12 dolog, amit a kormánynak tennie kell menekültügyben

Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az.

A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam  feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.

Megpróbáljuk összeszedni, tulajdonképpen mit is várunk Magyarország kormányától

1. A menekültek számára biztosítani kell az alapellátást és a lehető leggyorsabb ügyintézést.

a., Minden tranzitzónában, vagy más befogadásra, vagy akár csak kötelező várakozásra kijelölt helyen megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítani.

b., Minden tranzitzónában, vagy más befogadásra, vagy akár kötelező várakozásra kijelölt helyen a vallási szabályokat figyelembe vevő ételt és italt kell adni.

c.,  Minden tranzitzónában, vagy más befogadásra, kötelező várakzozásra kijelölt helyen megfelelő hőmérsékletnek kell lennie, ágyak, takarók, megfelelő higiéniás körülmények:  szemetesek, mosdók és tisztálkodási lehetőség kell legyen.

2. Az országba érkező menekülteknek sokszor nincsenek hiteles információik, ezért a hatóságokkal való első találkozáskor – lehetőleg anyanyelvükön –  összeállított hiteles információt kell nekik nyújtani.

Az információs anyagnak tartalmaznia kell legalább:

a.,  a magyarországi menekültügyi eljárásról,

b.,  az igénybe vehető jogi segítségről,

c.,  az igénybe vehető egészségügyi ellátásról

d.,  a befogadó állomások elhelyezkedéséről és megközelítéséről

e.,  a menekültek jogairól, a jogorvoslati lehetőségeiről,

f.,   a menekültekkel foglalkozó állami és civil szervezetek elérhetőségeiről szóló közérthető tájékoztatást.

3. A menekültek célállomásukra (befogadó állomások) való eljutásukban segíteni kell. Több ezer ember nem fér fel a menetrendszerű járatokra. Ezért utaztatásukat meg kell oldani.

4. Az önkéntes civilekkel fel kell venni a kapcsolatot, mivel ők ma naprakészebbek bármely állami szervnél.

5. A sajtót engedni kell dolgozni. A sajtónak joga van belépni és tudósítani a befogadó állomásokról és a tranzitzónákról. Az államnak biztosítania kell a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

6. A hazai és nemzetközi emberi jogi szervezeteket engedni kell dolgozni.Belépésük a befogadó állomásokra és a tranzitzónákba elengedhetetlen ahhoz, hogy a humanitárius válság enyhítéséből rájuk háruló feladatokat teljesíteni tudják.

7. A kormánynak el kell fogadnia, hogy a menekültügyi válsághelyzetre közös európai választ kell találni, és erről tájékoztatni kell a közvéleményt. Ennek részeként a magyar kormánynak el kell fogadnia, hogy Magyarország erőforrásainak arányában részt kell vállalnia a menekültek befogadásában.

8. A kormány fejezze be a gyűlöletkampányt! Az óriásplakátok és egyéb elutasító anyagok elképesztő forrásokat emésztenek fel, és a megoldás helyett tovább súlyosbítják a menekültek helyzetét. A szűkös erőforrásokat a menekültek ellátásának javítására, a menedékkérési eljárás gyorsítására kell fordítani.

9.  Bontsák le a kerítést, ezzel megelőzve, hogy további  súlyos sérüléseket okozzon.

10. El kell kezdeni a menekültek integrációs programját. Ugyan nagy számban hagyják el az országot a menekültek, azonban az itt maradók száma is nő. A magyar nyelv tanulása, a közoktatáshoz és felnőttoktatáshoz való hozzáférés, a lakhatás, a munkaerőpiacra való belépés összehangolt állami intézkedést követel.

11. A kormány vizsgálja felül a menedékjogi eljárással kapcsolatos politikáját,Szerbiát ne tekintse biztonságos harmadik országnak. Szerbia az ENSZ szerint sem tekinthető biztonságos menedéket nyújtó országnak. A magyar állam ne járuljon hozzá senki visszatoloncolásához olyan helyre, ahol üldöztetés vagy háború fenyegeti.

12. A kormánnyal szembeni elvárások a kormány által alkotott Alaptörvényből is következnek: Alaptörvény B) cikk (1), E) cikk (1)-(2), Q) cikk (2)-(3), I. cikk (1), II. cikk III. cikk (1), IV. cikk (1), VI. cikk (2), IX. cikk (2), XIV. cikk (2)-(3), XV. Cikk (1)-(2)-(4)-(5), XX. cikk (1)-(2) XXII. cikk (1)-(2).

Felhívjuk a figyelmet, hogy nem az a megoldás, ha az Alaptörvényt módosítják.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Vallási viseletek

A modern társadalmakat a világnézeti sokféleség jellemzi. Egymástól eltérő, egymással versengő életfelfogásokat való emberek élnek együtt, egy jogrendszer hatálya alatt. Ennek a ténynek a jelentőségét az évtizedek óta zajló bevándorlási folyamat csak fokozta – a menekültválság pedig kiélezte és mindenki számára nyilvánvalóvá tette. A világnézeti, erkölcsi, kulturális pluralizmus jelensége azonban egyáltalán nem újdonság. Olyannyira nem, hogy a modern, nyugati típusú alkotmányos demokráciák egész intézményes berendezkedése erre tekintettel van kialakítva: az állam és az egyház – általánosabban: a közszféra és a magánszféra – elválasztása, az állam világnézeti semlegességének a követelménye, a minden embert világnézetétől függetlenül egyenlő mértékben megillető alapjogok – ezek a maguktól értetődő követelmények mind a világnézeti pluralizmusra tekintettel lettek intézményesítve. Igaz persze, hogy ma már nem az okoz problémát, hogy katolikusok, kálvinisták, zsidók és ateisták cselekvéseit kell a jognak egyenlő mércével mérnie, hanem inkább az, hogy nagyszámú, más nyelvet beszélő, más kulturális mintákkal rendelkező bevándorlók és menekültek jelenlétére tekintettel kell kialakítani egyenlő mércéket és a mindenkit egyaránt megillető jogok és egyaránt terhelő kötelezettségek rendszereit.

„Kevésbé halálos” fegyverek bevetése?

Bár a kormányzatok szerte a világon előszeretettel nevezik „nem-halálos” fegyvereknek az olyan tömegoszlató fegyvereket és eszközöket, mint a sokkoló, a könnygáz, a vízágyú vagy a gumilövedék, indokolt ezeket óvatosabban „kevésbé halálosnak” nevezni. Kevésbé halálosak az éles lőszernél, amennyiben funkciójuk általános értelemben nem az élet kioltása, hanem olyan sérülés okozása, ami elveszi a hatóságnak ellenszegülő ember kedvét a további ellenállástól.

Bevándorlás és az iskola

Januártól négy részes beszélgetéssorozatot indítottunk "Szomszédunk a menekült" címmel a Bálint Házban. Minden alkalomhoz közzéteszünk egy tézisgyűjteményt, amely a legalapvetőbb állításainkat foglalja össze a beszélgetések egyes témáiban. A harmadik este arra a kérdésre keressük majd a választ, hogy korlátoznunk kell-e szabadságunkat annak érdekében, hogy megvédjük a társadalom biztonságát. Olvasd el vitaindítónkat.