12 dolog, amit a kormánynak tennie kell menekültügyben

Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az.

A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam  feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.

Megpróbáljuk összeszedni, tulajdonképpen mit is várunk Magyarország kormányától

1. A menekültek számára biztosítani kell az alapellátást és a lehető leggyorsabb ügyintézést.

a., Minden tranzitzónában, vagy más befogadásra, vagy akár csak kötelező várakozásra kijelölt helyen megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítani.

b., Minden tranzitzónában, vagy más befogadásra, vagy akár kötelező várakozásra kijelölt helyen a vallási szabályokat figyelembe vevő ételt és italt kell adni.

c.,  Minden tranzitzónában, vagy más befogadásra, kötelező várakzozásra kijelölt helyen megfelelő hőmérsékletnek kell lennie, ágyak, takarók, megfelelő higiéniás körülmények:  szemetesek, mosdók és tisztálkodási lehetőség kell legyen.

2. Az országba érkező menekülteknek sokszor nincsenek hiteles információik, ezért a hatóságokkal való első találkozáskor – lehetőleg anyanyelvükön –  összeállított hiteles információt kell nekik nyújtani.

Az információs anyagnak tartalmaznia kell legalább:

a.,  a magyarországi menekültügyi eljárásról,

b.,  az igénybe vehető jogi segítségről,

c.,  az igénybe vehető egészségügyi ellátásról

d.,  a befogadó állomások elhelyezkedéséről és megközelítéséről

e.,  a menekültek jogairól, a jogorvoslati lehetőségeiről,

f.,   a menekültekkel foglalkozó állami és civil szervezetek elérhetőségeiről szóló közérthető tájékoztatást.

3. A menekültek célállomásukra (befogadó állomások) való eljutásukban segíteni kell. Több ezer ember nem fér fel a menetrendszerű járatokra. Ezért utaztatásukat meg kell oldani.

4. Az önkéntes civilekkel fel kell venni a kapcsolatot, mivel ők ma naprakészebbek bármely állami szervnél.

5. A sajtót engedni kell dolgozni. A sajtónak joga van belépni és tudósítani a befogadó állomásokról és a tranzitzónákról. Az államnak biztosítania kell a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

6. A hazai és nemzetközi emberi jogi szervezeteket engedni kell dolgozni.Belépésük a befogadó állomásokra és a tranzitzónákba elengedhetetlen ahhoz, hogy a humanitárius válság enyhítéséből rájuk háruló feladatokat teljesíteni tudják.

7. A kormánynak el kell fogadnia, hogy a menekültügyi válsághelyzetre közös európai választ kell találni, és erről tájékoztatni kell a közvéleményt. Ennek részeként a magyar kormánynak el kell fogadnia, hogy Magyarország erőforrásainak arányában részt kell vállalnia a menekültek befogadásában.

8. A kormány fejezze be a gyűlöletkampányt! Az óriásplakátok és egyéb elutasító anyagok elképesztő forrásokat emésztenek fel, és a megoldás helyett tovább súlyosbítják a menekültek helyzetét. A szűkös erőforrásokat a menekültek ellátásának javítására, a menedékkérési eljárás gyorsítására kell fordítani.

9.  Bontsák le a kerítést, ezzel megelőzve, hogy további  súlyos sérüléseket okozzon.

10. El kell kezdeni a menekültek integrációs programját. Ugyan nagy számban hagyják el az országot a menekültek, azonban az itt maradók száma is nő. A magyar nyelv tanulása, a közoktatáshoz és felnőttoktatáshoz való hozzáférés, a lakhatás, a munkaerőpiacra való belépés összehangolt állami intézkedést követel.

11. A kormány vizsgálja felül a menedékjogi eljárással kapcsolatos politikáját,Szerbiát ne tekintse biztonságos harmadik országnak. Szerbia az ENSZ szerint sem tekinthető biztonságos menedéket nyújtó országnak. A magyar állam ne járuljon hozzá senki visszatoloncolásához olyan helyre, ahol üldöztetés vagy háború fenyegeti.

12. A kormánnyal szembeni elvárások a kormány által alkotott Alaptörvényből is következnek: Alaptörvény B) cikk (1), E) cikk (1)-(2), Q) cikk (2)-(3), I. cikk (1), II. cikk III. cikk (1), IV. cikk (1), VI. cikk (2), IX. cikk (2), XIV. cikk (2)-(3), XV. Cikk (1)-(2)-(4)-(5), XX. cikk (1)-(2) XXII. cikk (1)-(2).

Felhívjuk a figyelmet, hogy nem az a megoldás, ha az Alaptörvényt módosítják.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.

Álljunk ki a szigorú magyar bevándorlóellenes törvények ellen!

Magyarország tartsa végre tiszteletben a menekültek jogait! Küldj levelet Magyarország miniszterelnökének, és csatlakozz a rászorulókkal szemben igazságosabb és emberségesebb bánásmódot követelő kampányunkhoz!

Integráció és párhuzamos társadalmak

A párhuzamos társadalom fogalma gyakran hangzik el a magyar közéleti vitákban, kialakulását a migráció veszélyei között emlegetve. A fogalmat az 1990-es évek közepe óta használják, elsőként a németországi kisebbségek – elsősorban a törökök – szándékos ön-elszigetelésére utal. A fogalom alatt az értjük, hogy az adott országétól erősen eltérő kultúrából érkező (legtöbbször arab vagy muszlim hátterű) embercsoportot nem képes a befogadó ország integrálni, sőt az érintett csoportok szándékosan kizárják magukat a társadalomból. A magyar viták alapján a párhuzamos társadalmak kialakulása a következő veszélyekkel fenyegethet: az adott csoporton belül az állam nem képes a törvényeit betartatni, illetve ezek a csoportok kedveznek a radikális szerveződéseknek, amelyek fenyegetik az országban élők jogait, közrendet vagy akár a fennálló állami berendezkedést. További veszélyként merül fel, hogy a párhuzamos társadalmakban megjelenő kultúra rombolja az adott ország kultúráját.