A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem jelenti egy tüntetés végét

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth-téren zajló tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.

Angela Merkel 2015. február 2-i magyarországi látogatását megelőző éjjel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az éjszaka közepén, előzetes értesítés nélkül számolta fel a Kossuth téren törvényesen zajló demonstrációt. Az intézkedés egyetlen indoka a Terrorelhárítási Központ (TEK) által néhány órával korábban elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedés volt. A demonstráció szervezője segítségünkkel beperelte a BRFK-t, és kérte a feloszlatás jogszerűtlenségének megállapítását. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban elutasította a keresetet: az ítélet szerint a TEK által elrendelet területlezárással szembeni panaszeljárás nem vezetett eredményre, s amennyiben az jogszerű, a tüntetésnek a rendőrség általi feloszlatása is jogszerűnek tekintendő.

Most viszont a Kúria hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárás lefolytatására, új ítélet meghozatalára kötelezte a közigazgatási bíróságot. A Kúria Kovács András, Kovács Ákos és Fekete Ildikó alkotta tanácsa egyetértett a TASZ kérelmével, miszerint a védett személy jelenléte, illetve a biztonsága érdekében elrendelt területlezárás nem azt jelenti, hogy a lezárt területen ne volna szabad tartózkodni, akár tüntetni is. A BRFK-nak, illetve a feloszlatás jogszerűségéről döntő bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a védett személy biztonságának garantálása szükségessé teszi-e egyáltalán, hogy a gyülekezési jogot korlátozzák, és ha igen, akkor milyen egyéb, a tüntetés feloszlatásánál kevésbé korlátozó eszközök állnak a rendelkezésre. (A rendőrségi törvény lehetővé teszi, hogy a lezárt területre belépők ruházatát és a táskákat átvizsgálják, a jogszerűen birtokolt eszközök és tárgyak bevitelét, vagy egyes személyek belépését megtiltsák.) A feloszlatás jogszerűségét kimondó bíróság jogellenesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy mindennek vizsgálatára azért nem volt szükség, mert a területlezárást elrendelő TEK-határozat jogszerű volt. A Kúria szerint önmagában ez a tény nem tette jogszerűvé a tüntetés feloszlatását, és nem mentesítette a BRFK-t a szükségességi és arányossági vizsgálat elvégzésének kötelezettsége alól. A gyülekezési jogi ügyekben hozott döntésekért ugyanis a rendőrséget kizárólagos felelősség terheli, a BRFK azonban nem is vette fontolóra a gyülekezési jogot kevésbé korlátozó eszközök alkalmazásának lehetőségét, a bíróság pedig nem kérte számon e kötelezettség elmulasztását.

A Kúria előremutató döntést hozott, ami véget vethet annak az évek óta folyó gyakorlatnak, hogy a TEK által elrendelt területlezárásokat – akár a Kossuth téren, akár a miniszterelnök háza előtt – a rendőrség szolgai módon akkor is végrehajtja, ha az egy törvényes tüntetés felszámolásával, és a gyülekezési szabadság kiüresítésével jár. Az ügyről részletesebben itt olvashat. (A TEK és a BRFK hasonló, a gyülekezési jog gyakorlását ellehetetlenítő „együttműködése” nem most kezdődött, és már többször törvénytelennek ítélte azt a bíróság.) A Kúria felülvizsgálati döntést itt elolvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján

A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.

Nyílt levél a Rendőrfőkapitánynak: biztosítsa a polgárok szabad gyülekezését!

Nyílt levélben kérjük Budapest Rendőrfőkapitányát, hogy tájékoztasson minket és a közvéleményt arról, hogy a rendőrség hogyan biztosítja, hogy az Országgyűlés alakuló ülése előtti, alatti és utáni időpontok során a gyülekezni kívánók élni tudjanak alkotmányos jogukkal.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.