A BM törvényellenesen tagadta meg közérdekű adatok kiadását
Szervezetünk 2005 februárjában fordult a Belügyminisztérium egyik főosztályvezetőjéhez, mivel szerettük volna megismerni a BM aktuális jogalkotási tervét. A BM kérésünk megtagadásakor szokás szerint arra hivatkozott, hogy amit kérünk, az döntés-előkészítő anyag. Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy nem minősül annak, és a kérésünk teljesítésének megtagadása jogellenes volt.
Ahhoz, hogy egy társadalmi szervezetnek esélye legyen arra, hogy az államigazgatás roppant méretű jogalkotási munkáját követni tudja arra van szüksége, hogy hozzájusson a legalapvetőbb információkhoz. Például azokhoz, hogy egyes minisztériumok milyen jogszabályokat készítenek elő, mikorra készülnek el a terveikkel, kik foglalkoznak az adott szabályozás kidolgozásával, stb. Ha látható, hogy mivel foglalkozik egy minisztérium, akkor van arra esély, hogy időben meg tudjuk fogalmazni az észrevételeinket a munkájukkal kapcsolatban, és olyan jogszabályokat terjesszenek a Parlament elé, amelyek legalább az Alkotmánnyal összhangban állnak.
Nos, a Belügyminisztérium másképp látta a kérdést, egyszerűbb megoldásnak tekintette, ha senki nem szól bele a jogalkotási és jogszabály-előkészítési munkájukba, még akkor sem, ha a jogalkotásról szóló törvény kifejezetten biztosítja, hogy „a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek”. Ha az érdekelt társadalmi szervezetek nem tudják, hogy mi kerül a Kormány elé, akkor legfeljebb majd nem véleményeznek és akkor nincsen annyi gond velük.
Mivel a BM nem adta ki 2005 első félévére vonatkozó jogalkotási tervét (N.B. például a Parlament a sajátját!!!az interneten teszi közzé), így az ombudsmanhoz fordultunk. Az adatvédelmi biztos ebben a hónapban meg is hozta állásfoglalását, melyben nekünk ad igazat. „A Belügyminisztérium jogalkotási tervét arra hivatkozva, hogy az »döntés előkészítést segítő belső munkaanyag«, nem lehet jogszerűen a nyilvánosságtól elzárni” és felkérte az azóta főosztályvezetőből helyettes államtitkárrá kinevezett Dr. Horváth Istvánt, hogy a jövőbeni hasonló adatkérések teljesítésénél az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint szíveskedjen eljárni.
