelkezések elhagyása, a hatásvizsgálat kötelezővé tétele minden jogszabály előkészítésekor, valamint a jogalkotásban a szélesebb körű nyilvánosság bevonása, a véleményezési lehetőségek bővítése. A célunk az volt a véleményezésnél, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a tervezet miként valósítja meg e céljait, illetve, hogy mennyiben felel meg a nyitott jogalkotás követelményeinek.
Alapvetően elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a miniszterelnök olyan új jogalkotási törvénytervezetet hoz nyilvánosságra, amely több ponton is visszalép a korábban nyilvános vitára bocsátott, többször is egyeztetett és az Országgyűlésen részletes vitáig jutó törvényjavaslat konszenzusos megoldásaitól. Emellett a törvénytervezet komoly hiányosságai közé tartoznak a következők: nem mondja ki, hogy a jogszabálytervezetek közérdekű adatok, nem nevezi meg egyes jogalkotási feladatok felelőseit, illetve nem rendelkezik arról, hogy mi történik abban az esetben, ha a jogszabály előkészítői nem tesznek eleget a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályoknak. Ezek a rendelkezések mind segítenék a jogszabály kikényszeríthetőségét, ami pedig a jogbiztonság fontos feltétele.
A tervezet több ponton is szabályoz olyan kérdéseket, amelyekről az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény már rendelkezik, de a tervezet nem rendelkezik e szabályok hatályon kívül helyezéséről. Így felmerül a kérdés, hogy ugyanazt a kérdést miért szabályozza két törvény egyidejűleg, illetve, azokon a pontokon, ahol nem teljesen egyezik a két törvény, melyik rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez teljességgel ellentmond azon szabálynak, miszerint a szabályozás nem lehet párhuzamos, amit a tervezet, a 2003. évi törvényjavaslat, valamint a jelenleg hatályos jogalkotási törvény is kimond.
Pozitívnak tartjuk azt, hogy a tervezet minden jogszabály előkészítése során kötelezővé teszi az előzetes hatásvizsgálatot. Előremutatónak tartjuk a tervezet elektronikus közzététel definícióját, mely szerint ez a személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen való hozzáférhetővé és kimásolhatóvá tételt jelenti. Szintén a nyitott jogalkotás irányába való lépésnek értékeljük az Önkormányzati Rendeletek Gyűjteményének létrehozását.
