A Kúria szerint is rasszizmus vezérelte a gárdistákra támadó sajóbábonyi romákat

Felülvizsgálati eljárásban támadtuk meg a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét, de a Kúria védencünk ellen döntött. A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultunk.

A TASZ szerint azok a romák, akik 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban, nem magyarellenes gyűlölet-bűncselekményt, hanem garázdaságot követtek el. Vagyis cselekményüket tévesen minősítették és ezáltal súlyosabb büntetést szabtak ki rájuk, mint amennyi a törvény alapján járt volna.

Az ügyben a Miskolci Törvényszék 2013. nyarán hozott elsőfokú ítéletet. A Debreceni Ítélőtábla ugyanazon év októberében – a büntetések súlyosítása mellett - helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, szintén “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek az elkövetőket. A TASZ ügyvédje, Baltay Levente látta el az egyik vádlott védelmét. Felülvizsgálati kérelmünkben kértük a Kúriát, hogy változtassa meg a bűncselekmény minősítését, mert az törvénysértő, és enyhítse a kiszabott büntetést.

A TASZ szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek az elkövetőket, mint amit elkövettek. A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlölet-bűncselekmény lényege ugyanis az, hogy az elkövető előítéletes egy csoporttal szemben, alacsonyabb rendűnek tartja a csoport tagjait, és ettől az érzülettől vezérelve követi el cselekményét. Az ügy körülményeiből, a vádlottak vallomásaiból is egyértelmű, hogy az elkövetőket nem “magyarellenes” előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy féltek az általuk gárdistáknak vélt személyek támadásától, el akarták őket űzni a településükről. A Debreceni Ítélőtábla szerint azonban mindez csak ürügy volt. A Kúria megelégedett a korábbi döntésekkel.

A sajóbábonyihoz nagyon hasonló miskolci ügyben a II. fokon eljárt Miskolci Törvényszék a magyarellenes közösség tagja elleni erőszak helyett – szerintünk helyesen - garázdaságnak minősítette a cselekményt. Azzal érvelt a bíróság, hogy az ügyészség nem bizonyította az egyes elkövetők magyarellenes indítékát.

Ugyanez elmondható a sajóbábonyi ügyről, ahol azonban a Debreceni Ítélőtáblát és a Kúriát sem zavarta ez a hiányosság. Márpedig a közösség tagja elleni erőszak lényege – ahogy feljebb írtuk – az előítélet indíték. Ez tényállási elem, vagyis ha a vád ezt nem tudja vádlottakra lebontva bizonyítani, akkor a bűncselekmény nem állapítható meg.

Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. Egyrészt azzal érveltünk, hogy védencünk tisztességes eljáráshoz való jogát sértik az ügyben hozott bírói döntések azzal, hogy az ő személyes indítékának vizsgálata nélkül magyarellenes cselekményben találták bűnösnek. Másrészt szertinünk a közösség tagja elleni erőszak tényállásának Büntető Törvénykönyvbeli megfogalmazása sérti a jogbiztonság követelményét, ezért a 7. cikk megsértésére is hivatkoztunk. Végül szerintünk a tisztességes eljáráshoz való jogát védencünknek roma származása miatt sértették meg a jogalkalmazók, ezért a bírósági döntések a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.

Az ügyről blogunkon itt és itt írtunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Miskolci ítélet: az ügyészség nem bizonyította a magyarellenes indítékot

Alapos, magas színvonalú másodfokú ítéletet hirdetett ma a Miskolci Törvényszék, amely szerint nem rasszista bűncselekményért, hanem elsősorban garázdaságért felelnek a szélsőségesek autójára támadó miskolci romák.

Már megint a romák a rasszisták

Súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék mai ítélete, amelyben “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el kilenc romát aránylatanul hosszú szabadságvesztésre azért, mert 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban.

Előítélet (nem) számít!?

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.