A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat
A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.
Az ügyben született döntések lényege az, hogy az önkormányzatok nem vehetnek igénybe szélsőségeseket a polgárok megfélemlítésére, megregulázására. A Kúria végső soron az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) határozatát hagyta helyben, amely 2017 májusában eltiltotta az önkormányzatot a további jogsértéstől és 300.000 Ft bírság megfizetésére is kötelezte. A hatóság és a bíróságok döntése azért fontos és előremutató, mert gátat szabhat annak, hogy önkormányzatok a roma integráció címszava alatt, valóságos esélyteremtés helyett szélsőségesek közreműködésével megfélemlítsék, megregulázzák a mélyszegénységben élőket.
2016. márciusában fordultunk az EBH-hoz, miután a jobbikos önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel, valójában két közismert, szélsőséges politikussal: Orosz Mihály Zoltánnal és Zagyva György Gyulával. A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő “bejárások”, ellenőrzések zajlottak a szegregátumok területén, esetenként éjszaka is.
A tiszavasvári önkormányzattal szemben indítottunk eljárást, mert az önkormányzat tette lehetővé és támogatta kifejezetten, hogy szélsőségesek heteken át megsértsék a romák jogait a településen. Az egyesületi formában működő Becsület Légiójára nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény, ezért az nem szerepelt az eljárásban.
Kérelmünkre az EBH határozatában megállapította, hogy a tiszavasvári önkormányzat támogatásával és részvételével zajlott “bejárások” alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Sok bizonyíték támasztotta alá a zaklatást, hiszen maguk a jogsértők töltöttek fel számos videófelvételt az internetre, amelyek alapján az EBH megállapította a tényállást. Eszerint a szegregátumok lakóinak rendszeresen azzal kellett szembesülniük, hogy lakókörnyezetükben kérdéseket szegeznek nekik, kioktatják őket, életmódjukról, illetve arról faggatják őket, hogy egyes szabályokat ismernek-e, azokat betartják-e, munkájukat miként végzik, éjszakai nyugalmukat megzavarják, miközben képmásukat és hangjukat a tiltakozásuk ellenére is rögzítik, nyilvánosságra hozzák. A Hatóság álláspontja szerint az ilyen eljárás már önmagában nagy mértékben sérti az emberi méltóságot, amit súlyosbít, ha azt a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett csoportosan megjelenő idegenek, illetve a lakosok által kifogásolt személyek végzik. Az EBH az önkormányzatot eltiltotta a jövőbeni hasonló jogsértéstől, 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét.
Az EBH döntését az önkormányzat megtámadta a bíróság előtt.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. december 8-i jogerős ítéletével elutasította az önkormányzat keresetét. A bíróság kimondta, hogy ‘a jogállam léte nem merülhet ki abban, hogy létrehoz és fenntart valamilyen jogrendet, hanem e jogrendbe be kell építeni bizonyos alapvető értékeket, alapelveket is, melynek betartására, betartatására törekedni kell és a jogállamiság támadására irányuló kísérleteket állami, önkormányzati szinten is el kell hárítani.”
A bíróság döntése ellen az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria azonban helyesnek találta az eljárt bíróság döntését, így azt hatályában fenntartotta. A Kúria kimondta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a zaklatás az önkormányzat mint a helyi hatalom képviselőinek támogatása mellett zajlott az önkormányzat tudtával és így beleegyezésével. A Kúria rámutatott, hogy “az egyes jogsértések tekintetében szükséges intézkedések megtétele nem járhat egyúttal zaklató magatartással, megfélemlítő, megalázó bánásmóddal együtt.”
Az EBH döntése itt olvasható.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete itt olvasható.
A Kúria ítélete itt olvasható.
Nézd meg az elsőfokú bírósági tárgyalásról készült videónkat.
