A Köztársasági Elnökhöz fordul a TASZ a Btk-módosítás miatt

Február 18-án a parlament elfogadta a btk-módosítását. A 'gyalázkodás' nevű új tényállás a gyülöletbeszédet hivatott szankcionálni - a TASZ szerint alkotmányellenes módon. A TASZ ezért február 19-én a Köztársasági Elnöknek írt levelében azt kéri az államfőtől, hogy a törvény aláírása helyett, kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Olvassa el a Köztársasági Elnöknek írott levelünket.

Dr. Sólyom László

Köztársasági Elnök Úr részére

Budapest, Sándor-palota




Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!



A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. február 18-i ülésnapján elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, a gyűlöletbeszédet egy új, a “gyalázkodás” elnevezésű bűncselekménnyel szankcionáló T/2785. számú törvényjavaslatot.



A törvényjavaslattal kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet korábban széles körben ismertetett álláspontjában már előzetesen jelezte alkotmányossági és jogpolitikai aggályait az országgyűlési képviselők és a nyilvánosság felé.



A TASZ álláspontja szerint a tegnapi napon elfogadott törvényjavaslat – a 30/1992. (V. 26.) ABh. és 18/2004 (V. 25.) ABh-ban kifejtett jogelvek tükrében – szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot. A jogalkotó által választott megoldás korábban elképzelhetetlen módon korlátozza a kommunikációs alapjogok anyajogát.



Az, hogy a jogalkotó ezúttal nem a gyűlöletre uszítás - közösségi elleni izgatás fogalmakkal kívánt operálni, hanem egy kvázi generális, a feltételezett sértettek akaratától függetlenül büntetendő becsületsértési tényállást kreált, nem teszi kevésbé alkotmányellenessé a választott megoldást, úgyszintén az sem, hogy a törvénymódosítás az emberi méltóság, mint alkotmányos alapjog védelmére jött létre. Mint azt az AB 30/1992. számú határozatában kimondta, “az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.“ Álláspontunk szerint a börtönbüntetéssel való fenyegetés, és a büntetőjogi ultima ratio felhasználása jelen esetben és a tényállásban említett magatartások tekintetében nem lehet szükséges és arányos eszköz.



A törvénymódosítás következtében a TASZ álláspontja szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek. A TASZ álláspontja szerint a szélsőséges, másokat sértő vélemények tekintetében nem csak az Alkotmánybíróság fenti határozata, hanem 18/2004-es számú döntése is kijelölte a helyes irányt: “a vélemény elfojtása vagy napvilágra kerülésének megakadályozása nem teszi a véleményt meg nem születetté, és nem gátja valamely nézet elterjedésének. A társadalom szellemi gazdagodása a véleményszabadságtól is függ: csak akkor van esély a téves nézetek kiszűrésére, ha szabad és nyilvános vitákban ütközhetnek ellentétes vélekedések, és ha a mégoly szélsőséges nézetek is napvilágra kerülhetnek.“



Álláspontunk szerint rendkívül álságos a törvényjavaslat indoklásában szereplő azon érv, mely szerint a diktatúra demokráciába való átalakulása a rendszerváltozás idején valóban indokolttá tette a szólásszabadság széles körű biztosítását, „egy kialakult demokráciában … azonban mindig jóval szűkebb keretek közt kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást közvetlenül követő időkben.“ Mint arra az Ab fenti határozatában rámutatott, valójában a demokráciát mindig csak gyengíteni tudja, ha korlátozzák a szólásszabadságot: “A szólás szabadságának állapota a demokrácia fokmérője. Minél kevesebb korlátozás nélkül érvényesülhet a véleményalkotás és –nyilvánítás joga, annál biztosabb lábakon áll az alkotmányos demokrácia. Egy valóban szabad társadalomban a szélsőséges nézetek hangoztatása önmagában nem idéz elő zavargásokat, hanem hozzájárul a köznyugalom és







közrend alakításához, a lakosság toleranciaszintjének emeléséhez. Ahol „sokféle véleménnyel találkozhatnak az emberek, a közvélemény toleráns lesz”.



Fentiek alapján, a TASZ képviseletében arra kérem a T. Köztársasági Elnök Urat, hogy az Alkotmány 26. § (4) bekezdésében biztosított jogkörével élve, a törvényt aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak!





Budapest, 2008. február 18.




Üdvözlettel:

Dénes Balázs

Elnök

Társaság a Szabadságjogokért





Olvassa el a TASZ korábbi álláspontját az ügyről itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Semmisítse meg az Alkotmánybíróság az információszabadságot korlátozó szabályokat!

Ombudsmanhoz fordult a TASZ, a K-Monitor és a TI Magyarország az információszabadság korlátozása miatt.

Ma lép hatályba a lobbitörvény

A fél éve kihirdetett lobbitörvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a közügyeink átláthatóbbak legyenek és a korrupció csökkenjen, azonban a non-profit érdekérvényesítőket súlyosan diszkriminálja.

Titkos alkotmány-tervezet?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) július végén értesült arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) elkészítette az új alkotmány tervezetét. A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult az IRM-hez, amely megtagadta a dokumentum ismertetését, így per indult Petrétei József ellen.