A Kúria szerint is rasszizmus vezérelte a gárdistákra támadó sajóbábonyi romákat

Felülvizsgálati eljárásban támadtuk meg a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét, de a Kúria védencünk ellen döntött. A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultunk.

A TASZ szerint azok a romák, akik 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban, nem magyarellenes gyűlölet-bűncselekményt, hanem garázdaságot követtek el. Vagyis cselekményüket tévesen minősítették és ezáltal súlyosabb büntetést szabtak ki rájuk, mint amennyi a törvény alapján járt volna.

Az ügyben a Miskolci Törvényszék 2013. nyarán hozott elsőfokú ítéletet. A Debreceni Ítélőtábla ugyanazon év októberében – a büntetések súlyosítása mellett - helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, szintén “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek az elkövetőket. A TASZ ügyvédje, Baltay Levente látta el az egyik vádlott védelmét. Felülvizsgálati kérelmünkben kértük a Kúriát, hogy változtassa meg a bűncselekmény minősítését, mert az törvénysértő, és enyhítse a kiszabott büntetést.

A TASZ szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek az elkövetőket, mint amit elkövettek. A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlölet-bűncselekmény lényege ugyanis az, hogy az elkövető előítéletes egy csoporttal szemben, alacsonyabb rendűnek tartja a csoport tagjait, és ettől az érzülettől vezérelve követi el cselekményét. Az ügy körülményeiből, a vádlottak vallomásaiból is egyértelmű, hogy az elkövetőket nem “magyarellenes” előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy féltek az általuk gárdistáknak vélt személyek támadásától, el akarták őket űzni a településükről. A Debreceni Ítélőtábla szerint azonban mindez csak ürügy volt. A Kúria megelégedett a korábbi döntésekkel.

A sajóbábonyihoz nagyon hasonló miskolci ügyben a II. fokon eljárt Miskolci Törvényszék a magyarellenes közösség tagja elleni erőszak helyett – szerintünk helyesen - garázdaságnak minősítette a cselekményt. Azzal érvelt a bíróság, hogy az ügyészség nem bizonyította az egyes elkövetők magyarellenes indítékát.

Ugyanez elmondható a sajóbábonyi ügyről, ahol azonban a Debreceni Ítélőtáblát és a Kúriát sem zavarta ez a hiányosság. Márpedig a közösség tagja elleni erőszak lényege – ahogy feljebb írtuk – az előítélet indíték. Ez tényállási elem, vagyis ha a vád ezt nem tudja vádlottakra lebontva bizonyítani, akkor a bűncselekmény nem állapítható meg.

Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk. Egyrészt azzal érveltünk, hogy védencünk tisztességes eljáráshoz való jogát sértik az ügyben hozott bírói döntések azzal, hogy az ő személyes indítékának vizsgálata nélkül magyarellenes cselekményben találták bűnösnek. Másrészt szertinünk a közösség tagja elleni erőszak tényállásának Büntető Törvénykönyvbeli megfogalmazása sérti a jogbiztonság követelményét, ezért a 7. cikk megsértésére is hivatkoztunk. Végül szerintünk a tisztességes eljáráshoz való jogát védencünknek roma származása miatt sértették meg a jogalkalmazók, ezért a bírósági döntések a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.

Az ügyről blogunkon itt és itt írtunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

TASZ álláspont gyűlölet-bűncselekményekről

Részletes szakmai anyagunkban a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása során felmerülő kérdésekkel foglalkozunk. Az anyagot megküldjük a jogalkalmazó szerveknek annak érdekében, hogy segítsük a hatékony fellépést a gyűlölet-bűncslekeményekkel szemben.

Aránytalanul alkalmazott erőszakot a rendőrség Hatvanban

Bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrségnek fel kell lépnie, az intézkedés jogszerű lefolytatása rendőrszakmai kérdés. Ha viszont az állam erőszakmonopóliumát gyakorló rendőrség embereket bántalmaz, az emberi jogi kérdés – a Társaság a Szabadságjogokért  azt várja az ügyészségtől, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a múlt héten csütörtökön Hatvanban történtek ügyében.

Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban  a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.