A kormány szerint méltatlan lehet, ha valaki kifejezi a politikai véleményét, tovább szűkítenék a gyülekezési jogot

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.


UPDATE: A kormány elfogadása előtt visszavonta a gyülekezési jog példátlan szűkítését célzó módosító indítványt. Reméljük, ez a döntés végleges, és a jövőben sor kerül majd a gyülekezési jogról szóló törvény jogkorlátozó rendelkezéseinek korrigálására is.

Az eredeti javaslat szerint bizonyos közterületek meghatározott időpontokra elveszítenék közterület-jellegüket, és ott kizárólag állami rendezvényeket lehetne tartani, gyűlést oda nem jelenthetne be bárki. A felsorolt közterületek Budapest belvárosának legfontosabb, tüntetésekre leggyakrabban használt területei, az időpontok (elsősorban nemzeti és állami ünnepek) pedig olyan eseményekre emlékeznek, amelyek az utóbbi évtizedekben rendszeresen kapcsolódtak össze a politikai véleménynyilvánítással. A tervezet által megnevezett több közterület kiválasztása egyébként teljesen önkényes; ezt várhatóan csak fokozni fogja, hogy a helyi önkormányzatok is további “tiltott” közterületeket nevezhetnek meg.

A tervezet elfogadása esetén súlyos jogkorlátozás valósulna meg. A gyülekezési szabadság ugyanis azt is jelenti, hogy egy demonstráció szervezője eldöntheti, hogy hol szeretne tüntetni. Ennek hiányában nem beszélhetünk a gyülekezési jog maradéktalan érvényesüléséről. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti, vagy éppen az ünnepi célú használat.

Súlyos jogkorlátozást jelent, hogy a tervezetben foglaltak ellehetetlenítenék, hogy egy állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy az önkormányzatok rendeleti úton vonhatják el a tüntetések helyszíneit.

Tudatos csúsztatás, amikor az előterjesztő a módosítás mellet úgy érvel, hogy ezzel akarják elkerülni , hogy az érintett közterületekért “méltatlan versengés” alakuljon ki. Az új gyülekezési törvény ugyanis már rendezi a versengő bejelentések esetén követendő eljárást. A módosítás másik hangsúlyos indoka, miszerint az ünnepi célokra használt közterületek hagyományosan kialakultak, ezért e hagyományok törvényi megerősítése nemes cél, gyülekezési jogi szempontból értelmezhetetlen: ez nem alkotmányos indok egy alapjog korlátozására.

A módosítással egyedül azt lehet elérni, hogy kiemelt időpontokban, kiemelt jelentőségű közterületeken kizárólag az állami, kormányzati véleménynyilvánításnak legyen terepe, minden más vélemény fizikailag kiszorulna ezekről a terekről. A javaslat azt sugallja, hogy a nemzeti ünnepekről csak az állam tud méltó módon megemlékezni, illetve hogy bizonyos vallási ünnepnapok környékén nem ildomos közéleti eseményeket szervezni Budapest kiemelt közterületein.

Az, hogy valaki tüntethet-e egy általa kiválasztott területen, nem függhet állami “kegytől”. Nem nevezhető méltatlannak, ha valaki gyakorolja a gyülekezési jogát, ahogy az egyes közterületek használatáért folyó esetleges “versengés” sem. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó véleménynyilvánítás a polgárok alapjoga, nem az állam privilégiuma.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.