KISOKOS: Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

A következő kérdésekre találod meg a választ:

Mit jelent a diszkrimináció?

Minden megkülönböztetés diszkrimináció?

Mikor lesz tehát tiltott a megkülönböztetés?

Mit nevezünk védett tulajdonságnak?

Melyek a védett tulajdonságok?

Melyek a diszkrimináció típusai?

Kik fordulhatnak a hatósághoz?

Kivel szemben?

Van, akire nem vonatkozik ez a törvény?

Ki kérheti az eljárás megindítását?

Melyek az eljárás megindításának további feltételei?

Hogyan juttathatom el a panaszom?

Hogyan zajlik az eljárás? Lesz tárgyalás?

Mit kell bizonyítani?

Mit kell a másik félnek bizonyítania?

Mit jelent a közérdekű igényérvényesítés?

Hogyan dönthet a bíróság?

Egyezséget lehet kötni?

Kihez fordulhatok, ha nem vagyok elégedett a döntéssel?

Mit jelent a diszkrimináció?

A diszkrimináció az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, idegen szóval.

Minden megkülönböztetés diszkrimináció?

Nem. Az „egyenlő” bánásmód, nem „ugyanolyan” bánásmódot jelent, sőt az államoknak kifejezetten kötelességük, hogy azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével bánjanak az állampolgáraikkal. Éppen akkor sérülne az egyenlő bánásmód követelménye, ha mindenkit egyformán kezelne az állam. (pl: Ha nem lennének akadálymentesek a hivatalok, a kerekesszékes mozgáskorlátozottak nem tudnák ügyeiket intézni. Az állam tehát köteles – az egyenlő jogképesség érdekében – segíteni, azért, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy tudják jogaikat gyakorolni, mint a mozgásban nem korlátozott társaik.) Az előnyben részesítésen túl még a hátrányos megkülönböztetés is lehet indokolható bizonyos esetekben, vagyis jogszerű (pl: Az uszoda női öltözőjében nő legyen a kabinos).

Mikor lesz tehát tiltott a megkülönböztetés?

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) értelmében akkor sérül az egyenlő bánásmód követelménye és valósul meg tiltott diszkrimináció, ha valaki a törvényben felsorolt, úgynevezett védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

Mit nevezünk védett tulajdonságnak?

A védett tulajdonságok azok az Ebktv.-ben felsorolt tulajdonságok, jellemzők, amelyek alapján a megkülönböztetés a törvény értelmében jogellenes, mert az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.

Melyek a védett tulajdonságok?

a) nem,

b) faji hovatartozás,

c) bőrszín,

d) nemzetiség,

e)nemzetiséghez való tartozás,

f) anyanyelv,

g) fogyatékosság,

h) egészségi állapot,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,

j) politikai vagy más vélemény,

k) családi állapot,

l) anyaság (terhesség) vagy apaság,

m) szexuális irányultság,

n) nemi identitás,

o) életkor,

p) társadalmi származás,

q) vagyoni helyzet,

r) foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozás,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

A védett tulajdonságok listája nyílt (ld. a felsorolás t) pontját), tehát nem csak a felsorolt tulajdonságokra lehet hivatkozni. Az „egyéb helyzet” egy rugalmas kategória, amely olyan személyek/csoportok védelmére szolgál, akikre – a társadalom dinamikus változása folytán – nem gondolhatott a jogalkotó a törvény megalkotásakor. Az „egyéb helyzet” definíciójának lényege, hogy a panaszos nem saját magatartása, hanem egy adott csoporthoz való tartozása miatt szenved hátrányt. Ennek megfelelően az egyéb helyzet, mint védett tulajdonság a csak egy személynél előforduló tulajdonság esetében nem alkalmazható.

Melyek a diszkrimináció típusai?

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport.

Közvetett a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan feltételen alapul, tehát úgy tűnik, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, mégis, egyes védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket lényegesen nagyobb számban érint.

A zaklatás rendszerint egy hosszabb folyamatot feltételez, és lehet akár szexuális, de egyéb természetű is. Akkor valósul meg, ha a védett tulajdonsággal rendelkező személyekkel szemben - e tulajdonságuk miatt - olyan, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít valaki, amelynek célja vagy hatása, hogy velük szemben megfélemlítő ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakuljon ki.

Jogellenes elkülönítés akkor történik, amikor a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek egy csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné –, elkülönítenek.

Megtorlásról akkor beszélhetünk, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fellépő személyeket ezen fellépésük miatt éri valamilyen hátrány.

Kik fordulhatnak a hatósághoz?

Személyek, e személyek csoportjai, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, akik védett tulajdonságaik miatt részesülnek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Kivel szemben?

  1. hatóságok, közintézmények minden eljárásuk, jogviszonyuk, intézkedésük során
  2. aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, (pl. lakás bérbeadás meghirdetése)
  3. aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, (pl. disco, presszó, bolt)
  4. az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint
  5. a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.

Van, akire nem vonatkozik ez a törvény?

Igen. A törvény hatálya nem terjed ki

  1. családjogi, hozzátartozók közötti jogviszonyokra
  2. vallási közösségek jogviszonyaira
  3. egyesületek, jogi személyek, pártok esetében a tagsági jogokra

Ki kérheti az eljárás megindítását?

Az EBH eljárását olyan panaszos kezdeményezheti, aki védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

A hatóság oldalán található egy panaszminta, ami segít a panasz megírásában. Ez csak minta, nem kötelező használni, de jó segítség.

Akár használja a mintát, akár önmagától írja, a beadványában írja le röviden a panaszát: az eseményeket időrendben, részletesen ismertesse, pontos dátumok, helyszínek és személyek megjelölésével (ki, mikor, hol pontosan mit csinált, mit mondott, ki volt még jelen), milyen dokumentumok tudják leginkább valószínűsíteni a sérelmet/hátrányt. Az írásban benyújtott panaszban valószínűsíteni kell, hogy hátrány érte, meg kell nevezni, hogy a hátrány, vagy kedvezőtlenebb bánásmód mely védett tulajdonságára vezethető vissza. A kérelemnek, továbbá tartalmaznia kell az Ön nevét, lakcímét, a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérést és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is.

Melyek az eljárás megindításának további feltételei?

Fontos, hogy az EBH eljárást akkor indíthat, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el. Az eljárás ingyenes, jogi képviselet nem szükséges.

Hogyan juttathatom el a panaszom?

  1. Ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, telepítse a hatóság honlapján található elektronikus űrlapot, majd ÁNYK szoftverrel töltse ki és továbbítsa az ügyfélkapu rendszerében. Vagy
  2. aláírva, (tértivevénnyel) postázza a hatóság címére: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B, vagy
  3. személyesen nyújtsa be (és kérjen róla átvételi elismervényt) hétfőn 9 és 16 óra között a Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadásán: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B V. emelet, vagy
  4. személyesen, a megyei egyenlőbanasmód-referensek ügyfélfogadásain nyújtsa be. Ügyfélfogadás helye és ideje a honlapon.

Hogyan zajlik az eljárás? Lesz tárgyalás?

Ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a hatóság tárgyalást tart, ahol személyesen meghallgatja a panaszost és a bepanaszolt fele(ke)t. A meghallgatandó személyeket azon települési önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén a kérelmező lakcímmel rendelkezik, kivéve, ha a körülmények nem alkalmasak a tárgyalás e polgármesteri hivatalban való megtartására. Ebben az esetben a tárgyalást a kérelmező lakcíméről a hatóság mérlegelése szerint legjobban megközelíthető azon település polgármesteri hivatalának székhelyén kell megtartani, amely a tárgyalás megtartásához szükséges feltételeket biztosítani tudja. Ha ez aránytalan nehézséggel vagy az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna, a meghallgatandó személyt a hatóság - a megjelenéssel járó költségek megtérítése mellett – budapesti székhelyére is idézheti.

A hatóság tárgyalása nyilvános. A hatóság a nyilvánosságot végzéssel az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben, ha az az ügyfél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

Mit kell bizonyítani?

A kérelmezőnek nem bizonyítania, csupán valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és rendelkezett a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés a védett tulajdonsága miatt következett be. A bizonyításhoz például meg kellene neveznie olyan személyt/személyeket, akik jelen voltak, vagy hasonló sérelmeket éltek már át és azt tanúsítani tudják (szükség van a nevére/nevükre és elérhetőségükre).

Mit kell a másik félnek bizonyítania?

Azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél (vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult) által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, továbbá, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

Mit jelent a közérdekű igényérvényesítés?

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat

a) az ügyész,

b) a hatóság,

c) civil és érdek-képviseleti szervezet,

ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye védett tulajdonságon alapul és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

Hogyan dönthet a bíróság?

Egyezséget lehet kötni?

A hatóság minden esetben megkísérli a felek között egyezség létrehozását. Amennyiben az egyezség létrejön és az a jogszabályoknak megfelel, a hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyja. A hatóság, azonban nem állapíthat meg az ügyfél számára anyagi kártérítést.

Kihez fordulhatok, ha nem vagyok elégedett a döntéssel?

Az EBH döntéseivel szemben fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kérhető. A bíróság előtti eljárás csak abban az esetben ingyenes, ha a felperest személyes illetékmentességben részesítették.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

"Akinek félnivalója van, az nem baj, ha fél. Sőt!"

Tavaly tavasszal fogadta el a miskolci önkormányzat azt hírhedt rendelet-módosítást, amely a telepfelszámolás ürügyén megkönnyíti a helyi romák kiűzését a városból. A vegzálás és zaklatás a városvezetés részéről azonban sokkal korábban kezdődött, és e hatósági ellenőrzések jogszerűtlenségét most már ombudsmani jelentés is bizonyítja.

Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.