A Jogklinikában résztvevő szervezetek

Justice Initiative

A Justice Initiative a Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute) programja egy egész világra kiterjedő kezdeményezés, melynek célja az emberi jogok védelme, a társadalom jogi ismereteinek és jogi aktivitásának növelése. A Justice Initiative működtet irodát Washingtonban, New Yorkban, Londonban, Abujában és Budapesten. A program keretén belül zajlik oktatás, jogi képviselet és stratégiai pereskedés, a jogérvényesítés hatékonyságát növelő technikai háttér megteremtése. A Justice Initiative működésének fő területei: nemzeti büntetőjog, nemzetközi igazságszolgáltatás, egyenlő-bánásmód és az információszabadság.

A Justice Initiative meggyőződése információszabadság előmozdítása különösen fontos cél, mert ez előfeltétele egy nyílt és átlátható társadalomnak, nélkülözhetetlen a demokratikus részvételhez, és elősegíti más emberi jogok érvényesítését is. A kezdeményezés célja, hogy egy hatékony információhálózat épüljön ki a civil társadalomban. Ennek érdekében a nemzetközi szinten végez koordinációs munkát a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvények megalkotásának előmozdításáért. A Justice Initiative egy külön e célra feltartott honlapon gyűjti az összes információszabadsággal kapcsolatos jogszabályt, törvény-tervezetet a világ minden tájáról.

A 2008. szeptemberében beindított és a Justice Initiative által finanszírozott Információszabadság Jogklinika a magyar jogi oktatást színesíti, és lehetőséget biztosít érdeklődő diákok számára, hogy elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

Társaság a Közérdekű Adatokért (TAKA)

A TAKA 2008. március 18. napján alakult közhasznú társadalmi szervezet. Az egyesület fő célkitűzése, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek ezen adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartsák és betartassák és ezzel segítse az információszabadságot. A TAKA elsősorban a jelentős történelmi múltra visszatekintő Pécs városát, lakosait érintő kérdésekben kíván az adatvédelem, információszabadság területén a köz érdekében működni.

Reflex Egyesület

Az 1987-ben alapított győri Reflex Egyesület környezetvédelemre szakosodott szervezet, amely főleg a légszennyezés, a közlekedés, a kommunális hulladék kérdéseire, valamint a környezetpolitikai szabályozás és ifjúsági környezeti témakörére koncentrálódik. A Reflex munkatársai közül többen környezetvédelemmel foglalkozó szakigazgatási szervezeteknél szereztek munka tapasztalatokat. A Reflex a környezeti információk fokozott nyilvánosságának fontosságát felismerve komoly eredményeket mutathat fel az információszabadság terén. A Reflexnél különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy az állampolgárok a környezetükkel kapcsolatos adatokat megismerhessék, ennek érdekében lakossági tájékoztatást és tanácsadást végez, valamint jogsegély szolgálatot működtet.

Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA)

Az EMLA Egyesület egy a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó non-profit társadalmi szervezet, amely munkáját országos, európai és nemzetközi szinten végzi. Az egyesület fő tevékenységei közé tartozik a közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadás és jogi képviselet, a környezetjogi kutatás, szakértés és oktatás, valamint környezeti management projektek lebonyolítása.

Eötvös Károly Intézet (EKINT)

Eötvös Károly Intézet célja a demokratikus magyar közélet fejlesztésének és az alkotmányos alapjogok érvényesülésének elősegítése. Feladatának tekinti , hogy másokkal (jogvédőkkel, civil szervezetekkel vagy más intézményekkel) együtt fellépve hozzájáruljon a szakmai és a szélesebb közvélemény tájékoztatásához, a politikai napirend formálásához azokban az ügyekben, amelyek hatással vannak az állampolgárok és a közhatalom közötti kapcsolat minőségére. Az alkotmányosság, a demokratikus jogállam, és az egyéni jogok szabadelvű felfogása mellett munkálkodik a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra megteremtését célzó kezdeményezések támogatásáért, valamint folytatja és erősíti a tizenkilencedik századi magyar liberalizmus, a huszadik századi demokratikus magyar progresszió, valamint a köztársasági alkotmányt létrehozó alkotmányozó folyamat hagyományát. Névadójához méltóan a liberális demokrácia eszméi melletti elvi kiállítást igyekszik gyakorlatias politikai cselekvéssel párosítani.

Az intézet dolgozta ki az elektronikus információszabadságról szóló törvény szabályozási koncepcióját, foglalkozik a párt és kampányfinanszírozás, az igazságszolgáltatás hiányosságainak és díszfunkcionalitásainak feltárásával, a kormányzat átláthatóságának előmozdításával, a közszférában keletkező adatok hasznosíthatóvá tételével. Mindezekről az intézet elemzéseket készít és megoldási javaslatokat dolgoz ki, amelyekben nagy hangsúlyt fektet azok elméleti megalapozására.

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Az 1994-ben alakult Társaság a Szabadságjogokért fő célkitűzése, hogy az Alkotmányban és a nemzetközi egyezményekben deklarált alapvető jogok és jogelvek érvényesüljenek Magyarországon. Tevékenységünket olyan jogterületekre összpontosítjuk, ahol gyakoriak a jogsértések, és az áldozatok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

A TASZ törekszik, hogy az állam csak különösen súlyos indokkal, elkerülhetetlen mértékben, és csak törvény alapján, megfelelő eljárási garanciák mellett korlátozza az alapvető jogokat. Különös figyelmet fordít a betegek jogaira, a HIV-pozitív személyek jogaira, a kábítószerfogyasztók jogaira, a hatóságok szabadságkorlátozó jogosítványaira és intézkedéseire, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben! – Negyedik pont címmel kampányt indított a TASZ az egyháztörvény helyreállítása érdekében

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indít annak érdekében, hogy a kormányzat az egyháztörvény ügyében ne térjen ki a kötelezettségei elől, és úgy módosítsa azt, hogy összhangban legyen hazánk alkotmányos hagyományaival, országunk nemzetközi kötelezettségeivel, és hogy ne vezessen újabb megalázó ítéletekhez és költséges kártérítési kötelezettségekhez. A kampány a Negyedik pont címet viseli, információs honlap kapcsolódik hozzá, melyen egy petíció aláírásával bárki újabb nyomást gyakorolhat a kormányra.

TASZ levelezés a KEHI-vel

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizni kívánja a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott két programunkat, erről tájékoztatott bennünket néhány nappal ezelőtt, és egyúttal felszólított bennünket arra, hogy bocsássunk rendelkezésre számos szervezeti dokumentumunk mellett az érintett programokkal kapcsolatos minden iratot, szerződést, bizonylatot és levelezést.