Az Európai Unió Bírósága mai ítéletében kimondta, amit a hazai civil szféra is évek óta hangoztat: a civilellenes törvény megbélyegzi a civileket, káros a civil szférára és ellentétes az uniós joggal. Az ítélet megállapítja, hogy a törvény korlátozza a tőke szabad mozgását, az egyesülés szabadságát, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogot, és alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat.

A Civilizáció koalíció sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést és ismertette az ítélet magyar civil szférára gyakorolt hatását. Az eseményen Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szólaltak fel.

“Mára kiderült, hogy semmilyen jogszabály nem törölheti el az emberekben rejlő segítő szándékot. A civilek végzik munkájukat: fedelet adnak a hajléktalanoknak, munkához segítik a fogyatékkal élőket, tanítják a szegény gyerekeket, közösségeket építenek, megvédik mindenki emberi jogait, megmentik a fákat, megóvják a földet és a folyókat. A koronavírus járvány és a válság ideje alatt az elsők között segítettek a kormány által magukra hagyott társadalmi csoportoknak: adományokat gyűjtöttek és osztottak, jogsegélyt nyújtottak, tájékoztattak, részt vettek a digitális oktatás megszervezésében.” – mondta el Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója.

“A civilellenes törvény valójában nem a civil szervezetekről szól, hanem arról a több ezer állampolgárról, akiket képviselünk, akiknek az érdekeiért kiállunk és akiknek a hangját mi hangosítjuk fel. És mindazokról a polgárokról, akik kritikusak a bármikori közhatalom-gyakorlókkal szemben, és ezért a hatalom részéről újabban sosem érdemi válaszokra, csak a személyüket érő támadásokra számíthatnak.” – tette hozzá Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója.

“Az ítélet világossá teszi, hogy nincs helye az Európai Unióban az orosz mintán alapuló, a civil szervezeteket forrásaik miatt megbélyegző törvénynek. Az EU-ban a civil szféra is európai, és az európai szabályok védik az egyesülési szabadságot és megvédenek a diszkriminációtól. Védik az adományozók magánéletét, adatait. Az adományozók határokon átnyúlva is támogathatnak civil ügyeket, ez véleményük kifejezésének egyik eszköze. A magyarhoz hasonló, megbélyegző törvényt fontolgató lengyel kormány sem diszkriminálhatja a civil szervezeteket forrásaik szerint.” – egészítette ki Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A Bíróság ítélete alapján a magyar kormánynak kezdeményeznie kell a jogszabály hatályon kívül helyezését. A civilellenes törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék. A civilek támogatása egyet jelent az elesettek segítésével, a közösségeink ápolásával, a környezet megóvásával és a jogaink védelmével. Ezek mindannyiunk közös ügyei.