Jogaim a szülészeti ellátásban – A várandósságtól a gyermekágyas időszakig

A várandósság tényét megállapító legelső vizsgálatra a nőgyógyászodnál, vagy a területileg illetékes (körzeti) nőgyógyászati szakrendelőben, vagy kórházban jelentkezhetsz. Ez egy ultrahangvizsgálat, amelyen a megjelenés nincs időponthoz kötve, de érdemes a pozitív terhességi tesztet követően minél előbb elmenned, hogy biztosan megtudd, várandós vagy-e. Ha a várandósságot megállapították, a következő nőgyógyászati vizsgálat az első trimeszteri ultrahang a 11-13. héten. Ennek célja, hogy a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítsák az élő várandósságot és kiszűrjenek egyes fejlődési rendellenességeket. A további vizsgálatokról a kötelező és a választható vizsgálatokra vonatkozó kérdéseknél olvashatsz.

A szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő felelős a várandósgondozásért, tehát elsősorban az ő feladata figyelemmel kísérni, hogy nem merül-e fel valamilyen probléma a várandóssággal kapcsolatban. Elvégzi a szakterületéhez tartozó vizsgálatokat, rögzíti azok eredményét a várandósgondozási könyvben és figyelemmel kíséri, hogy az egyéb vizsgálatokat elvégezték-e. Fontos megjegyeznünk, hogy a kórházakban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást. Önállóan csak a magánpraxisban dolgozó (egyébként szintén szülésznői végzettséggel rendelkező) bábák végeznek várandósgondozást.

A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés. Erről részletesen is olvashatsz a „Mikor kell felvennem a kapcsolatot a védőnővel?” részben.

A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG­-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat (meghallgatja a légzésedet és a szívverésedet, megméri a súlyodat), és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra. Ha táppénzre van szükséged a várandósság alatt, arra a szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatot kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod. Erről bővebben a „Mit tehetek, ha a terhességem alatt rosszul vagyok, és emiatt nem tudok dolgozni?” kérdésnél olvashatsz.

A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Magas rizikójú lehet a várandósság, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki

• ikreket vár,
• a várandósság idején a 35. évét már betöltötte,
• korábban már elvetélt,
• korábban császármetszéssel szült,
• krónikus betegsége – pl. cukorbetegsége, magas vérnyomása – van.

Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást. Tehát, ha alacsony rizikójúból magas rizikójú lesz, akkor a szülésznő a továbbiakban nem végezheti a gondozásodat, hanem orvosra van szükség. Ha viszont magas rizikójúból alacsony rizikójúvá minősítik a terhességet, akkor akár a várandósságod alatt is dönthetsz úgy, hogy a továbbiakban a szülész-nőgyógyász helyett szülésznő végezze a várandósgondozásodat. Ebbe azonban a szülésznőnek is bele kell egyeznie.

A szülésznő egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember, aki általában kórházban dolgozik. Feladata, hogy egészségügyi szempontból segítse, kísérje a várandósságot, a szülést és a gyermekágyas időszakot. A szülésznő vizsgálatokat is végezhet. Ha azt szeretnéd, hogy a várandósgondozásodat szülésznő kísérje, a törvény alapján erre alacsony rizikójú várandósság esetén van lehetőséged, a gyakorlatban viszont a kórházban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást. Érdemes lehet megkeresned azt a kórházat, ahol szülni fogsz, vagy bármelyik számodra szimpatikus – akár állami, akár magán – kórházat, és egyeztetned velük, hogy van-e olyan szülésznőjük, aki vállalná a gondozásodat.

A bábák kórházon kívül, magánpraxisban dolgozó szülésznők. Ugyanolyan egészségügyi végzettséggel rendelkeznek, mint a szülésznők, de általában otthonszüléseket kísérnekVégigkísérik a várandósságot, elvégzik a szükséges vizsgálatokat és a szülést is végigkísérik a nő otthonában, vagy a választott helyszínen. Mivel a bábák magánpraxisban dolgoznak, a szolgáltatásaikért fizetned kell. Arról, hogy a lakóhelyed közelében működnek-e bábák, az Emma Egyesület oldalán tudsz tájékozódni.

A dúlák általában nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel. Vannak képesítéssel rendelkező dúlák, akik elvégeztek egy vagy több tanfolyamot, és folyamatosan továbbképzik magukat. Vannak olyan dúlák is, akiket asszonytársi segítőnek kértek fel családtagjaik, barátnőik, és az így szerzett tapasztalat birtokában (képesítés nélkül) segítik a többi édesanyát. A dúlák információval látják el a várandós nőt és akár az édesapát is, valamint biztosítják a fizikai komfortérzetet, lelki segítséget nyújtanak a várandósgondozás, és akár a szülés alatt is. Egészségügyi ellátást, vizsgálatokat azonban nem végeznek, szakmai döntéseket nem hoznak. A dúlák szolgáltatásaiért szintén fizetned kell.

A jogszabályok alapján köteles vagy együttműködni a védőnővel. Ha valamiért ez nem sikerül – például mert nem vagytok szimpatikusak egymásnak, és úgy érzed, ez lehetetlenné tenné a közös munkát –, a kormányhivatal járási (Budapesten kerületi) hivatalától kérheted, hogy jelöljön ki másik védőnőt a számodra.

Álláspontunk szerint nem tekinthető az együttműködés hiányának, ha nem veszel részt a várandósság alatt a védőnő által felajánlott konzultációkon. A védőnő azonban maga dönti el, hogy mit tekint az együttműködés hiányának. Ha a felajánlott alkalmakból egyet sem fogadsz el, azt értékelheti így, de ez nem törvényszerű. Ha úgy látja, hogy nem működsz együtt, jelezheti ezt a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, vagy a háziorvosodnak. Ilyenkor a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeres, beszélgetnek veled, környezettanulmányt készítenek. Ha úgy ítélik meg, hogy a születendő gyermek veszélyben lehet, eljárást indíthatnak veled szemben. Az eljárás során kötelezhetnek a védőnővel való együttműködésre.

Fontos tudnod, hogy ha egyetlen alkalommal sem mész el a védőnőhöz, akkor a védőnő nem regisztrálja a várandósságodat, és nem kapod meg a várandósgondozási könyvedet. Ez gondot jelenthet a későbbi vizsgálatoknál, hiszen az orvosok ebbe regisztrálják a vizsgálatok eredményét. Ha nem szeretnél részt venni a vizsgálatokon, akkor a könyvre sincs szükséged, viszont ez esetben a várandósságod nem fog gondozottnak minősülni, és nem leszel jogosult anyasági támogatásra.

Ha a szülésed után utasítod el a védőnői ellátást, azt sokkal szigorúbban veszik. A védőnő köteles felajánlani, hogy a kórházból való hazaérkezést követően 48 órán belül, majd az első hat hétben legalább hetente családlátogatást tesz, és segít a gyermekágyas időszakban. Ha ezt elutasítod, azt a gyermek veszélyeztetésének minősítheti, ezért gyermekvédelmi eljárás indulhat veled szemben. Ilyenkor a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeres, beszélgetnek veled, esetleg környezettanulmányt készítenek. Az eljárás során a szolgálat munkatársai kötelezhetnek a védőnővel való együttműködésre. Ha ezt továbbra sem teszed meg, a gyermekedet védelembe vehetik, ami a család szoros felügyeletét jelenti, vagy legrosszabb esetben (ideiglenesen) ki is emelhetik a családból.

Igen, a háziorvosodat értesítened kell azután, hogy a védőnő gondozásba vett. Erre azért van szükség, mert egyes vizsgálatokat a háziorvos végez el, erről részletesen is olvashatsz a következő kérdésben. Amennyiben táppénzre lenne szükséged a 9 hónap alatt, arra szülész-nőgyógyász szakorvostól kell javaslatod kérned, majd a javaslattal szintén a háziorvoshoz kell fordulnod. Ennek menetéről részletesebben a „Mit tehetek, ha a terhességem alatt rosszul vagyok, és emiatt nem tudok dolgozni?” kérdés alatt olvashatsz.

A vizsgálatok legnagyobb részét a várandósgondozást végző szakemberek, vagyis a szülész-nőgyógyász vagy szülésznő, a háziorvos és a védőnő végzik, mindenki a szakterületének megfelelően. A többi vizsgálatra pedig ők utalnak be.

Az ultrahangvizsgálatokat a szülész-nőgyógyász végzi, és általában ő utal be a CTG vizsgálatra, amire ezután neked kell jelentkezned a beutalón megjelölt egészségügyi intézményben. A háziorvos csinálja az EKG-t, méri a vérnyomást és általános fizikális vizsgálatot végez, valamint ő utal be a laborvizsgálatokra és a terheléses vércukorvizsgálatra. Ezzel a beutalóval is neked kell jelentkezned a beutalón megjelölt egészségügyi intézményben. Az EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikai vizsgálatot a védőnő is elvégezheti, de ha a háziorvosodnál rendszeresen csináltok ilyen vizsgálatokat, akkor az is elég, ha a védőnőnél csak bemutatod a legutóbbi vizsgálatok eredményét. A fogorvosi ellenőrző vizsgálatot fogorvos végzi. Ehhez nincs szükség beutalóra, a vizsgálat elvégzésére bármelyik forgorvost (akár magán fogorvost is) felkeresheted.

Azokat a vizsgálatokat, amelyekre kötelező a beutaló (laborvizsgálatok, terheléses vércukorvizsgálat, CTG), nem kötelező abban az egészségügyi intézményben elvégeztetned, ahova a beutaló szól, azokra bármelyik állami vagy magánintézményben jelentkezhetsz. A beutaló mindössze annyit jelent, hogy abban az intézményben, ahova a beutaló szól, kötelesek a lehető leghamarabb időpontot adni, míg máshol ilyen kötelezettség nincs.

A legtöbb esetben igen. Az egészségügyi törvény biztosítja a szabad orvosválasztás jogát. Eszerint a betegnek (és a várandós nőnek is) joga van az ellátását végző orvos megválasztásához. Tehát szabadon dönthetsz arról, hogy melyik szülész-nőgyógyász vagy (ha van rá lehetőség) szülésznő legyen felelős a várandósgondozásodért, és ha meggondolod magad, a várandósságod alatt bármikor válthatsz. Ennek a jogosultságnak is vannak azonban – alkotmányosan igazolható – törvényi korlátai. A szabad orvosválasztás feltétele egyrészt a választott orvos egyetértése. Az orvosok nem kötelezhetők arra, hogy mindenkit ellássanak. Észszerű indokok alapján (pl. túlterheltség, összeférhetetlenség esetén) jogukban áll nemet mondani a felkérésre. A másik feltétel, hogy a szabad orvosválasztás a gyakorlatban csak a tervezhető ellátásokra vonatkozik. A várandósgondozás körében elvégzendő vizsgálatok tervezhető ellátások, vagyis előre meg lehet határozni, hogy mikor legyenek, így ezeket végeztetheted a választott orvosoddal vagy szülésznőddel, háziorvosoddal. Ha viszont valamilyen vizsgálatot azonnal el kell végezni (például mert hirtelen rosszul leszel), azt az ügyeletes vagy éppen rendelő orvos végzi majd el.

A vizsgálatokat az egészségügyi ellátórendszer azért biztosítja, hogy megállapítsák, hogy a magzat és te is egészséges vagy-e, és ha valami gond merül fel, azt minél előbb orvosolni lehessen. A vizsgálatokra ezért érdemes elmenned.

Ha viszont úgy döntesz, hogy nem végezteted el a kötelezőnek hívott vizsgálatokat, jogi hátrány (pl. bírság vagy más szankció) nem érhet. Anyagi következménye viszont lehet a dolognak: ha nem veszel részt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén legalább egy alkalommal) várandósgondozáson, nem leszel jogosult anyasági támogatásra.

A további következményekkel kapcsolatban a szabályozás nem egyértelmű. Magyarországon csak akkor lehet bárkit arra kötelezni, hogy orvosi vizsgálaton vegyen részt, ha ezt törvény írja elő. A várandósság alatti orvosi vizsgálatokra vonatkozóan viszont nincs ilyen törvényi előírás. Csak alacsonyabb szintű jogszabály, a várandósgondozásról szóló rendelet említ „kötelező” vizsgálatokat, de álláspontunk szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy ezeket a vizsgálatokat az egészségügyi dolgozóknak kötelező biztosítaniuk számodra, nem pedig úgy, hogy a várandós nőnek kötelező ezekre elmenni.

Ezt az álláspontot az alapvető jogok biztosa is megerősítette. Az ő jelentése kimondja, hogy jogszerűen dönthet úgy a várandós nő, hogy a 24. hét előtti vizsgálatokba nem egyezik bele. A 24. betöltött terhességi hét után végzett vizsgálatokat is csak akkor lehet kötelezővé tenni, ha valamely vizsgálat elmaradása a magzat életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti.

Mégis előfordulhat, hogy a védőnő, vagy az orvos úgy értelmezi a szabályokat, hogy mulasztást követsz el, ha nem mész  el a „kötelező” vizsgálatokra. Ez azzal járhat, hogy az együttműködés hiányát jelzik a gyermekjóléti szolgálat felé, amely emiatt eljárást indíthat ellened. Az ombudsman azonban jelentésében arra is kitért, hogy ez sérti a nők önrendelkezési jogát. Tehát ha negatív következmény érne amiatt, mert nem veszel részt a kötelezőnek hívott vizsgálatokon, keresd jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu e-mail címen!

A hálapénz 2021-es kivezetése óta a legtöbb esetben nem. Mindenkit megillet  a szabad orvosválasztás joga, de ennek vannak bizonyos – alkotmányosan igazolható – korlátai, amelyek megnehezítik, hogy ugyanannál az orvosnál szülj, aki a várandósgondozást végezte.

A szabad orvosválasztás feltétele egyrészt a választott orvos beleegyezése. Az orvosok nem kötelezhetők arra, hogy minden beteget ellássanak; észszerű indokok alapján (pl. túlterheltség, összeférhetetlenség esetén) jogukban áll nemet mondani a betegek felkérésére.

A másik lényeges szempont, hogy az orvosválasztás alapvetően a tervezhető ellátásokra vonatkozik. Ezeket ugyanis az orvos beosztásához, munkaidejéhez lehet igazítani. Az előre nem látható, sürgős ellátásokat viszont azok az orvosok nyújtják, akik éppen dolgoznak (munkaidő- vagy ügyeleti beosztás szerint). Ilyen esetekben azok közül tudsz választani, akik éppen bent vannak a kórházban, vagy egészségügyi intézményben.

Mindez a szüléssel kapcsolatban azt jelenti, hogy azt megválaszthatod, hogy a várandósgondozásodat melyik orvos vagy szülésznő végezze, hiszen a várandósgondozás alatti ellátások tervezhető ellátások. A szülés azonban sürgősségi ellátásnak tekintendő, így azt a kórházban éppen ügyeletben lévő orvos és szülésznő fogja kísérni. A várandósgondozást végző, választott orvosodnál kizárólag akkor szülhetsz, ha a szülésed idején éppen ő van ügyeletben, vagy tervezett császármetszésről van szó. Ha többet szeretnél tudni a szabad orvosválasztásról a szülészeti ellátásban, olvasd el a témában írt  állásfoglalásunkat.

Mindez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha magánkórházban szeretnél szülni. A magánkórházban kiválaszthatod az orvost, akinél szülni szeretnél, sőt, egyes magánkórházakban a szülésznőt is. Itt az egyetlen feltétel, hogy a választott orvosnak vagy szülésznőnek is bele kell egyeznie, hogy ő kísérje a szülésedet. Ha várandósgondozásra is a magánkórházba jársz, nincs akadálya, hogy a várandósgondozásodat végző orvos vagy szülésznő legyen jelen a szülésednél is.

Ha azt választod, hogy kórházban fogsz szülni, jogod van kiválasztani, hogy melyikben – ez lehet állami vagy magánintézmény is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellátást mindenképpen az általad megjelölt intézményben kell megkapnod.

A kórház szabad megválasztásának feltétele a választott intézmény beleegyezése. A kórházak nem kötelezhetők arra, hogy minden várandós nőt fogadjanak, észszerű indokok alapján (pl. Túlterheltség miatt) jogukban áll nemet mondani a felkérésre. A magánintézmények általában nem utasítják vissza a hozzájuk jelentkező nőket. A magas szintű szülészeti ellátást nyújtó, és ezért nagyon keresett állami kórházak azonban egyre gyakrabban utasítják vissza kapacitáshiány miatt azokat a nőket, akik nem a körzetükbe tartoznak. Ha túljelentkezés van, azokat kell előnyben részesíteniük, akik a körzetükbe tartoznak, az ő ellátásukat nem is utasíthatják vissza.

Mindenkinek van a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kórháza, amelyik általában a hozzá legközelebb eső kórházat jelenti. Ez a kórház köteles téged ellátni. Azt, hogy a te esetedben melyik a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórház, a lakcímkártyád határozza meg. Ha a lakcímkártyádon csak lakóhely szerepel, akkor a lakóhelyed szerint illetékes kórházhoz fogsz tartozni. Ha tartózkodási hely is szerepel rajta, akkor mindkét cím szerinti kórházban kötelesek ellátni. Azt, hogy ez pontosan melyik intézményt (intézményeket) jelenti, megkérdezheted a védőnődtől, háziorvosodtól, szülész-nőgyógyászodtól vagy szülésznődtől, illetve a NEAK oldalán is ellenőrizheted.

Az Egészségügyi Világszervezet és A családbarát alapelvekre épülő szülészeti és újszülött ellátásról szóló egészségügyi szakmai irányelv  ajánlásai alapján előnyös, ha a szülő nő megválaszthatja, hogy milyen pozícióban szeretne vajúdni, illetve ha a kórház biztosít a vajúdást megkönnyítő eszközöket (pl. bordásfal, labda, kád, zuhanyzó). Az viszont, hogy ezeket ténylegesen biztosítani tudják-e, függ a szülést kísérő szakemberek szaktudásától (pl.  van-e megfelelő tudásuk és gyakorlatuk a különböző testhelyzetekben zajló szülés kísérésére), illetve a vajúdó és a szülőszoba felszereltségétől. Ha tudni szeretnéd, hogy a körzetes, vagy az általad választott kórházban milyen eszközök érhetők el és mi a gyakorlat, érdemes ezeket előre megkérdezned. Vannak olyan kórházak, ahol előre megnézheted a szülőszobákat, ezt a lehetőséget is érdemes kihasználnod.

Az orvosnak vagy szülésznőnek érthető tájékoztatást kell adnia arról, hogy

• milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat javasolnak a szülés előtt, alatt és után, és mikor tervezik azokat elvégezni;
• a vizsgálatok, beavatkozások elvégzése, illetve elmaradása milyen előnyökkel és kockázatokkal járhat;
• mi az, amiben szabadon dönthetsz (pl. megválaszthatod-e, hogy milyen testhelyzetben szeretnél szülni);
• milyen alternatív eljárásokat, módszereket (például fájdalomcsillapítás illóolajokkal) tud a kórház ajánlani és hogyan veheted ezeket igénybe.

Ha úgy érzed, hogy nem kaptad meg vagy nem értetted meg a felvilágosítást, jogod van további kérdéseket feltenni. Az orvos vagy szülésznő mindaddig köteles válaszolni, amíg kérdéseid vannak.

Az a legideálisabb, ha a várandósgondozásodat végző szülész-nőgyógyász vagy szülésznő már a várandósság ideje alatt felkészít, hogy mi várható majd a szülés alatt. Ha ez nem történik meg, nyugodtan felteheted neki a kérdéseidet. Amikor a kórházba érkezel, valószínűleg átadnak több beleegyező nyilatkozatot, hogy ne vajúdás közben kelljen minden egyes beavatkozásról kikérni a beleegyezésedet. Ezeket nem biztos, hogy ott helyben lesz időd elolvasni és megérteni, ezért érdemes már előre tanulmányoznod. Egyre több kórház tölti fel a honlapjára a szüléssel kapcsolatos tájékoztatóit és beleegyező nyilatkozatait, így az általad választott kórház honlapját mindenképp érdemes megnézned. Hasznos lehet továbbá az Ablak A Világra szülészeti adatbázis, ahonnan számos magyar kórház tájékoztatóit és beleegyező nyilatkozatait le tudod tölteni.

Ha sem a kórház honlapján, sem az adatbázisban nem találod a dokumentumokat, írhatsz egy e-mailt a kórháznak, és kérheted, hogy még a szülésed előtt küldjék el őket neked. Mindemellett a szülést kísérő egészségügyi személyzet feladata, hogy a kórházba érkezésedkor, illetve a vajúdás és a szülés alatt is folyamatosan tájékoztasson a fentiekben felsoroltakról.

Magyarországon eltérőek a szülészeti protokollok az egyes kórházakban, ezért érdemes előre tájékozódnod, és már a szülés előtt jelezned, ha valamilyen beavatkozást vagy vizsgálatot szeretnél, illetve nem szeretnél. Ilyen lehet például az epidurális érzéstelenítés, a gyógyszeres fájáserősítés, a Kristeller-féle műfogás vagy a vákuum. Mindezt szülési tervben rögzítheted. A szülési tervben rögzíthetsz a vajúdásra és a gyermakágyas időszakra vonatkozó kéréseket is. Ha az orvosod vagy szülésznőd partner ebben, esetleg ha van bábád vagy dúlád, még a várandósságod ideje alatt egyeztethetsz velük a szülési tervedről. A szülési tervet a kórházba érkezéskor átadhatod az ügyeletes szülésznőnek vagy szülész-nőgyógyász szakorvosnak, és kérheted, hogy ha a szülésed alatt váltás történik, az új szakembereknek is adják majd át. Természetesen a szülési tervet az élet bármikor felülírhatja, vannak olyan szituációk, amikor a tervhez való ragaszkodás veszélybe sodorná a te vagy a babád életét vagy egészségét, ilyenkor a terv nem tartható be maradéktalanul.

A legtöbb kórházban azonban nemcsak ilyenkor nem tartják be a szülési tervet, hanem inkább egyfajta kívánságlistaként tekintenek rá. Ennek ellenére is érdemes elkészítened, már csak azért is, hogy te magad tudd, hogy mit szeretnél, és menet közben jelezhesd ezt a kórházban.

Ha nem készítesz szülési tervet, vagy figyelmen kívül hagyják azt, akkor is kötelességük minden egyes vizsgálat vagy beavatkozás előtt tájékoztatni téged arról, hogy mit fognak csinálni és miért, és ezeket bármikor vissza is utasíthatod. A beavatkozást kizárólag akkor nem utasíthatod vissza, ha annak elmaradása a születendő gyermeked életét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetné.

Természetesen te magad is bármikor kérheted, hogy térjetek el a szülési tervtől. Ha például előzetesen úgy tervezted, hogy nem szeretnél fájdalomcsillapítást vagy nem kérsz oxitocint, de a szülés alatt meggondolod magad, az orvos köteles figyelembe venni a kéréseidet.

A programozott szülésindításnak nincs jogi akadálya, és bizonyos körülmények között indokolt is lehet. Ilyen például, ha a várandós nő a terminust jelentősen (a 41. hét végénél tovább) túllépi, vagy ha a magzati szívhang nem elég erős, esetleg a normálisnál kevesebb a magzatmozgás. Ha ilyen indok nem áll fenn, akkor a mesterséges szülésindítás nem orvosi okból történik, hanem az orvos és a várandós nő egyetértése alapján.

Fontos, hogy ha az orvosod a szülés programozott megindítását javasolja, de te azt nem szeretnéd, mindenképpen kérdezd meg, hogy van-e az indításnak orvosi indoka. Ha nincs, akkor nem vagy köteles beleegyezni.

A hálapénz kivezetése óta sokan próbálkoztak azzal, hogy az orvosuk ügyeleti idejére programozzák a szülést. Ha ez benned is felmerült, két dolgot érdemes tudnod. Az egyik, hogy ez sem feltétlen jelent garanciát, ugyanis ha az orvosodnak a vajúdásod közben jár le az ügyeleti ideje, a helyét az őt váltó, kipihent kollégája veszi át, akkor is, ha a gyermeked még nem született meg. A másik, hogy ha az orvosodhoz magánellátás keretében jártál várandósgondozásra, akkor sem biztos, hogy szülhetsz nála, ha a szülésedet akkorra programozzátok, amikor ő az állami munkahelyén van ügyeletben. Az egészségügyi törvény szerint ugyanis az orvos nem láthatja el ugyanazt a beteget magánellátásban és állami ellátásban. Ez alól az egyetlen kivétel a sürgősségi ellátás. A programozott szülésindítás azonban már nem tekinthető sürgősségi ellátásnak, hiszen ilyenkor a szülés nem magától indul be, hanem időpontra érkezel a kórházba. A programozott szülésindítás ráadásul nem veszélytelen. Javasoljuk, hogy mielőtt mellette döntenél, mindenképp kérj tájékoztatást az orvosodtól az ellenjavallatokat illetően, hogy tájékozott döntést hozhass. Ha a tájékoztatással nem vagy elégedett, akár másodvéleményt is kérhetsz egy másik orvostól.

 Programozott császármetszésre orvosi javallatra kerülhet sor. Ha az orvos javasolja a császármetszést, mindenképpen érdemes tájékoztatást kérned annak indokairól. Ha a tájékoztatás első alkalommal nem érthető számodra, kérheted az orvost, hogy magyarázza el részletesebben. Ha a szakvéleménnyel nem értesz egyet, jogod van egy másik orvostól másodvéleményt kérni. Ha a császármetszést nem az indokolja, hogy a természetes szülés a baba életét vagy egészségét veszélyeztetné, jogod van a programozott császárt visszautasítani.

Ha az egészségügyi személyzet bármely tagja olyan vizsgálatot vagy beavatkozást végzett el rajtad, amelybe nem egyeztél bele, azzal megsértette az emberi méltósághoz való jogodat, azon belül az önrendelkezéshez való jogodat. Mindenkinek joga van ugyanis rendelkezni a saját teste felett, ami azt is jelenti, hogy szabadon dönthetsz arról, hogy milyen beavatkozásokat és vizsgálatokat végezzenek el rajtad. Ez a jog az egészségügyi törvényben is szerepel (15. §). Egyedül azt az ellátást nem utasíthatod vissza, melynek elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyezteti (ebbe beleértve a 24. hetet betöltött magzatot is).

Ha olyan beavatkozást végeznek rajtad, amely nem lett volna szükségszerű (pl. rutinszerűen elvégzett, orvosi indokokkal nem alátámasztható gátmetszés), akkor jogi úton is felléphetsz, különböző eljárásokat indíthatsz a kórházzal szemben. Arról, hogy pontosan milyen eljárásokat és milyen szervek előtt, a „Hova fordulhatok, ha úgy érzem, hogy a szülésem alatt vagy után jogsérelem ért?” kérdés alatt olvashatsz részletesebben.

Az aranyóra biztosítása javasolt, de nem kötelező a kórházakban, ezért ha szeretnél élni a lehetőséggel, érdemes utánanézni az adott kórház protokolljának. A kutatások alapján az aranyóra nagyon fontos a gyermek fejlődése és az anya-gyermek kötődés kialakítása szempontjából. Emiatt az aranyóra alatt érdemes az anya és az újszülött életjeleit és általános állapotát figyelni, de minden más vizsgálatot az aranyóra utáni időszakra lehet halasztani. Ha az újszülöttet nem tudják az anya mellkasára tenni (például császármetszés miatt), lehet kérni, hogy az apa vagy más kísérő mellkasára helyezzék. Az ajánlások ezen kívül azt is tartalmazzák, hogy a köldökzsinórt érdemes késleltetve elvágni. Ha a szülészeti protokoll minden esetben a köldökzsinór korai elvágását írja elő, az ellentétes az ajánlásokkal. Ezekről érdemes előre érdeklődnöd a kórháznál.

Ha a párod kísérőként ott volt a szülés alatt, az aranyóra után akkor sem maradhat bent veletek végig a kórházban. Ez alól kivétel, ha a kórházban van családi szoba, ahol a család együtt lehet. Ez a szolgáltatás a legtöbb magánkórházban elérhető, de az állami kórházak ritkán rendelkeznek ilyen szobával. Ha pedig van ilyen az állami kórházban, azért gyakran külön kell fizetni.

Azt viszont csak nagyon ritka esetekben akadályozhatja meg a kórház, hogy a másik szülő vagy más rokonotok meglátogasson titeket. Hogy mikor mehetnek be hozzátok, azt a kórház házirendje határozza meg. A házirend tartalmazza az egyes kórházi osztályok látogatási rendjét, a család ebben az időben látogathat titeket. A házirendet a legtöbb kórház felteszi a honlapjára, de a látogatási időről az orvosoknál és ápolóknál is érdeklődhettek.

Sok kórház házirendjében találkozhatsz olyan szabállyal, hogy gyerekek csak 14 éves koruktól látogathatják a kórházban fekvőket. Ezt a gyerekek érdekeivel indokolják, jogszabályi alapja nincs a kisebb gyerekek kitiltásának. A gyermekágyas osztályon azonban, ahol újszülöttek és anyukáik fekszenek, a gyerekek érdekeit nem sértheti az édesanyjuk és a testvérük látogatása, így a 14 évesnél fiatalabb gyerekek kitiltása jogellenes. Azt viszont előírhatja a kórház, hogy kiskorú gyerekek csak nagykorú (pl. másik szülő, nagyszülő) kíséretében jöhetnek látogatni a kórházba.

Ha a kórház teljesen ki akarja tiltani a látogatókat, vagy a házirendben biztosított látogatási időnél rövidebb időre engedi be őket, az szintén jogellenes. A látogatók csak nagyon szigorú feltételek mellett (például járványok idején, ha nagy a fertőzésveszély) tilthatók ki a kórházból.

Minden stabil állapotú újszülött számára, aki képes a szopásra (beleértve az alacsony súllyal születetteket is), ajánlott biztosítani az azonnali bőr-bőr kontaktust és a szoptatás lehetőségét. Ezt követően a kórházi tartózkodás teljes ideje alatt ajánlott az igény szerinti szoptatás biztosítása. Ha a kórház gyakorlata ettől eltér, akkor az eljárása nem felel meg a csecsemő táplálására vonatkozó legújabb irányelveknek. Ha tudni szeretnéd, hogy az általad választott kórházban mi az erre vonatkozó gyakorlat, még a szülésed előtt elkérheted a kórház házirendjét, illetve személyesen, telefonon vagy e-mailben is megkérdezheted. Ha a házirend nem tartalmaz a szoptatásra vonatkozóan információt, érdemes a kérdéseidet írásban feltenned a kórháznak, hogy ha a bent tartózkodásod alatt mégis más gyakorlatot követnének, hivatkozhass rá, hogy a szülésed előtt miről tájékoztattak.

Ha nem engedik, hogy folyamatosan koraszülött, vagy hosszabb kórházi kezelést igénylő újszülötted mellett legyél, több dolgot tehetsz:

1. Írásbeli kérelemmel fordulhatsz a kórházhoz, hogy engedélyezzék számodra 0-24 órában a látogatást. Fontos, hogy a kérelmedet mindenképpen írásban fogalmazd meg, és kérd, hogy az esetleges elutasító választ is foglalják írásba. Ha a kórház a gyermeked egészségügyi állapotára hivatkozva nem enged be hozzá gyakrabban, azt sem kell elfogadnod. Még ha az állapota valóban nem is engedi, hogy szoptasd vagy kézbe vedd, az biztosan nem indokolt, hogy ne lehess mellette.
2. Ha a kórház az írásbeli kérelem ellenére sem biztosítja a kapcsolattartást, kérheted az újszülött átszállítását olyan kórházba, ahol a házirend szerint folyamatosan együtt lehettek. A szállításhoz igénybe veheted valamelyik gyermekmentő szolgálat segítségét, ilyen például a Peter Cerny Alapítvány.
3. A kapcsolattartást nem biztosító kórházzal szemben utólag jogi úton is felléphetsz. Arról, hogy erre milyen lehetőségeid vannak, a „Hova fordulhatok, ha úgy érzem, hogy a szülésem alatt vagy után jogsérelem ért?” kérdés alatt írunk részletesebben.

2017 óta az ellátásokról készült dokumentációt feltöltik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületére. Ha rendelkezel ügyfélkapuval, a szüléseddel kapcsolatos dokumentációt innen letöltheted. (Az EESZT-vel kapcsolatos tudnivalókról készítettünk egy hosszabb tájékoztatót is.) Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy nem minden dokumentum kerül be az EESZT-be, ezért érdemes lehet a dokumentációt a kórháztól is kikérned.

A dokumentációt a kórháztól írásban kérheted ki. A gyereked törvényes képviselőjeként az ő dokumentációját is jogod van kikérni. A másolatok kérése során meg lehet nevezni konkrét iratokat, de általánosan is kérhető az intézmény által kezelt minden adat. A dokumentumok kiadásához szükséges a személyazonosság igazolása, a kórház ezt jogosan várja el. A dokumentációról készült másolatokat az egészségügyi intézmény az első alkalommal köteles ingyenesen biztosítani, de a további másolatok készítéséért sem lehet aránytalan költséget felszámolni. Ha megtagadják a betegdokumentáció kiadását, a betegjogi képviselőhöz fordulhatsz, illetve panaszt tehetsz a kórháznál, a fenntartónál (ez állami kórházak esetén az Országos Kórházi Főigazgatóság, OKFŐ), vagy az egészségügyi hatóságnál (ez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, NNGYK). A kérelemre a kórháznak egy hónapon belül válaszolnia kell. Ha az egészségügyi intézmény nem adja ki a dokumentumokat, hiányosan adja ki őket, vagy a határidőt nem tartja be, jogod van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) eljárást kezdeményezni arra hivatkozva, hogy személyes adataid kezelésével kapcsolatban jogsérelem ért. Részletes tájékoztató a betegdokumentáció kikéréséről.

Ha még a kórházban vagytok, a legjobb, amit tehetsz, hogy mindent írásba foglaltatsz. Ha például nem engednek be a vizsgálatokra, nem tájékoztatnak megfelelően vagy nem lehettek egy szobában, pedig a babád egészséges, akkor írj egy kérelmet az osztályvezetőnek vagy a kórház igazgatójának. Ebben fogalmazd meg, hogy mi a problémád, és kérd, hogy azonnal intézkedjenek. A kérelmedbe írd bele azt is, hogy írásban kérsz választ. A minél gyorsabb intézkedés érdekében a kérelmedet akár e-mailben is elküldheted. Az e-mail megírásában kérheted a párod vagy más rokonod segítségét, ha téged valami akadályoz ebben. A vezetők elérhetőségeit általában megtalálod a kórház honlapján.

Ha a kérelmedre nem válaszolnak vagy elutasítják, a betegjogi képviselőtől is kérhetsz segítséget. A betegjogi képviselő elérhetőségeit általában megtalálod a kórház hirdetőtábláján kifüggesztve vagy az Integrált Jogvédelmi Szolgálat honlapján.

Fontos továbbá, hogy ha megkapod a zárójelentéseteket, azt még a kórházban olvasd el. Ha olyat olvasol benne, ami nem úgy történt, ahogyan az le van írva, megteheted, hogy a zárójelentést nem írod alá, vagy úgy írod alá, hogy mellé odaírod, hogy melyik részeivel nem értesz egyet.

Azért is fontos ilyen tudatosnak lenni, és mindent írásban rögzíteni már akkor, amikor még a kórházban vagytok, hogy később is tudd igazolni a veled vagy az újszülötteddel szemben elkövetett jogsértéseket.

Az, akinél panaszt tettél (legyen az a kórházigazgató, a fenntartó vagy a  Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), köteles a panaszt 30 napon belül kivizsgálni.

Érdemes tudni, hogy a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók a mi tapasztalataink szerint sokszor nem járnak el elég alaposan a panaszok kivizsgálásakor, ezért gyakori, hogy nem tárják fel kellő alapossággal a jogsértéseket, az ellátást pedig általában rendben lévőnek találják.

Az NNGYK és a fenntartó viszont általában alaposan kivizsgálja a panaszokat, és az sem ritka, hogy jogsértést állapítanak meg.

Az NNGYK a panasz alapján hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indíthat a kórházzal vagy az egészségügyi intézménnyel szemben. Ha szabálytalanságot tár fel, figyelmeztetheti az egészségügyi ellátót a jogszerű működésre, bírságot szabhat ki, fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti, és a legsúlyosabb esetekben akár felfüggesztheti vagy visszavonhatja az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét. Panasztevőként neked jogod van megtudni, hogy az eljárás mire jutott.

A fenntartó szintén széleskörű ellenőrzési joggal rendelkezik. Felülvizsgálhatja az egészségügyi intézmény belső szabályzatait, utasítást adhat valamilyen intézkedésre vagy szabályzat módosítására, felelősségre vonhatja, akár fel is mentheti az intézmény vezetőjét.

Ha az ingyenes panaszeljárásban megállapítják, hogy jogsértés történt, az nem jár anyagi kompenzációval, de ha később pert is indítanál az ügyben, akkor a panaszod nyomán indult vizsgálat eredményét a perben felhasználhatod bizonyítékként.