Támogatott lakhatás
Azt szeretnénk, hogy a fogyatékossággal élő emberek a lehetőségekhez mérten legönállóbb életet élhessenek. Ehhez valójában már most joguk van, amelyet egy nemzetközi egyezmények és magyar jogszabályok is rögzítenek. Az állam azonban nem teljesíti a saját maga által törvényben vállalt feladatát, és nem biztosítja az emberhez méltó, közösségi lakhatást a fogyatékossággal élőknek.
Magyarországon több mint 400 000 fogyatékos ember él, közülük 52 ezer ember a fővárosban, túlnyomó többségük családjuk körében. Azok a szülők, akik nem tudják vállalni a gondoskodással járó anyagi, lelki és fizikai terheket, kénytelenek szociális otthonba adni gyereküket. Ezek az intézmények azonban távolról sem funkcionálnak otthonként, és a személyre szabott gondoskodás szóba sem jöhet. Pedig ennek nem kellene így lennie. Az úgynevezett kiváltási folyamatnak köszönhetően EU-s forrásokból létrejött az országban pár olyan otthon, ahol a lakók a szükségleteikhez igazított segítséggel, valódi közösségekben élhetnek. Budapesten és Pest megyében azonban nincs ilyen támogatott lakhatás, és a kormány nem is tervez forrásokat biztosítani erre.
Érintett családokat és felnőtt fogyatékossággal élő embereket képviselve dolgozunk azért, hogy végre ők is méltó otthonra leljenek.
Mi a probléma?
Magyarországon a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek nagy része családja körében, általuk ellátva tölti a mindennapjait. Emiatt az érintett családok a gondozás köré kénytelenek szervezni az életüket, és gyakran elszigetelődnek. Azok a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőtteknek pedig, akik tömegintézményekbe kényszerülnek, mindenképpen kiszorulnak a társadalomból. Ezek az intézmények az ország peremén, mindentől elzárva működnek, így az ott lakók családjukkal is nehezen tudják tartani a kapcsolatot. Több százan, gyakran begyógyszerezve töltik szigorú napirendhez igazodó napjaikat, hogy ne okozzanak gondot a kevés rendelkezésre álló szakembernek. Ez olyan embertelen bánásmód, ami sérti a jogaikat.
A fogyatékos emberek jogait rögzítő, 2007-ben elfogadott ENSZ Egyezmény (CRPD Egyezmény) többször kimondta, hogy tömegintézményeket azonnal be kell zárni, és helyettük biztosítani a közösségi jellegű lakhatást a szociális ellátási rendszeren keresztül.
Hiába van azonban a több mint 400 ezer fogyatékos magyar embernek joga támogatott lakhatáshoz, ilyen ellátást szinte senki nem kap. A nagyintézmények felszámolása ugyan Magyarországon is megkezdődött, de az úgynevezett kiváltási folyamatban létrejövő lakások gyakran nem felelnek meg a ENSZ feltételeinek. Ráadásul a budapesti és Pest megyei, családjukban élő fogyatékos emberek kimaradnak minden ilyen programból.
Mi lenne a megoldás?
A magyar kormány feladata és felelőssége, hogy biztosítsa az egész ország területén, mind az intézményben, mind a családban élő fogyatékos emberek valódi támogatott lakhatását, így a budapesti és Pest megyei fogyatékos emberekét is.
A cél egy olyan lakhatási forma, ami a lehető leginkább hasonlít egy átlagos otthonra: normális háztartás méretű, és lehetővé teszi a baráti-családi kapcsolatok fenntartását. 2020 óta konkrét iránymutatások állnak rendelkezésre a kormány számára, ami alapján EU-s és magyar költségvetési források bevonásával létesíthetne támogatott lakhatásokat.
Ügyfeleink
Magdi és hat másik bátor édesanya azért döntött úgy, hogy pert indít az állam ellen, mert egyre nehezebben bírják a felnőtt fogyatékos gyereik gondozásával járó terheket, és aggódnak a fiatalok jövőjéért. A bíróság jogerősen igazat adott a családoknak, megállapította, hogy az állam megsértette a jogaikat, és azt is, hogy a fiatalok számára létre kell hozni a megfelelő támogatott lakhatást. Az állami szervek azonban nem fogadták el a jogerős ítéletet, és a Kúriához fordultak. A kúriai bírák a hatalom oldalára álltak, és lerontották az első és másodfokú bíróság előremutató ítéleteit. Kimondták, hogy az állami szervek nem vonhatóak felelősségre azokért a sérelmekért, amit a fiataloknak és szüleiknek okoznak. Hiába állapították ugyanis meg, hogy Feriék nem kapják meg a nekik törvény szerint járó támogatott lakhatást, hozzátették azt is, hogy ez a jogsérelem a bíróságon nem orvosolható. Mi és az érintett családok nem fogadjuk el ezt a döntést, mert az állami szerveknek igenis felelniük kell a jogsértéseikért. Az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulunk, az édesanyák pedig a társadalom segítségét kérik, hogy végre megépülhessen a gyerekeik számára szükséges otthon. Ha szeretnéd segíteni a családok küzdelmét és a megfelelő támogatott lakhatás létrehozását, támogasd a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítványt.
