A Jogklinikában résztvevő szervezetek

Justice Initiative

A Justice Initiative a Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute) programja egy egész világra kiterjedő kezdeményezés, melynek célja az emberi jogok védelme, a társadalom jogi ismereteinek és jogi aktivitásának növelése. A Justice Initiative működtet irodát Washingtonban, New Yorkban, Londonban, Abujában és Budapesten. A program keretén belül zajlik oktatás, jogi képviselet és stratégiai pereskedés, a jogérvényesítés hatékonyságát növelő technikai háttér megteremtése. A Justice Initiative működésének fő területei: nemzeti büntetőjog, nemzetközi igazságszolgáltatás, egyenlő-bánásmód és az információszabadság.

A Justice Initiative meggyőződése információszabadság előmozdítása különösen fontos cél, mert ez előfeltétele egy nyílt és átlátható társadalomnak, nélkülözhetetlen a demokratikus részvételhez, és elősegíti más emberi jogok érvényesítését is. A kezdeményezés célja, hogy egy hatékony információhálózat épüljön ki a civil társadalomban. Ennek érdekében a nemzetközi szinten végez koordinációs munkát a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító törvények megalkotásának előmozdításáért. A Justice Initiative egy külön e célra feltartott honlapon gyűjti az összes információszabadsággal kapcsolatos jogszabályt, törvény-tervezetet a világ minden tájáról.

A 2008. szeptemberében beindított és a Justice Initiative által finanszírozott Információszabadság Jogklinika a magyar jogi oktatást színesíti, és lehetőséget biztosít érdeklődő diákok számára, hogy elméleti és gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

Társaság a Közérdekű Adatokért (TAKA)

A TAKA 2008. március 18. napján alakult közhasznú társadalmi szervezet. Az egyesület fő célkitűzése, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek ezen adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartsák és betartassák és ezzel segítse az információszabadságot. A TAKA elsősorban a jelentős történelmi múltra visszatekintő Pécs városát, lakosait érintő kérdésekben kíván az adatvédelem, információszabadság területén a köz érdekében működni.

Reflex Egyesület

Az 1987-ben alapított győri Reflex Egyesület környezetvédelemre szakosodott szervezet, amely főleg a légszennyezés, a közlekedés, a kommunális hulladék kérdéseire, valamint a környezetpolitikai szabályozás és ifjúsági környezeti témakörére koncentrálódik. A Reflex munkatársai közül többen környezetvédelemmel foglalkozó szakigazgatási szervezeteknél szereztek munka tapasztalatokat. A Reflex a környezeti információk fokozott nyilvánosságának fontosságát felismerve komoly eredményeket mutathat fel az információszabadság terén. A Reflexnél különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy az állampolgárok a környezetükkel kapcsolatos adatokat megismerhessék, ennek érdekében lakossági tájékoztatást és tanácsadást végez, valamint jogsegély szolgálatot működtet.

Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA)

Az EMLA Egyesület egy a környezetvédelmi jog és a környezeti management kérdéseivel foglalkozó non-profit társadalmi szervezet, amely munkáját országos, európai és nemzetközi szinten végzi. Az egyesület fő tevékenységei közé tartozik a közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadás és jogi képviselet, a környezetjogi kutatás, szakértés és oktatás, valamint környezeti management projektek lebonyolítása.

Eötvös Károly Intézet (EKINT)

Eötvös Károly Intézet célja a demokratikus magyar közélet fejlesztésének és az alkotmányos alapjogok érvényesülésének elősegítése. Feladatának tekinti , hogy másokkal (jogvédőkkel, civil szervezetekkel vagy más intézményekkel) együtt fellépve hozzájáruljon a szakmai és a szélesebb közvélemény tájékoztatásához, a politikai napirend formálásához azokban az ügyekben, amelyek hatással vannak az állampolgárok és a közhatalom közötti kapcsolat minőségére. Az alkotmányosság, a demokratikus jogállam, és az egyéni jogok szabadelvű felfogása mellett munkálkodik a szolidaritás szellemén alapuló honpolgári politikai kultúra megteremtését célzó kezdeményezések támogatásáért, valamint folytatja és erősíti a tizenkilencedik századi magyar liberalizmus, a huszadik századi demokratikus magyar progresszió, valamint a köztársasági alkotmányt létrehozó alkotmányozó folyamat hagyományát. Névadójához méltóan a liberális demokrácia eszméi melletti elvi kiállítást igyekszik gyakorlatias politikai cselekvéssel párosítani.

Az intézet dolgozta ki az elektronikus információszabadságról szóló törvény szabályozási koncepcióját, foglalkozik a párt és kampányfinanszírozás, az igazságszolgáltatás hiányosságainak és díszfunkcionalitásainak feltárásával, a kormányzat átláthatóságának előmozdításával, a közszférában keletkező adatok hasznosíthatóvá tételével. Mindezekről az intézet elemzéseket készít és megoldási javaslatokat dolgoz ki, amelyekben nagy hangsúlyt fektet azok elméleti megalapozására.

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)

Az 1994-ben alakult Társaság a Szabadságjogokért fő célkitűzése, hogy az Alkotmányban és a nemzetközi egyezményekben deklarált alapvető jogok és jogelvek érvényesüljenek Magyarországon. Tevékenységünket olyan jogterületekre összpontosítjuk, ahol gyakoriak a jogsértések, és az áldozatok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

A TASZ törekszik, hogy az állam csak különösen súlyos indokkal, elkerülhetetlen mértékben, és csak törvény alapján, megfelelő eljárási garanciák mellett korlátozza az alapvető jogokat. Különös figyelmet fordít a betegek jogaira, a HIV-pozitív személyek jogaira, a kábítószerfogyasztók jogaira, a hatóságok szabadságkorlátozó jogosítványaira és intézkedéseire, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormánnyal szemben, a magyar emberek mellett állt ki döntésével az Európai Parlament

Üdvözöljük az Európai Parlament döntését, amellyel ma kiállt a jogállamiság és egyben számos magyar polgár érdeke mellett is. Kiállt akkor, amikor komolyan vette a rendszerszintű problémákat, a demokratikus intézmények politikai érdeket követő elfoglalását. Nem Magyarországot és a magyar népet büntetik a döntéssel. A döntés a magyar kormánynak üzenet arról, hogy az erős választási felhatalmazás sem jelenti azt, hogy bármire felhatalmazást kaptak. A munka folytatódik, a jogállamisággal kapcsolatos problémák nem oldódnak meg holnapra. A TASZ tovább dolgozik azon, hogy Magyarország egy bátor és szabad országgá váljon, ahol mindenki képes boldogulni.

Strasbourgi bírójelölés: továbbra is tiltakoznak a civilek

Tizenöt magyar civil szervezet továbbra is elhibázottnak tartja a strasbourgi bírójelöltek jelölésének módját. A kormány teljes titokban választott ki három jelöltet a kontinens legfontosabb bíróságának magyar tisztségére. A kiválasztási folyamat önkényessége a jelölteket – alkalmasságuk megítélésétől függetlenül – mindenképpen támadhatóvá teszi. A tizenöt magyar civil szervezet ezért arra kéri az Európa Tanácsot: utasítsa el a magyar listát, hogy a magyar kormány kénytelen legyen tisztességes és nyilvános pályázatot kiírni.

Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ az önkormányzati választási rendszer átalakítása miatt

Alig néhány hónappal az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt ellentétes átalakításáról döntött a választópolgárok és a pártok sérelmére. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyéni alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a választójog egyenlőségének sérelmére fókuszál, míg egy másik eljárásban az AB-nek kifejtett érvei a jogbiztonság, jogállamiság, és az adatvédelem hiányosságaira is felhívják a figyelmet a választásokkal kapcsolatos törvénymódosításban.