A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Az ügyben született döntések lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására. A Kúria végső soron az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) határozatát hagyta helyben, amely 2017 májusában eltiltotta az önkormányzatot a további jogsértéstől és 300.000 Ft bírság megfizetésére is kötelezte. A hatóság és a bíróságok döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket.

2016. márciusában fordultunk az EBH-hoz, miután a jobbikos önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő “bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is.

A tiszavasvári önkormányzattal szemben indítottunk eljárást, mert az önkormányzat tette lehetővé és támogatta kifejezetten, hogy szélsőségesek heteken át megsértsék a romák jogait a településen. Az egyesületi formában működő Becsület Légiójára nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, ezért az nem szerepelt az eljárásban.

Kérelmünkre az EBH határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott “bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Sok bizonyíték támasztotta alá a zaklatást, hiszen maguk a jogsértők töltöttek fel számos videófelvételt az internetre, amelyek alapján az EBH megállapította a tényállást. Eszerint a szegregátumok lakóinak rendszeresen azzal kellett szembesülniük, hogy lakókörnyezetükben kérdéseket szegeznek nekik, kioktatják őket, életmódjukról, illetve arról faggatják őket, hogy egyes szabályokat ismernek-e, azokat betartják-e, munkájukat miként végzik, éjszakai nyugalmukat megzavarják, miközben képmásukat és hangjukat a tiltakozásuk ellenére is rögzítik, nyilvánosságra hozzák. A Hatóság álláspontja szerint az ilyen eljárás már önmagában nagy mértékben sérti az emberi méltóságot, amit súlyosbít, ha azt a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett csoportosan megjelenő idegenek, illetve a lakosok által kifogásolt személyek végzik. Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét.

Az EBH döntését az önkormányzat megtámadta a bíróság előtt.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét. A bíróság kimondta, hogy ‘a jogállam léte nem merülhet ki abban, hogy létrehoz és fenntart valamilyen jogrendet, hanem e jogrendbe be kell építeni bizonyos alapvető értékeket, alapelveket is, melynek betartására, betartatására törekedni kell és a jogállamiság támadására irányuló kísérleteket állami, önkormányzati szinten is el kell hárítani.”

A bíróság döntése ellen az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria azonban helyesnek találta az eljárt bíróság döntését, így azt hatályában fenntartotta. A Kúria kimondta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a zaklatás az önkormányzat mint a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett zajlott az önkormányzat tudtával és így beleegyezésével. A Kúria rámutatott, hogy “az egyes jogsértések tekintetében szükséges intézkedések megtétele nem járhat egyúttal zaklató magatartással, megfélemlítő, megalázó bánásmóddal együtt.”

Az EBH döntése itt olvasható.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete itt olvasható.

A Kúria ítélete itt olvasható.

Nézd meg az elsőfokú bírósági tárgyalásról készült videónkat.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Adóztatással a szegények ellen

Nincs határa a helyi önkormányzati kreativitásnak: van, ahol már a helyi adó is a legnehezebb helyzetben lévőket sújtja. A TASZ megtámadta az alsónémedi települési adóról szóló rendeletet.

"Akinek félnivalója van, az nem baj, ha fél. Sőt!"

Tavaly tavasszal fogadta el a miskolci önkormányzat azt hírhedt rendelet-módosítást, amely a telepfelszámolás ürügyén megkönnyíti a helyi romák kiűzését a városból. A vegzálás és zaklatás a városvezetés részéről azonban sokkal korábban kezdődött, és e hatósági ellenőrzések jogszerűtlenségét most már ombudsmani jelentés is bizonyítja.