A kormány szerint méltatlan lehet, ha valaki kifejezi a politikai véleményét, tovább szűkítenék a gyülekezési jogot

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.


A javaslat szerint bizonyos közterületek meghatározott időpontokra elveszítenék közterület-jellegüket, és ott kizárólag állami rendezvényeket lehetne tartani, gyűlést oda nem jelenthetne be bárki. A felsorolt közterületek Budapest belvárosának legfontosabb, tüntetésekre leggyakrabban használt területei, az időpontok (elsősorban nemzeti és állami ünnepek) pedig olyan eseményekre emlékeznek, amelyek az utóbbi évtizedekben rendszeresen kapcsolódtak össze a politikai véleménynyilvánítással. A tervezet által megnevezett több közterület kiválasztása egyébként teljesen önkényes; ezt várhatóan csak fokozni fogja, hogy a helyi önkormányzatok is további “tiltott” közterületeket nevezhetnek meg.

A tervezet elfogadása esetén súlyos jogkorlátozás valósulna meg. A gyülekezési szabadság ugyanis azt is jelenti, hogy egy demonstráció szervezője eldöntheti, hogy hol szeretne tüntetni. Ennek hiányában nem beszélhetünk a gyülekezési jog maradéktalan érvényesüléséről. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti, vagy éppen az ünnepi célú használat.

Súlyos jogkorlátozást jelent, hogy a tervezetben foglaltak ellehetetlenítenék, hogy egy állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy az önkormányzatok rendeleti úton vonhatják el a tüntetések helyszíneit.

Tudatos csúsztatás, amikor az előterjesztő a módosítás mellet úgy érvel, hogy ezzel akarják elkerülni , hogy az érintett közterületekért “méltatlan versengés” alakuljon ki. Az új gyülekezési törvény ugyanis már rendezi a versengő bejelentések esetén követendő eljárást. A módosítás másik hangsúlyos indoka, miszerint az ünnepi célokra használt közterületek hagyományosan kialakultak, ezért e hagyományok törvényi megerősítése nemes cél, gyülekezési jogi szempontból értelmezhetetlen: ez nem alkotmányos indok egy alapjog korlátozására.

A módosítással egyedül azt lehet elérni, hogy kiemelt időpontokban, kiemelt jelentőségű közterületeken kizárólag az állami, kormányzati véleménynyilvánításnak legyen terepe, minden más vélemény fizikailag kiszorulna ezekről a terekről. A javaslat azt sugallja, hogy a nemzeti ünnepekről csak az állam tud méltó módon megemlékezni, illetve hogy bizonyos vallási ünnepnapok környékén nem ildomos közéleti eseményeket szervezni Budapest kiemelt közterületein.

Az, hogy valaki tüntethet-e egy általa kiválasztott területen, nem függhet állami “kegytől”. Nem nevezhető méltatlannak, ha valaki gyakorolja a gyülekezési jogát, ahogy az egyes közterületek használatáért folyó esetleges “versengés” sem. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó véleménynyilvánítás a polgárok alapjoga, nem az állam privilégiuma.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

Nyilatkozat 1989 értékei védelmében

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kezdeményezésére hatvanegy értelmiségi és közéleti aktivista nyilatkozatban ítéli el az október 23-i rendőri fellépés módját, és áll ki a '89-es jogállami forradalom értékei, az emberi méltóság és a demokratikus jogállam védelmében.